Központ
2018. június 17. vasárnap, Laura, Alida

Mondd, te kit választanál?

Molnár Tibor június 3, 2016 Humor

Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek gyakorlása során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában, illetve a népszavazáson. Az általános választójog a választójog kiterjesztését jelenti minden felnőttre – rasszra, nemre, vallásra, képzettségre és gazdasági helyzetre való tekintet nélkül, tehát ez egy olyan jog, ami semmire nincs tekintettel. 1869-ben az USA-beli Wyoming szavazati jogot adott a (fehér) nőknek, és így a női szavazati jog biztosításában világpionír. Az általános választójogra épülő népképviseleti parlamentek teljességükben csak a múlt század 20-as, 30-as éveiben terjedtek el még a fejlettebb országokban is. Sőt, az utolsó nagy áttörés, a választójog hölgyekre történő kiterjesztése még a nyugati demokráciákban is csak a XX. század második felében ment végbe: Franciaországban, Olaszországban 1949-ben, Svájcban 1971-ben kaptak választójogot a mámik. Napjainkban a választási részvétel Ausztráliában és Belgiumban a legmagasabb, bizonyára azért, mert eme országokban a választójog gyakorlása kötelező; ha esik, ha fúj, tipliznek voksolni, nincs apelláta.

cigoneniszavaz

Mamák, taták, sihederek

A vasárnapi helyhatósági választásokon 267 239 jelöltre lehet szavazni; 57 ezren közülük nők, ami több mint 20%. (Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter szerint a „szövetség” jelöltjeinek 25%-a nő, ami igaz lehet, viszont azt se ártana tudni, hogy közülük hányan szerepelnek befutó helyen, és nem csak töltelékként.) A 23 évesnél fiatalabbak nem pályázhatnak önkormányzati tisztségekre, ennek ellenére – mivel ez Románia – még kiskorú jelöltek is vannak, ugyanakkor akadnak 90 év fölöttiek is: 26 jelölt idősebb 90 évesnél, közülük 10 szipirtyó. A legtöbb nagyonszépkorút Tăriceanu pártja, az ALDE indítja, öt olyan férfit és három nőt, akinek életkora megközelíti a 100 évet. A második helyen a Románia Haladásáért Országos Szövetség áll négy matuzsálemmel, majd a pérémé és az udéméré következik, két-két kriptaszökevénnyel. De szép számmal indulnak nyolcvanon túli jelöltek is, mintegy nyolcszázharmincheten. Ugyanakkor, kábé félezer jelölt nem töltötte be a törvény által előírt 23. életévét, sőt, néhányan közülük még csak nem is nagykorúak. Az nem derül ki a választási iroda összeállításából, hogyan csúsztak át ezek a jelöltek a rostán, de vélhetően fiatalos lendülettel.

Előre tudott győztesek

Jóllehet a választások csak vasárnap lesznek, több tucat településen máris tudni, hogy ki lesz a polgármester, mármint azok esetében, akik egyedüli jelöltként indulnak a polgármesteri székért. A legtöbb ilyen település értelemszerűen Székelyföldön – Maros, Hargita és Kovászna megyében – található, de Brassó megyében is 14 településen csupáncsak egyetlen csumpálákra lehet szavazni. Egyes jól értesült szurszások azt is tudni vélik, hogy Vásárhelyen ki lesz a polgármester; mi csak annyit árulunk el, hogy két „o” betű is van a nevében.

Írástudók felelőssége

Kétnyelvű – román és romani – választási útmutatót adott ki több erdélyi civil szervezet, hogy anyanyelvükön figyelmeztessék a romákat: ne fogadjanak el pénzt vagy ajándékot szavazatukért a közelgő helyhatósági választásokon, mert az bűncselekménynek számít, és börtönbüntetéssel sújtható. „A roma választó útmutatója” című szórólapot Erdély minden olyan településére el akarják juttatni, ahol jelentősebb cigány közösség él. „Arra biztatjuk a romákat, hogy éljenek szavazati jogukkal, mutassák meg, hogy a mi voksunk is számít. A pártok csak a választások előtt keresnek meg minket, de megelégeltük, hogy ide-oda lökdöshető töltelékanyag vagyunk csak számukra” – mondta Aurel Pascu, az erdélyi romák (egyik) képviselője. Majd nekünk is odapuszilt: „A romani nyelv meg kell jelenjen a hivatalos dokumentumokon, sokkal inkább, mint a magyar, mivel jóval több cigány él Romániában, mint magyar”. Figyelem! Nem azt mondja a csóka, hogy a romani is meg kell jelenjen, a magyarhoz hasonlóan, hanem hogy sokkal inkább! Pascu dádé egy kirekesztett kirekesztő.

A gyalui (Kolozs megye) Malom utcában múlt pénteken összeverődött ómigránsok fennhangon olvasták fel egymásnak – mindkét nyelven – a szórólapot. Egyikük, Rostás József elmondta: nagyon hasznosnak tartja a kezdeményezést, mert a legutóbbi választásokon a romák zöme érvénytelen szavazatot adott le. „Sokan közülünk nem tudnak olvasni. Az írástudók megmagyarázzák a többieknek, hogyan kell szavazni, hova üssék a pecsétet. Jó, hogy a mi nyelvünkön írták az útmutatót, mert így többen megértik” – lelkendezett Rostás úr.

Szerkesztőségünk megszerezte „A roma választó útmutatója” magyar nyelvű (vagy olyasmi), olvasástudó gáboroknak és máriskóknak szánt verzióját:

„Drádzs tesvíreim! Amint aztat bizonyára tuggyátok, vasárnap primárt és konsziliéreket választunk, hogy a halálvarjú inna a tüdejükből, mer’ már másnap ujtálják mindig, hogy rájuk votáltunk, saztán mujé ázsutorszocsiál. Na mindegy, legyen mindenki fiátént: el ne fogadjatok senkitőlse pománát, se dellát, se tyúkat, se mititéjt sesemmit, csélpucin nyilvánosan, azaz ha más is lássa, mert az déákumá infrákció. (Az infrákció az, mikor dééxémplu olyan buxtárcákat találtok a maxitaxin, amiket a propriétár még el se veszített.) További információkért fordujjatok Cioaba kirájunkhoz. Dé báchtáló!”

Share Button
Ennyien olvasták: 554

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.