Központ
2019. április 20. szombat, Tivadar

NAPI VISSZANÉZŐ – ÁPRILIS 11.

Molnár Tibor április 11, 2019 Humor

Az év 101. napja, hátra van még 264

Politikai, kulturális és sportesemények

491 – Trónra lép I. Anastasius bizánci császár, akit a Dicorus („Két pupilla”) névvel illettek, mivel egyik szeme fekete, a másik kék volt

1241 – A muhi csata első napja; a muhi csata a magyar történelem egyik jelentős csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11–12-én Muhi mellett (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a mongolok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére

1848 – Pozsonyban V. Ferdinánd király szentesíti a március 21-i törvénycikkeket, feloszlatja az utolsó rendi országgyűlést. Az áprilisi törvények kimondják a Magyar Királyság függetlenségét, az évenkénti országgyűlést Pesten, a felelős „ministerium” és nemzetőrség felállítását, a jobbágyrendszer megszüntetését és az egyesítést („uniót”) Erdéllyel

1896 – Hajós Alfréd versenyúszó megszerzi az első magyar olimpiai aranyérmet, aki építészmérnök, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt. A korabeli sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”

Születések

1857 – Weiss Manfréd, nagyiparos, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója

1900 – Márai Sándor magyar író, költő, drámaíró, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között; már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmusellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesznek demokratikus választások, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták

1905 – József Attila Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel, és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.
A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be: Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Közben megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Franciaországi tanulmányai során ismerkedett meg François Villon költészetével, amely nagy hatással volt rá.
Zaklatott magánéletét érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen életvezetése oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson máig pontosan tisztázatlan körülmények között egy vonat alá került, és szörnyethalt.
Mindössze harminckét évet élt, a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja

1930 – Anton Szandor LaVey okkultista író, színész, zenész, a Sátán egyházának alapítója és főpapja; ő írta a Sátáni Bibliát, és hozzá köthető a sátánizmus vallásként való elismertetése, ami vegyíti saját, az emberi természetről meglévő ismereteit a materializmus és az individualizmus mellett elkötelezett filozófusok meglátásaival, és aminek megfogalmazásához nem vett igénybe „természetfeletti útmutatást”. LaVey nem tekinti a „Sátán”-t szó szerint vett istenségnek vagy entitásnak, csupán egy történelmi és irodalmi alaknak, ami a földi értékeket szimbolizálja

1956 – Hernádi Judit magyar színésznő

Halálozások

1165 – IV. István magyar király, valójában ellenkirály; unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1163. január 27-étől haláláig uralkodott, bár egyes nézetek az 1163. június 19-i vereségét tekintik uralkodása végének. Apja II. Béla magyar király, anyja Ilona, I. Uroš szerb nagyzsupán leánya. Harmadik fiúgyermekként született, életét a magyar koronáért folyó küzdelem töltötte ki. Uralkodói sorszámát a történetírás utólag adta neki: saját magát egyetlen fennmaradt oklevelében III. Istvánnak nevezte (nem ismerve el unokaöccsét), ugyanakkor ellenkirályként sokáig nem vették figyelembe az uralkodók sorszámozásánál

1842 – Kőrösi Csoma Sándor tudós, utazó

2007 – Kurt Vonnegut amerikai író; a 20. század második felén átívelő írói munkássága a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává avatta. A kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regényt, háromkönyvnyi elbeszélést, pár esszékötetet és visszaemlékezést írt, műveinek irodalmi értéke azonban kiemelkedő. Humanista világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout vagy a bokononizmus megformálása) vitathatatlanul a 20. századi irodalom legnagyobb hatású íróegyéniségei közé emelte. Ellenlábasai szerint alapvetően kommunisztikus, Amerika- és kereszténységellenes eszmeisége is felelőssé tehető a 20. század végi amerikai társadalom morális válságáért.

Legismertebb és világszerte legtöbb kiadást megért regényei a Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije. Magyarul megjelent valamennyi regénye, továbbá két-két önéletrajzi, elbeszélés- és esszékötete is. Több regényét ő maga illusztrálta hanyag vonalvezetésű, egyéni rajzaival

A magyar költészet napja

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik, akinek az életműve megkerülhetetlen teljesítmény mind a költőutódok, mind a művészettel foglalkozók számára. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket

“Veszem a szót, földobom a levegőbe, ott szétesik, és újra megfogom, és akkor valami más” – József Attila

Share Button
Ennyien olvasták: 346

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.