Központ
2017. december 11. hétfő, Árpád, Árpádina
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Marosvásárhelyi iszós sztorik

Molnár Tibor április 23, 2015 Humor

Április 23. – az alkoholisták világnapja

„Alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak utáljuk”

ivas

Az ittas ember gyakran mond vagy tesz olyasmit, amilyesmi józanon eszébe se jutna; a legveszélyesebb ebből az aspektusból a házibor-házipálinka kombó: a lőrétől még csak kigondolja, aztán a pálesz hatására meg is cselekedi. Súlyosabb esetekben másnap nem is emlékszik semmire a szerencsétlen…, amíg meg nem nézi az előző esti híváslistáját, az elküldött SMS-eit és a fészbukos kretén bejegyzéseit, ökör kommentjeit, böszme trollkodásait.

Arra kértünk vásárhelyi politikusokat, intézményvezetőket, közéleti szereplőket meg egyéb lokálcelebeket, hogy osszák meg a Központ olvasóival – egy mondatban – egy-egy emlékezetes beivásuk történetét. A felkérésnek szívesen, bár valamennyien nevük elhallgatását kérve tettek eleget, de többségük remélhetőleg így is felismerhető lesz:

  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy egész éjjel irredenta gyerekverseket írtam, oroszlánvérbe mártott tulipánszárral;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy Neptun(us)nak hittem magam;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy otthon nagyon letoltak érte – okosan, jogosan;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a Víkenden elvesztettem a szemüvegemet, majd ennek folyományaként az unokámat is;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy otthagytam csapot-papot, s azóta csak politizálok;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy órákig fantáziáltam Lakó Péterfi Tündéről, aztán másnap dühömben megbüntettem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, dragi targumureseni, hogy elfelejtettem szétküldeni a napilapoknak a fizetett munkalátogatós hirdetéseket;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy élve megsütöttem egy proeurópa libát;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy különféle konyhai bútorokat rendeltem telefonon, majd később visszahívtam őket, és lemondtam a széket;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy kirúgtak a kocsmából, s másnap az RMDSZ-ből is;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy elindultam a megyei tanácselnöki székért Lokodi Edittel szemben, de már megbocsátották;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy azt nyilatkoztam a sajtónak, a plagizálás csúnya dolog;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy ingyen osztogattam széjjel a virágokat a nyárikertben, na aggy egy szivarat;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy az összes banist beleöntöttem a kádba, és pénzben fürödtem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a hitgyülis rángatózás helyett véletlenül egy jehovatanúis szeánszra mentem el, és észre se vettem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, kedves marosvásárhelyiek, hogy beszóltam Floreának, azóta se merek a szeme elé kerülni;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, dragi concetateni, hogy ültettem egy fát!

 

És most néhány hasonló sztori egyszerű járókelőktől:

  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy egész este az Erdély TV-t néztem;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy beiratkoztam az RMDSZ-be;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy elmentem egy Hahota-előadásra;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy hazavittem az asszonynak a főtéri virágórát;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy betettem Keresztes Ildikót háttérképnek;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy telefonon rendeltem pizzát a pizzázóban;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy meg akartam inni a házmestert;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy eltérítettem a tizenkettes maxitaxit egy zsebembe dugott kiflivel;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a Rádió GaGa kívánságműsorában küldtem magamnak egy szerelmes számot;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a somostetői kicsivonattal akartam lemenni Vama Vechére;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy druzsbával vágtam le a disznót, és flexszel daraboltam fel;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy a kutya helyett anyósomat akartam megsétáltatni;
  • Egyszer úgy megmecseredtem, hogy váltott taxikkal mentem haza a kocsmából, mert azt hittem, követnek!!!

(Bizonyára minden olvasó számára evidens: alkoholisták világnapja természetesen nem létezik, és a vásárhelyi „hírességek” fenti mondatai is kitalációk – a járókelőkéi úgyszintén –, nem fordultunk egyikükhöz se ilyen kéréssel. Még mit nem!)

Share Button
Ennyien olvasták: 598

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.