Központ
2018. december 11. kedd, Árpád, Árpádina

2500

Molnár Tibor március 20, 2018 Humor

Immár nemcsak itthon, de külföldön is érződik, hogy csentenár van: nagy elánnal folyik a dicső  román nemzetállam kialakulásának promotálása Európa fővárosában is! Egy héten belül két konferenciára is sor került az Európai Parlament brüsszeli székházában (az EP hivatalos székhelye Strasbourg, de Brüsszelben is ülésezik), Nagy-Románia megszületésének centenáriuma alkalmából. Victor Boştinaru szocialista EP-képviselő „Románia és az antant” címmel, rangos romániai és külföldi akadémiai előadók produkáltatásával rendezett tudományos értekezletet, Norica Nicolai liberális EP-képviselő pedig a „100 év a románok nagy egyesülése óta: 1918–2018; 2500 év történelem Európában” címzetű reprezentatív megemlékezésnek volt a házigazdasszonya, Románia Európai Unió melletti Állandó Képviselete és a brüsszeli Román Kulturális Intézet szervezésében.

Utóbbi rendezvény központi üzenete: Nagy-Románia létrejötte nem a „nagy háborúban” győztes hatalmak 1920-as békediktátumának, hanem a román nép magasztos egységharcának és akaratának tulajdonítható. Besszarábia 1918. április 9-én, valamint Bukovina 1918. november 28-án kinyilvánított egyesülési óhaja után Erdély 1918. december 1-én, Gyulafehérváron nyilvánította ki egyesülhetnékét a román királysággal – hangzott el a konferencián Nagy-Románia megalakulásának megingathatatlan történelmi posztulátuma, amely „kizárólag az akkori románság egyoldalú akaratát közvetíti”. Csakhogy Nagy-Románia még véletlenül se 1918-ban, hanem a trianoni békediktátum eredményeképpen, 1920-ban jött létre. És erre még rádobtak néhány lapáttal azzal, hogy Ioan Bolovan, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesének előadása alatt végig az erdélyi épített örökség kiemelkedő darabjainak képei sorjáztak az óriásmonitoron – köztük jobbára a magyar, a szász és a székely építészet remekei – úgy, mintha szerves részét képeznék a gránittömb szilárdságú homogén román kultúrának.

A sok számadat miatt talán sokan átsiklottak Nórika rendezvényének címén, illetve az abban található egyik számon, idézzük még egyszer: „100 év a románok nagy egyesülése óta: 1918–2018; 2500 év történelem Európában”. Micsoda?? Mostanáig, az igencsak megkérdőjelezhető dák-római folytonosság jegyében is csak mintegy kétezer évesre taksálták a román nép életkorát, mivelhogy az első dák király, Burebista bátyó időszámításunk előtt 82. és 44. között méltóztatott élni, illetve i. e. 62. és 45. között uralkodni, ergo a románok legfeljebb 2080 évesek, semmi esetre sem 2500. Csak úgy unzsenír, bekhendből megfejelni még félezer évvel meglehetősen nagy blődség, csentenár ide vagy oda. Másrészt az is igaz, hogy születésnapján az ünnepeltnek bármit szabad, azaz szinte bármit, íme egy (fordított) példa: ha egy negyvenéves nő (akiről pontosan tudjuk, hogy hány évet tölt) a szülinapján azt mondja, hogy ő még csak harminchét, elnézően megmosolyogjuk. Ellenben, ha azt hazudja, hogy huszonöt, simán szemberöhögjük. Szóval, dolgozni csak pontosan, szépen, lódítani meg szerényen!

Share Button
Ennyien olvasták: 278

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.