Ezen a héten keddtől péntekig, naponta 10-től 15 óráig országosan tesztelik a romániai légvédelmi szirénákat – közölte a belügyminisztérium. Az akciót „Oszd meg, hogy senkit ne érjen váratlanul” kísérőszöveggel hirdették meg Facebookon, természetesen csak románul. A PROCIV 2017 nevet viselő országos polgári védelmi gyakorlat keretében naponta más-más megyékben próbálják ki a készülékeket: Erdélyben és a Partiumban kedden Brassó megyében, ami már elmúlt, ellenben ma, csütörtökön Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szeben, Szilágy, Bihar és Szatmár megyében szólalnak meg a polgári védelmi eszközök, aztán pénteken a szirénák Rómába mennek.
A rendszer tesztelése alatt a lakosságnak sem a hangüzenetek, sem a szirénajelzések hallatán nincs semmi teendője, tehát rá se kell bagózni. A belügyminisztérium mindenkit arra kér, hogy ne pánikoljanak, maradjanak nyugodtan a helyükön. A hangüzeneteket a „Gyakorlat” szóval különböztetik meg a valós riasztásoktól, de mivel a katasztrófafilmekben mindig azt mondják be a hangosbemondókba, hogy „Figyelem, ez nem gyakorlat!”, a gyakorlat előtti részt is oda fogjuk hallani jó páran, és kész is a pánik.
Az akciót koordináló Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár elmondta, a gyakorlat célja megismertetni a lakossággal, hogy egy adott rendkívüli helyzetnek milyen típusú szirénaszó felel meg (tényleg: milyen?). A hatóságok azt is ellenőrizni fogják, hogy eljut-e mindenkihez a riasztójelzés („Csókolom, Marika néni, járt ma már önnél a riasztójelzés?”). Arafat újságírói kérdésre közölte azt is: azért tesztelik most a szirénákat, mert már nagyon rég nem volt hasonló országos gyakorlat Romániában. Na, éppen ezért gyanús: miért pont most?
Leggyakrabban áradások esetén figyelmeztetik a lakosságot szirénák segítségével, nagyobb áradások esetén szirének segítségével is. A hangüzeneteket és szirénákat technológiai balesetek során, gátak átszakadásakor használják általában, de fegyveres támadások esetében is alkalmazzák. Országszerte 7700 katasztrófariasztáshoz használható polgári védelmi eszköz van, amelyeket központilag vagy helyi szinten hoznak működésbe.
A katasztrófa görög eredetű szó, jelentése: fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Napjainkban – főleg az ebben érdekelt nagy biztosítótársaságok adatai alapján – egy földrengést, vulkánkitörést, árvizet vagy bármilyen egyéb csapást akkor minősítenek katasztrófának, ha az áldozatok száma meghaladja a húszat, vagy a kár összege a hatmillió dollárt. Eme kategorizálás alapján egy átlagos évtized alatt mintegy 1500 katasztrofális esemény történik (ez heti három katasztrófának felel meg), és ezek 95%-a természeti csapás (amelyek miatt tíz év alatt ötvenmillió ember válik hajléktalanná). Ha azokat a katasztrófákat is beleszámolnánk, amikor a tanár azt mondja a diáknak az iskolában, hogy: „Fiam, te olyan hülye vagy, hogy az katasztrófa!”, akkor sokkal több egy főre eső katasztrófát kapnánk.
Végezetül idézzük a legkatasztrofálisabb fészbukos bókot, amit kommentben írt egy pacák – nem poénból! – egy tengerparti sziklán bikiniben domborító fehérnép fényképe alá: olyan szép vagy, mint egy sziréna!
