Központ
2019. április 20. szombat, Tivadar

NAPI VISSZANÉZŐ – ÁPRILIS 1.

Molnár Tibor április 1, 2019 Humor

Az év 91. napja, hátra van még 274

Politikai, tudományos és egyéb események

1924 – A müncheni bíróság Hitlert öt évre ítéli, azonban már év végén kiengedik (a börtönben írja meg „Mein Kampf” című programjellegű “művét”; ezek szerint ott nem egy hónapot engedtek el a letöltendő büntetésből egy börtönben írt könyvért, mint Romániában, hanem négy és fél évet)

1991 – Megszűnik a Varsói Szerződés szervezete; a Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára. Megalakítása az NSZK újrafelfegyverzése és a Nyugat-európai Unió megalakulása ellenlépéseként jött létre. A Szovjetunió csapatainak a partnerország területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni a NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. Magalapításakor a Szovjetunió felmondta az Egyesült Királysággal és Franciaországgal a háború idején kötött segítségnyújtási szerződését

1976 – Steve Jobs két társával megalapítja az Apple Computert

Születések

1815 – Otto von Bismarck gróf, német politikus, Németország első kancellárja

1873 – Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester

1881 – Octavian Goga román költő, drámaíró, antiszemita és magyarellenes politikus, a Román Királyság miniszterelnöke

1927 – Puskás Ferenc a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok. Az Aranycsapat kapitánya, közismert becenevén Puskás Öcsi; Spanyolországban Pancho néven becézték. A FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel. 2016-ban a goal.com internetes szakportál „Legendák világbajnoksága” elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották
Állítólag megtörtént, hogy a szövetség egyre gyakrabban nem fizette ki a játékosoknak járó prémiumot. Az 1952-es zürichi mérkőzésen a svájciak 2–0-ra vezettek, mikor Puskás érdeklődni kezdett a kispadon ülő Sebes Gusztávnál a honorárium felől: „Guszti bácsi, még mindig nincs pénz a győzelemért?” Az edző azonban megnyugtatta a játékost: „De van!”. A magyar csapat végül 4–2-re győzött

1929 – Milan Kundera cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista

1952 – Tőkés László református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, 2007-től európai parlamenti (EP) képviselő, 2010–2011-ben az EP egyik alelnöke

ÁPRILIS ELSEJE a bolondság, a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhető, és az ugratások miatt nem illik bevágni a durcit, de nyilván nem frankó, ha a bolondozás durvaságba torkollik: például, cukor helyett sót tenni a kevésbé lájkolt kolléganő kávéjába vicces, polóniumot szórni bele már kevésbé

Az áprilisi tréfálkozás francia eredetű, mint a hagymaleves, a forradalom vagy a guillotine: a régi francia naptár szerint az esztendő április elsején kezdődött, amely napon, ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január elsején kell kezdődnie, így az ajándékozások időpontja is áttolódott eme dátumra, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is megajándékozgatták egymást, majd – tekintettel a kettős költségre – értékes meglepik helyett inkább tréfás szuveníreket küldtek, s végül kialakult ama szokás, hogy a hamis évkezdetet bolondozással ünnepelték meg. (Azért ajándékozgattak anno szilveszterkor is, mert kevés volt a bevásárlóközpont – Párizsban a tizenhetedik század közepéig egyetlen Auchan fungált, így sokan nem tudták megvenni az ajándékokat karácsonyra.)

Az egyik legfánibb szívatást Toulouse grófja, XIV. Lajos rosszcsont fia eszelte ki, aki áldozatául Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a csávó totál benyomva aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit, és minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele, én nem azért… Riadtan nyúlt lajbija után, ám nem tudta begombolni; ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: „Az istenért, márki, hogy néz már ki? Mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!”. A nyomorultról ekkor már patakzott a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta, és ijedtében feltalálta a később róla elnevezett gramofont

Persze néha rosszul sült el egy-egy áprilisi móka: Magyarországról van egy 1891-es adat, mely szerint egy vidéki városban egy anya öngyilkos lett, mert egyik mókamiki ismerőse április elsején írt neki Budapestről, hogy a katonai szolgálatot teljesítő fia haditörvényszék elé került, ahol halálra ítélték, mert lekopott a cipősarka. A kedves mama bizonyára nem volt teljesen normális

Nem új divat tehát az ugratás: magyar vidékeken régen is szokás volt a gyerekeket boltba küldeni e napon szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért vagy hegedűbillentyűért. Manapság ilyesmivel már hiába próbálkoznánk, de a szomszéd hülye fiát elzavarhatjuk térerő-konzervért, internetgyorsító pasztáért, rövidtávú memóriakártyáért vagy e-mail-bélyegért

Európai nagyvárosokban ilyenkor elárasztják az utcákat a zajoskodó, kipingált arcú, rikító színű ruházmányokba öltözött polgárok, de ha turistaként belefutunk egy ilyen fiesztába, nem árt az óvatosság; mielőtt beállnánk közéjük bohóckodni, előtte győződjünk meg róla, hogy valóban áprilisi tréfálkozásról vagyon szó, és nem melegfelvonulásról

Share Button
Ennyien olvasták: 485

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.