Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Vasárnap
Derült

Világraszóló felfedezés egy erdélyi templom romjában

Bodnár Erika március 11, 2016 Társadalom
Giotto di Bondone (1)

fotó: Papp Szilárd

Felbecsülhetetlen értékű falfestményt találtak Erdély egyik elhagyott, omladozó templomában. Magyar kutatók Giotto di Bondone mozaikjának korabeli másolatára bukkantak, amiből mindössze három is­meretes az egész világon. Dr. Papp Szilárd, a magyar Szépművészeti Múzeum művészettörténésze elemezte a művet, a felfedezés jelentőségéről beszélt.

EGY01_2016_borito_kulso_01

– Miért értékes ez a másolat?
– Giotto eredeti monumentális, tízszer tizennégy méteres alkotása a kereszténység központjában, a római Szent Péter Bazilikában volt látható. Sokszor áthelyezték, sokszor sérült, és a XVII. században teljesen elbontották. Ez a bazilika a nyugati kereszténység legnagyobb zarándokközpontja volt, és a mozaik valószínűleg az 1300-s szentévre készült. A készültét követő száz évből nincsenek róla másolataink, utána is mindössze háromról tudunk: Strasbourgban, Firenzében és Pistoiában. Úgy tűnik, hogy a firenzei és a kiszsolnai a legközelebbi másolat, emiatt fontos ez a maradvány.

Kiszsolna, 2016. február 28. Freskótöredék az erdélyi Kiszsolna romos középkori templomában 2016. február 28-án. Az épület falán Giotto di Bondone egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg a Möller István Alapítvány örökségvédői. MTI Fotó: Boda L. Gergely

Freskótöredék az erdélyi Kiszsolna romos középkori templomában 2016. február 28-án. Az épület falán Giotto di Bondone egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg a Möller István Alapítvány örökségvédői.
MTI Fotó: Boda L. Gergely

– Lehet tudni, hogy ki készítette ezt a másolatot?
– Nem. A XIV. század második feléről beszélünk, amikorról nem rendelkezünk írásos dokumentációval. A kiszsolnai templom Szent Péter tiszteletére volt szentelve, és ez a Giotto ábrázolás egy evangéliumi történeten alapul, amelynek a főszereplője Szent Péter. Tehát itt a templom titulusa volt a mérvadó. Valószínűleg ez egy helyi, erdélyi műhelymunka, amit a festmény stílusából lehet megállapítani, és valószínűleg maga a kompozíció másolata került a kezükbe a római mozaikról. Megfestették a saját modorukban, ami egy olyan festői stílus, amit nem ismerünk Erdélyben máshonnan még. De ez nem azt jelenti, hogy csak itt dolgoztak, hanem nagyon sok kutatatlan épület van, ahonnan előkerülhet más munka is a jövőben.

This picture taken on February 17, 2016 in Jelna, Romania, shows a church ruin, where fresco fragments from a 14th-century copy of Giotto's Navicella mosaic were found. / AFP / Moller Istvan Foundation / TIBOR KOLLAR / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / Moller Istvan Foundation /TIBOR KOLLAR / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

MTI Fotó: Boda L. Gergely

– Ön hogyan került kapcsolatba ezzel a festménnyel?
– A magyarországi Möller István Alapítvány sok éve műemlékvédelmi kutatásokkal foglalkozik. Jelenleg pályázatokból a Mezőség középkori építészeti emlékeit kutatják. Engem kértek fel, de nem lehetett tudni még akkor, hogy olyan szálra bukkanunk, ami túlmutat Erdélyen, de még Románián is. Épp ezelőtt a munka előtt dőlt össze két templomtorony, mert most érkezett el oda az erdélyi műemlék állomány, hogy ezek az épületek már nem sokáig fogják bírni. Ha egy épületet nem kezelnek és nincs funkciója, akkor óhatatlanul az enyészeté lesz.

Giotto di Bondone (3)

MTI Fotó: Boda L. Gergely

– Kinek a tulajdonában van az épület?
– Az evangélikus egyházé volt, majd a kilencvenes években a Beszterce-Naszód Megyei Tanács kezelésébe került. Az épület félig áll, a hajójában már nincs meg a boltozat, a falai is részben leomlottak, viszont a szentélye és annak a boltozata még egyben van. Nagyon rossz állapotban van, a következő telet már nem fogja kibírni a statikai szakvélemény szerint. Az eső ömlik a boltozaton, a kövek úgy néznek ki, mintha izzadnának, annyira át vannak ázva. Annak, hogy mi kiléptünk a helyi és a nemzetközi média elé ezzel a művészettörténeti értelemben óriási jelentőségű felfedezéssel, nem titkolt célja, hogy a felújításhoz pénzt szerezzünk. A tanács elnökhelyettese nem zárkózott el, de kétoldalú, magyar-román összefogást szeretne. A védőtető 3-4 millió forint, ha pedig magát az épületet szeretnénk restaurálni, vagyis a meglévő részeket megerősíteni és megújítani, illetve a freskókat is feltárni és restaurálni, akkor 15-20 millió forintra lenne szükség. A freskó római összefüggései miatt ez egy nevetséges összegnek tekinthető. A Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatójától ígéretet kaptunk kultúrdiplomáciai segítségre, ezért bizakodóak vagyunk. Fontos, hogy a mesterek nem Giotto stílusában festettek, erre sem lehetőségük, sem szándékuk nem volt, hanem a kompozíció másolása volt a cél, ami elég gyakori volt a céhes időkben. Giotto mun­kás­ságá­nak lényege, hogy megújította a nyugati festészetet. Ezalatt olyasmit kell érteni, hogy egy román kori és erősen bizánci hatású fázisból kilendítette a festészetet egy olyan stílus felé a kompozíciós és térbeli megoldásaival, ami egy új útra állította a nyugati világ festészetét.

Share Button
Ennyien olvasták: 403

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.