A somostetői állatkert Románia legnagyobb és sokak szerint legszebb állatkertje. Területe 40 hektár, és 80 faj több mint 500 példánya található benne; látogatottsága évi 200 000 fő, plusz, akik még belógnak.
Az 1960-as évek elején alapította Rend László, a város akkori vezetőinek és magánembereknek a támogatásával; az első látogatási nap 1964. augusztus 23. volt, de az állatok számára értelemszerűen nem hozta el a felszabadulást. Területe ekkor kevesebb mint egy hektár volt, és mindössze tíz állat élt benne, melyeket a vadásztársaság adományozott nekik, majd 1965-ben megnövelték 20 hektárra. 1967-ben készült el az oroszlánok pavilonja, az állatkert első nagyobb létesítménye, melyet az építészeti líceum diákjai építettek vizsgamunkaként; az állatkert szerencséjére ezt az emberek nem tudták, mert akkor vélhetően jóval kevesebben látogatták volna.
Az állatkert Rend László utódja, Bereczki Boldizsár igazgatósága idején emelkedett nemzetközi szintre: 1978-ban készült el a kolozsvári botanikus kert központi épületét idéző „trópusi ház”, ahol madarak, halak, hüllők és egzotikus növények tekinthetők meg. 1986-ban megépült a medvék és a tigrisek barlangja, 1989-ben, a főmajom bukásának évében pedig a majmok háza.
2008–2011 között felújították, területét a mai negyvenhektárosra növelték, és új élettereket hoztak létre a medvéknek, farkasoknak, nagymacskáknak és vízimadaraknak; az ország egyetlen állatkertje, ahol elefánt és zsiráf látható. Az intézmény élén Bereczki Boldizsár utódja Kopacz András, majd Horațiu Gorea lett, miután a makákók télakot vettek, és az ügyet Kopacz nyakába varrták.
És most jöjjenek a címben megígért érdekességek:
☻ Az első tíz állatot (három farkast, két medvét, két vaddisznót, két fácánt és egy őzet) valójában nem az említett vadásztársaság ajándékozta az állatkertnek; tulajdonképpen úgy jött létre az egész, hogy egy este kihelyeztek az erdőbe néhány sánta nyulat, egy vödör málnát, kukoricát, fácáneledelt meg őzcsalit, és amikor éjjel a vadak odagyűltek zabálni, óvatosan körbekerítették őket
☻ Régebb jegesmedve is lakott az állatkertben, de 1985-ben olyan kemény tél volt, hogy amikor egy januári estén véletlenül kinn felejtették, reggelre csonttá fagyott
☻ Ha egy oroszlán kiszabadulna, és megenné az egyik similabdákat árusító máriskót portékástól, két hétig székrekedése lenne a fűrészportól
☻ A régi vendéglő előtti kőmedve valójában igazi medve volt, és akkor kövült meg, amikor egy hétvégén Ceausescu errefelé vadászgatott, és meglátta reggel Elenát smink nélkül a bokorban kakálni
☻ Ugyancsak akkoriban történt, hogy a fürtös seggű majmok egyszer túszul ejtették az igazgatót, normálisabb eledelt követelve, mivel folyton csak félrohadt almát, exportból visszamaradt marharépát meg fonnyadt petrezselymet kaptak. Végül csak a megyei párttitkár közbenjárására engedték el, öt kiló banán és két mandarinkonzerv fejében
☻ Az egyik hím gyűrűsfarkú maki unalmában elvégezte a színit, és olyan tehetséges, hogy a következő Madagaszkárban ő fogja játszani Julien királyt
☻ A szabadon élő hímoroszlánok naponta ötvenszer párzanak, de a vásárhelyi állatkertiek egyszer sem, mivel brómos vizet kapnak, az óvodásokra való tekintettel
☻ Az amúgy egyébként sem hiperaktív két hóbagoly közül az egyik azért nem mozdul meg soha, mert négy éve ki van tömve
☻ Mint minden állatkertben, a vásárhelyiben is néha megjelennek ellenőrök, akik megvizsgálják, hogy jól bánnak-e az állatokkal; olyankor a Delia zsiráf nyakán található minden egyes folton külön állatgondozó fésüli a szőrt, a medvék máskor poshadt, büdös, barna vízzel teli medencéjét akácmézzel töltik fel, a pelikánoknak egy 3 Michelin-csillagos francia étteremből ideutaztatott Chef készíti a jakvajban sült lazacfilét szardíniás remuládmártással, Tánja elefánt teljes testes barnaalga-pakolást és nyirok-átmozgató masszázst kap, a csimpánzok pedig az igazgató irodájában viszkizgetve régi Tarzan-filmeket és majompornót néznek
☻ És végül: Delia és Tánja csak az állatkertben a legnagyobb állatok, lent a központban vannak náluk jóval nagyobb állatok is
