Központ
2017. október 21. szombat, Orsolya
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Eső
Hétfő
Eső

Marosvásárhelyi iszós sztorik

Molnár Tibor április 23, 2015 Humor

Április 23. – az alkoholisták világnapja

„Alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak utáljuk”

ivas

Az ittas ember gyakran mond vagy tesz olyasmit, amilyesmi józanon eszébe se jutna; a legveszélyesebb ebből az aspektusból a házibor-házipálinka kombó: a lőrétől még csak kigondolja, aztán a pálesz hatására meg is cselekedi. Súlyosabb esetekben másnap nem is emlékszik semmire a szerencsétlen…, amíg meg nem nézi az előző esti híváslistáját, az elküldött SMS-eit és a fészbukos kretén bejegyzéseit, ökör kommentjeit, böszme trollkodásait.

Arra kértünk vásárhelyi politikusokat, intézményvezetőket, közéleti szereplőket meg egyéb lokálcelebeket, hogy osszák meg a Központ olvasóival – egy mondatban – egy-egy emlékezetes beivásuk történetét. A felkérésnek szívesen, bár valamennyien nevük elhallgatását kérve tettek eleget, de többségük remélhetőleg így is felismerhető lesz:

  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy egész éjjel irredenta gyerekverseket írtam, oroszlánvérbe mártott tulipánszárral;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy Neptun(us)nak hittem magam;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy otthon nagyon letoltak érte – okosan, jogosan;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a Víkenden elvesztettem a szemüvegemet, majd ennek folyományaként az unokámat is;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy otthagytam csapot-papot, s azóta csak politizálok;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy órákig fantáziáltam Lakó Péterfi Tündéről, aztán másnap dühömben megbüntettem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, dragi targumureseni, hogy elfelejtettem szétküldeni a napilapoknak a fizetett munkalátogatós hirdetéseket;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy élve megsütöttem egy proeurópa libát;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy különféle konyhai bútorokat rendeltem telefonon, majd később visszahívtam őket, és lemondtam a széket;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy kirúgtak a kocsmából, s másnap az RMDSZ-ből is;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy elindultam a megyei tanácselnöki székért Lokodi Edittel szemben, de már megbocsátották;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy azt nyilatkoztam a sajtónak, a plagizálás csúnya dolog;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy ingyen osztogattam széjjel a virágokat a nyárikertben, na aggy egy szivarat;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy az összes banist beleöntöttem a kádba, és pénzben fürödtem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a hitgyülis rángatózás helyett véletlenül egy jehovatanúis szeánszra mentem el, és észre se vettem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, kedves marosvásárhelyiek, hogy beszóltam Floreának, azóta se merek a szeme elé kerülni;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, dragi concetateni, hogy ültettem egy fát!

 

És most néhány hasonló sztori egyszerű járókelőktől:

  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy egész este az Erdély TV-t néztem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy beiratkoztam az RMDSZ-be;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy elmentem egy Hahota-előadásra;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy hazavittem az asszonynak a főtéri virágórát;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy betettem Keresztes Ildikót háttérképnek;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy telefonon rendeltem pizzát a pizzázóban;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy meg akartam inni a házmestert;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy eltérítettem a tizenkettes maxitaxit egy zsebembe dugott kiflivel;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a Rádió GaGa kívánságműsorában küldtem magamnak egy szerelmes számot;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a somostetői kicsivonattal akartam lemenni Vama Vechére;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy druzsbával vágtam le a disznót, és flexszel daraboltam fel;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a kutya helyett anyósomat akartam megsétáltatni;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy váltott taxikkal mentem haza a kocsmából, mert azt hittem, követnek!!!

(Bizonyára minden olvasó számára evidens: alkoholisták világnapja természetesen nem létezik, és a vásárhelyi „hírességek” fenti mondatai is kitalációk – a járókelőkéi úgyszintén –, nem fordultunk egyikükhöz se ilyen kéréssel. Még mit nem!)

Share Button
Ennyien olvasták: 570

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.