Központ
2019. május 26. vasárnap, Evelin, Fülöp

HÚSVÉTOSKODÁS 

Molnár Tibor április 22, 2019 Humor

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének az ünnepe is. Mozgóünnep, ami azt jelenti, hogy minden évben máskor van: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnapon tartjuk. Ebből következik, hogy amennyiben nem volna Hold, akkor húsvét se lenne, mint ahogy napfogyatkozás, ár-apály jelenség, farkasember és menstruáció sem, mert azok is mind-mind a Holdhoz kötődnek. Húsvétvasárnapot a virágvasárnap előzi meg, amikor a hívők körmenetben vonulnak be a templomba, ha nem esik az eső.

Húsvét a nagyvilágban 

AUSZTRÁLIA. Nagypéntektől húsvét hétfőig tart az ünnep, amely nem csak keresztény, hanem állami ünnep is, de annyira, hogy olyankor a sámánhitű őslakosok se kell menjenek vadászni. Nagypéntek az egyetlen nap, amikor sem újságot, sem egyebet nem lehet az egész országban vásárolni, ez mutatja igazából az ausztrál ünnep súlyát; még az Auchanok és a kengurumészárszékok is zárva tartanak. Nagypénteken és szombaton a legtöbb család apraja-nagyja és közepese templomba megy, hogy megemlékezzenek Jézus haláláról és feltámadásáról.

Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán tartják ezt a szokást, ugyanis a nyuszik Ausztráliában hatalmas gazdasági problémát jelentenek. A legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók, csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket beszerzik. Az elmúlt években az erszényes nyúl, a Bilby – őshonos ausztrál állat – vette át a házinyúl szerepét az ausztrál húsvét szimbolikájában, így a csokinyuszik Ausztráliában már Bilby képet öltenek, a kindertojások pedig hatalmasak, mert strucctojásról mintázzák őket.

BULGÁRIA. A régi hagyományok szerint a húsvétot három napig táncmulatsággal és különféle játékokkal ünneplik, miközben jut idő arra is, hogy az emberek az egészségükért imádkozzanak, két vedelés és zabálás között. Az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is, már ahol ráfér. Az első piros tojással a gyerekek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek, de jut egy tojás a veteményesbe is, hogy megvédjék a termést a jégesőtől. Amennyiben utólag mégis elveri a termést a jégeső, akkor azt a tyúkot, amelyik az elásott tojást tojta, élve sütik meg egy grillsütőben.

CIPRUS. Nagypénteken már készen vannak a festett tojások és indul a körmenet. Elkészítik a Flaounes nevű húsvéti süteményeket, amelyek sajttal és mazsolával töltött kalácsféleségek, melyeket kalácsképű feleségek sütnek. Szombat éjszaka feldíszített fáklyákkal vonulnak az utcákra, vasárnap pedig bárányt sütnek a szabadban, szóval a húsvétvasárnap Ciprusban olyan, mint egy átlagos hazai tavaszi-nyári hétvége, azzal a különbséggel, hogy ott nem miccset sütnek.

NÉMETORSZÁG. Nagypénteken letakarják a kereszteket (a sok migránsra való tekintettel újabban már nem csak akkor). A szombat estig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja, utóbbit igazi nyuszifülekkel díszítik. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik, főleg néhány pohár snapsz után. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt. Mivel mindenki meg van mecseredve, általában a karácsonyfatalpat is elégetik.

USA. Amerikában a húsvétot hagyományosan szenvedélyesen és vidáman ünneplik, a hosszú hétvégén egybeolvadnak a templomi szertartások és a lazább közösségi ünneplések. Húsvétvasárnapon New York-ban és más nagyvárosokban nagy húsvéti parádékat, felvonulásokat szerveznek, melyeken a résztvevők csiricsáré ruhákban és még csiricsárébb húsvéti fejdíszekben pompáznak, valójában egy tavaszi géjprájdra hasonlít az egész. A húsvéti ételek között megtaláljuk a sonkát, burgonyát, zöldségeket, de a tojás különleges szerepet kap, akárcsak a dajcsoknál: a kerti tojásvadászat minden gyermek kedvence, még az amerikai elnök is minden évben szervez tojásvadászatot a Fehér Ház kertjében, Melánia asszony pedig a férje gatyájában.

FINNORSZÁG. Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad, de akkor aztán megadják a módját: erjesztett rénszarvastejjel kevert Finlandia vodkát isznak literszámra, és elkészítik a hagyományos finn specialitást, a karlanajpirakkát, amely egyben sült vemhes sarkiróka, resztelt rozsomákmájjal és grillezett jávormedvetalppal töltve.

SVÉDORSZÁG. Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek, a gyerekek pedig papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak, de ha véletlenül muszlim szomszédhoz kopogtatnak be, akkor legfeljebb egy taslit.

WALES. Régen nagypénteken állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni, még Edward király se mert odapofátlankodni a fakó lován…

Share Button
Ennyien olvasták: 1046

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.