Központ
2017. november 24. péntek, Emma
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Borús
Vasárnap
Borús

Verespatak: Ökológiai katasztrófa fenyeget?

Központ szeptember 12, 2013 Társadalom

verespatakVerespatak

Ökológiai katasztrófa fenyeget?

Döntött a Szenátus Állandó Bizottsága: a Verespatak-projektet sürgősségileg kell megvitatni. A belátásra minden bizonnyal az ország nagyvárosaiban tüntetők tömege kényszerítette a honatyákat. A kormányfő szerint nincs már értelme parlamenti különbizottságot létrehozni, és társadalmi vitát nyitni a fent említett beruházás ügyében. Egyértelművé vált, hogy a parlamenti többség el fogja utasítani a kormány ezzel kapcsolatos tervezetét. Ezen a héten arra voltunk kíváncsiak, hogy mi véleménye a környezetvédőnek, a gazdasági szakembernek és nem utolsó sorban a politikusainknak mindarról, ami most folyik az országban. 

hajduDr. Hajdu Zoltán, a Focus Eco Center ügyvezető elnöke:

Győzzön a józan ész, győzzenek a szakmai szempontok!

– A verespataki aranybányászati projekt környezetvédelmi következményei közismertek és nagyon súlyosak. Elsősorban a ciános technológia használata jelent nagy kockázatot, hiszen a cián közismerten veszélyes méreg, és senki sem garantálhatja száz százalékosan, hogy nem kerül a cián az élővizekbe, és nem okoz ökológiai katasztrófát, mint ahogyan erre már sajnálatos módon van példa. A kockázatot növeli a tervezett kitermelés hatalmas mérete és a felhasználandó cián nagy mennyisége. A másik jelentős környezetvédelmi probléma a tervezett bányászati módszerből, vagyis a felszíni kitermelésből származik. Aki járt felszíni kitermelés helyszínén, annak nem kell magyarázni az adott táj drámai, katasztrofális megváltoztatását, egy ilyen kitermelés valóságos holdbeli tájat hagy maga után, és a jelen esetben ez történne a Nyugati Érchegységben, az ország egyik legszebb, legértékesebb tájegységén. A táj átalakításával kapcsolatban újra meg kell említeni a projekt gigantikus méretét, hiszen  a terv szerint hegyeket hordanának el, és mosnának át ciános oldattal az arany kinyerése céljából, az átmosott kőzet meddőhányókba, a ciános oldat pedig egy hatalmas gyűjtőtóba kerülne. A projekttel kapcsolatban ezeken a konkrét problémákon kívül is számos kérdés merül fel, például, hogy mi lesz a településekkel, a helyi lakosokkal miután kitermelik az összes aranyat? Az pedig, hogy templomokat, temetőket kell lerombolni, elköltöztetni, az szintén nem elhanyagolható körülmény. Nem véletlenül ellenzi a projektet a környezetvédelmi szakemberek, szervezetek mellett a Román Akadémia is, hiszen rendkívül értékes régészeti leletek találhatóak a területen, amelyek végleg megsemmisülnének. Tehát sokféle szakmai szempont szól a projekt megvalósítása ellen, de sajnos a szakmai szempontok sokszor háttérbe szorulnak a különböző érdekekkel, politikai döntésekkel szemben. A környezetvédelem területén gyakran találkozunk ezzel a jelenséggel, például Vásárhelyen a szakemberek, környezetvédelmi szervezetek tiltakozása ellenére a polgármesteri hivatal folytatja az esztelen fairtást, és még nyáron, a vegetációs időszakban is számos fát vágnak ki. Reméljük, hogy Verespatak esetében győz a józan ész, győznek a szakmai szempontok.


Peti_AndrasPeti András marosvásárhelyi alpolgármester és Orosz Attila, a vásárhelyi RMDSZ gazdasági alelnökének véleménye:

Következetes politizálás a Verespatak-ügyben

– Kétségtelenül napjaink legfelkapottabb tematikája Verespatak. Mindenki beszél róla, több-kevesebb információ birtokában ítéletet mond, pro vagy kontra. Sokan szándékosan csak féligazságokat tálalnak, mások teljes mértékben elhallgatnak dolgokat, vagy esetleg áltényekkel próbálják védeni álláspontjukat.

Van egy dolog, amiről az elmúlt napokban egyetlen szót sem hallottam a román, de sajnálatos módon a magyar médiában sem. Névlegesen arról van szó, hogy a romániai politikai porondon van egy olyan szereplő, amelyik mindvégig következetes volt, amelyik gerincesen kiállt Verespatakkal kapcsolatosan, anélkül, hogy pillanatnyi érdekek megváltoztassák nézőpontját. Az egyetlen jelentőséggel bíró romániai politikai szervezet, amely így viselkedett az RMDSZ volt.

Az az RMDSZ, amely két környezetvédelmi miniszterét vesztette el (Korodi Attila, Borbély László), mert nem voltak hajlandók megalkudni, és mert ezek a személyek már akkor „átláttak a szitán” és megértve a verespataki kitermelés veszélyeit, nem adták meg a környezetvédelmi engedélyeket. Ezek a vezetők „a bársonyszéket” is képesek voltak feladni, mert lelkiismeretük nem engedte, hogy aláírásukkal támogassák a verespataki kitermelés beindítását.

Hogy hol az igazság Verespatakkal kapcsolatosan? Talán valahol félúton. Mert igen, szükség van új munkahelyekre, és az államkasszába befolyó adók, illetve részesedés sem megvetendő. És igen, sajnálatos módon úgy tűnik, hogy a román állam képtelen bármilyen projektet is sikeresen lefolytatni, ezért talán szükséges a magánszférával osztozni a kitermelt aranyon. Nem is annyira pénz kérdése, mert ha arra a sok milliárd euróra gondolunk, amit az elmúlt években vidáman kölcsönvettünk, egy újabb másfél milliárd egy ekkora kaliberű befektetésre talán már nem is változtatott volna olyan sokat a helyzeten. Mégis, ha gazdasági szempontból vizsgáljuk meg a kérdést, akkor sem elfogadható a kanadai céggel kialkudott feltételek mellett a kitermelés elindítása, hiszen Verespatak jóval többről szól, mint az arany. A nemesfémek mellett rengeteg értékes vanádium, gallium, titánium, króm stb. található az illető hegyekben, melyek nagysága és értéke akár felül is múlhatja az ott található nemesfémek értékét, és amelyek nem szerepelnek az államnak fizetendő részesedésben.

A kérdés, hogy mekkora potenciális környezetvédelmi katasztrófa leselkedik ránk, mi történik a talajvízbe kerülő ciánnal, azzal, ami elpárolog, mi a magyarázata annak, hogy Fehér megye, ahol ezek a bányák vannak az egész központi régióból a legmagasabb arányú rákos megbetegedésekkel „büszkélkedhet”.

A verespataki aranykitermelés beindítása a Romániára jellemző tűzoltó politika kiemelkedő példája. A hosszú távú gazdasági fejlesztés helyett, amely maradandó és hosszas, stabil jólétet generálna, bármi áron próbálunk egy lyukat betömni, amelyet majd az elkövetkező generációk kell megfizessenek. Verespatakkal kapcsolatban ez az ár mégiscsak túlságosan nagy és elfogadhatatlan.

A marosvásárhelyi RMDSZ örömmel veszi tudomásul, hogy a civil társadalom felébredt, és az elmúlt években példátlanul nagy megmozdulásokkal sikerült az ország vezető politikusait (akik még ezelőtt néhány héttel a verespataki kitermelés elindítása mellett lobbyztak, sőt szavaztak is ez irányba) jobb belátásra bírjanak.

Az RMDSZ mindig kiemelt szerepet tulajdonított a környezetvédelmi kérdéseknek. Nem véletlen, hogy ameddig kormányon voltunk, az illető tárcát tartottuk kézben, mondhatni sokkal hatékonyabban, mint bárki más előttünk vagy utánunk. Nem véletlen az sem, hogy az RMDSZ minden szintjén, beleértve a marosvásárhelyi szervezetet politikai programjában kiemelt helyet kap a környezetvédelem, és említésre méltó tény az is, hogy az összes marosvásárhelyi döntőképes politikai szervezet közül az egyetlen, amelyik külön foglalkozik a kérdéssel. Mint ahogyan az egyetlen politikai szervezet volt, amelyik a fakivágások ellen tiltakozott, villámcsődületet szervezett, és a tanácsüléseket bojkottálva szembement a városvezetés akaratával.


Dczy_TamasDóczy Tamás, a Talentum alapítvány alelnöke:

Ne hagyjátok a százlábúkat és pókokat!

– A gyermekekkel együtt lehet a legjobban rácsodálkozni a teremtett világ apró csodáira. Nehéz válaszolni, ha megkérdezik, hogyan tudja a százlábú kis hernyó mind a száz lábát egyszerre mozgatni, anélkül, hogy megbotlana? Szinte felfoghatatlan, a pók hogyan képes egy vékony szálat kihúzni két egymástól tisztes távolságban levő bokor között. Olyan jó a picikkel együtt kézbe venni, megsimogatni a környezetünkben levő csodás élőlényeket, tisztelni és óvni őket mindazért, amit a természetben értünk tesznek. Miközben jönnek a borzalmas hírek a világból, a pénzoligarchia és a politikusok merényleteiről csodálatos Földgolyónk, a természet ellen. Kegyetlenül irtják a brazíliai őserdők fáit, egyre jobban szennyezik a légkört és a vizeket világszerte, gátlástalanul kizsákmányolják a Föld gyomrában rejlő kincseket, hogy csak a legkirívóbbakat említsük. Mindent pénzzé változtatnának, miközben elpusztítják gyermekeink életterét.

Most Románia készül felzárkózni a pénzért, aranyért hazát csonkító, emberek ezreit megnyomorító hatalmak közé. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy átgondolhassuk, milyen pusztítást vinne végbe Verespatak sok kilométeres körzetében egy ilyen világméretű ciános bányakitermelés. Meghal a föld, a természet, erdőket, legelőket irtanak ki, menekülnének a sok ezer éve őshonos állatok, ki merre tud. És velük együtt exodusra kényszerülnének a több száz éve, sok generáción keresztül ott élő, földet, erdőket megbecsülő és művelő emberek.

Mindez miért? Mert az ország hatalmasságai újabb pénzeket készülnek bekebelezni. Persze miattunk teszik, hogy majd 1-2 lejjel emelhessék a siralmas nyugdíjakat, az éhezéstől éppen csak megmentő minimálbért.

Civil szervezeteinkhez társulva üzenjük nekik, nem kérünk sem a verespataki arany hozadékából, sem fanarióta vezetőkből, akiknek minden eladó. Erdőinket, madarainkat, a százlábúkat és pókokat sokkal többre tartjuk azoknál a Júdásoknál, akik aprópénzre váltják gyermekeink tiszta levegőjét, elkótyavetyélik Erdély kincseit, feláldoznának embert és élővilágot, templomot és iskolát Verespatakon.


lokodiLokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács alelnöke:

Románia már csak ezt kell eltékozolja!

– A kérdésre válaszolva, azt kell mondanom, hogy mindenekelőtt tegyük mérlegre a dolgokat és a lehetőségeket. Ebben az esetben a cián technológiára, illetve az esetleges haszonra gondolok. Vajon, beszélhetünk-e egyáltalán haszonról?! Véleményem szerint az említett technológia alkalmazása Romániának egyértelműen több kárt okozna, mint amennyi hasznot. Sokan azt is mondják, hogy partnerséget kell elképzelni a ciántechnológia és a haszon között. Én ezzel nem értek egyet. Sőt! Úgy hiszem, az lenne a legfontosabb, ha egy olyan társulást valósítanánk meg, amely mindenki számára és minden szemszögből nézve előnyös; nagyon fontos lenne, mert ez kell, csak így lehet. Tény az, hogy a verespatakiak nagy része munkanélküli. Azonban, ha a turizmusba fektetnének, úgy hiszem, rengeteg minden megváltozna. Nem lennének akkora gondban, ha az ott lakók megmutatnák a világnak az ott lévő értékeket és turisztikai lehetőségeket. Ha ez sikerülne, egészen biztos vagyok abban, hogy a megélhetési gondjuk sem lenne épp ekkora. El szeretném még mondani azt is, hogy Romániának csupán már ennyi kincse van. Ezt ugyan még eltékozolhatja, de mi lesz akkor, ha már ezzel sem fog rendelkezni? Hiszen már annyi, de annyi mindent áruba bocsátott. Továbbá tudomásom van arról, amit az EU szakemberei állítanak. Itt megint a ciántechnológiára célzok. Állítják, hogy ezáltal lehet a legbiztonságosabban kitermelni a kitermelnivalót. Persze mindez csak akkor biztonságos, ha a technológiát jól alkalmazzák. Őszintén: nekem igencsak fenntartásaim vannak! Ami pedig a tüntetéseket illeti, teljes mértékben egyetértek ezekkel. A lehető legegyszerűbben fogalmazva: akiket érdekel a környezet védelme, azok joggal hallatják a hangjukat!

 

Bogdan_Tibor_publicistaBogdán Tibor publicista

Hinni vagy nem hinni

Ha az ország vezető politikusainak hinni lehet, akkor a Verespataki aranykitermelésből nem lesz semmi. A Rosia Montana Gold Corporation projektjét egyelőre csak Traian Basescu államfő támogatja, a kormányfő és az ország második emberének számító szenátusi elnök, Crin Antonescu immár ellene fordult. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, a Szociál-Liberális Szövetség társelnöke, Crin Antonescu hétfői kijelentése – miszerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a projektet ellenző, „a műszaki adatoknál is fontosabb közvéleményt” –, meglepte ugyan a kormányfőt, ám Victor Ponta nyomban találkozott Crin Antonescuval, valamint a képviselőház elnökével, Valeriu Zgoneával, majd kijelentette: a verespataki aranykitermelés beindítását jóváhagyó kormánydokumentumot a parlament két háza sürgősségi eljárással vitatja meg – és utasítja vissza. Persze, ha a román politikusoknak hinni lehet.
A közvéleményt megnyugtató kijelentéseknek azonban ára is van. A Rosia Montana Gold Corporation ebben az esetben természetesen kártérítést fog kérni, amelynek összegét nem lehet lebecsülni. Ezt a pénzt voltaképpen az adófizető adógarasaiból teremtik majd elő – az ugyanis nehezen hihető, hogy Traian Basescu magára veszi (tehát fizetni fog) a kormányfő nem is olyan halvány célzását, miszerint a projekt legfőbb támogatója éppen az államfő volt.
Megbízható források szerint a Rosia Montana Gold Corporation máris jegyzéket intézett a kormányhoz. A vállalat részvényeinek több mint 80 százalékát birtokló Gabriel Resources perrel fenyegette meg a román államot, miután részvényei 70 százalékkal estek vissza a torontói tőzsdén. Hírek szerint Romániának kétmilliárd eurót kellene fizetnie. Az államkassza azonban üres és a lakosság további megadóztatása is nehéz feladatnak bizonyul, a jövő évi európai parlamenti és elnökválasztások előtt.
A kormány tehát szorult helyzetben van: ha enged a közvélemény nyomásának, akkor kétmilliárd eurót kell kipréselnie éppen a közvélemény formálóiból, ami nem használ népszerűségének. Ha pedig nem enged, akkor ugyancsak a népszerűségével játszik. A miniszterelnök kínos helyzetéről már nem is beszélve, aki kormányfőként a parlament elé terjesztette az aranykitermelést engedélyező törvényt, amelyet parlamenti képviselőként nem szavazna meg.
Egyelőre nem tudni, milyen megoldást találnak majd a hatalom képviselői, akik – a mindenkori román hatalomhoz hasonlóan – már többször bebizonyították, hogy legtöbbször feltalálják magukat. Lehet, végül csak létrehozzák a verespataki projekttel foglalkozó, korábban eltervezett különbizottságot? Ily módon a román állam egyelőre mentesülne a kártérítés kifizetésétől, a vitát pedig kényelmesen el lehetne húzni az európai parlamenti, sőt, az elnökválasztásokig, hiszen addig olyan fontos dolgokról kell dönteni, mint a regionalizálás, az alkotmánymódosítás…
Ez a változat persze, csakis akkor érvényes, ha a román politikusoknak nem lehet hinni. Ami viszont egyáltalán nem ritka dolog.

Share Button
Ennyien olvasták: 159

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.