Egy friss internetes felmérés szerint az (internetező) erdélyi magyarok csupán 5 (öt) százaléka tartja szép szokásnak a Halloweent, és meg is szokta ünnepelni, ugyanakkor a válaszadók csaknem fele (49%) mereven elutasítja, mondván, hogy nekünk, magyaroknak semmi közünk hozzá, mi mindenszenteket, illetve hallottak napját tartunk. Továbbá, az emberek mintegy negyede (22%) nem is ünnepnek, hanem üzleti fogásnak tartja, a Bálint-naphoz hasonlóan, és 17% mondta azt, hogy nem ünnepli ugyan, de elfogadja, mert a világ változik, és így a szokások és ünnepek is változnak. A fentiek ellenére (vagy épp azért) nézzük meg egy kicsit behatóbban, hogy mi is az a Halloween, egyáltalán mióta van Halloween, és valójában mit is ünneplünk Halloweenkor:
A Halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak, bár mára már az egész világon elterjedt. Őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ünnepe, a Samhain volt, ami a druidák istene, Crom Cruach kultuszában gyökerezik. A boszorkány (másképpen boszorka) a néphit szerint olyan nő (esetenként férfi, főleg manapság…), aki természetfeletti, démoni képességekkel rendelkezik, és rosszat, betegséget, pusztulást idéz elő. A boszorkány a török nyelvek azonos jelentésű „baszargan”, „baszirgan” szavából származik, amely az ótörök basz- („nyomni”) igető származéka (innen jön a közösülés vulgáris magyar szinonimája is).
Eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét, Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. Végül annyira összemosódtak, hogy ma már okosmosógéppel is képtelenség lenne szétmosni őket.
A világító tökfej legendája
A belsejében mécsessel világító töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb kelléke, illetve tradicionális szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott, jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban. A kivájt töklámpás angol elnevezése „Jack O’Lantern”, azaz „Lámpás Jack” (románul Gigi cu lanterna).
Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern nevű részeges kovácsról kapta, akihez egy nap odament az ördög, és hívta a pokolba, de előtte proponálta, hogy igyanak meg valami édeset, mivel az ördög is nagy piás. Jack azonban nem akart vele tartani (vélhetően másnapos volt), ezért furfangos cselt eszelt ki: fondor módon megkérte a sátán unokáját, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire amaz fel is hágott a fára, de Jack tudta, mitől fél az ördög, ezért a fa törzsére egy keresztet rajzolt egy elszenesedett macskalábbal. A devil totál beparázott a kereszttől, és nem is mert lejönni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni, majd addig-addig egyezkedett a kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba.
Jack koma ekkor megengedte, hogy a patás lemásszon a fáról, de az abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack később meghalt, lelke a menny és a pokol között liftezett: a mennyországba nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett, bűnös módon élt és homofób volt, de a pokolba se kapott vízumot, mert az ördög nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack ekkor arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta, és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt tök belsejébe pászította világító lámpásnak, s azóta lelke eme töklámpa fényénél keresi megnyugvását. Ámen!
Magyar vonatkozás, avagy miért fénylik úgy valami, mint Salamon töke?
Röviden: a hetedik magyar királynak, Árpád-házi Salamonnak voltak bizonyos afférjai unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval, melynek eredményeképpen Salamon lemondott a trónról I. Géza javára. Igen ám, de annak ellenére, hogy jó apanázst kapott, nem volt egészen ínyére az ex-királyi státus, és minduntalan azon mesterkedett, hogy valamiképpen visszakerüljön a trónra. Ezt viszont László (a későbbi szent László király) nem nézte jó szemmel, olyannyira, hogy egy reggelen szépen bezáratta Salamont a visegrádi várba, és ne tudjon meglógni, töklámpásokkal világíttatta meg a várat éjnek idején. Utóbbinak a dunai hajósok is örültek, mert nem kellett sötétben lavírozniuk a Dunán, legalábbis Visegrád alatt. És mivel a hajósok már akkor is kissé szabadszájúak voltak, elkezdték mondogatni, amikor valami fényeset láttak: „Fénylik, mint Salamon töke!”.
Végezetül lássuk, minek öltözhetnének egyes államelnök-jelöltek a töklámpásos-álarcos/jelmezes halloweeni bulin:
☻ Viorica Dancila szoptatós dajkának, ha már úgyis minden román anyjának érzi magát
☻ Alexandru Cumpanasu paprikajancsinak, amihez valójában jelmez se szükséges
☻ Dan Barna egy olyan embernek, aki felismeri Jenei Imrét
☻ Mircea Diaconu sótartónak, mert az a pacák sótlanabb, mint az auchanos light-vekni
☻ Kelemen Hunor hajtányozó vagy bicikliző majomnak, esetleg ötven kilométer vásárhelyi bicikliútnak
☻ És végül: Klaus Johannis… bárkinek, aki él és mozog!
