Központ
2018. december 09. vasárnap, Natália

Romániai migránskörkép

Molnár Tibor május 15, 2018 Humor

Csentenáriában több menedékkérelmet regisztráltak tavaly, mint az előző tíz évben összesen!

A tavalyi év volt az eddigi legnehezebb a román bevándorlási hivatal (IGI) számára, mivel több menedékkérelemmel szembesültek, mint a 2007-2016-os időszakban együttvéve – közölte Mircea Babau főfelügyelő, az IGI igazgatója a minap egy bukaresti szakmai konferencián. Hazánktól tavaly mintegy ötezer külföldi kért menedéket, legtöbbjük illegális bevándorló. „Összehasonlításképpen: míg 1998-ban egész évben 657 külföldi kért Romániától védelmet, addig tavaly áprilisban, egyetlen hónap alatt pont ugyanennyi menedékkérelmet adtak be. Továbbá, az előző évhez képest 2017-ben majdnem háromszorosára nőtt a menedékkérők száma” – idézi az Agerpres hírügynökség az IGI illetékes elvtársát.

A legtöbb határsértő Szerbia felől érkezett, az IGI temesvári befogadóközpontjában 3800 menedékkérelmet regisztráltak, ahonnan 2400 kérelmezőt az ország más részein működő befogadóközpontokba helyeztek át. Idén eddig 580 menedékkérelmet jegyeztek be az IGI-nél. Babau szerint várhatóan ebben az évben is sok külföldi fog menedékért folyamodni Romániában, „de remélhetőleg nem annyian, mint tavaly”. Hogy mire alapozza ama reményt, nem árulta el.

 

Az IGI éves összesítése szerint 3643 menedékkérőnek biztosítottak szállást és ellátást nyílt befogadóközpontokban; tavaly a friss menedékkérelmek kevesebb mint felét sikerült elbírálni, a kérelmezők közül 1309-en részesültek valamilyen szintű védelemben.

Bizonyára sokak figyelmét elkerülte a fenti mondatban megbújó „nyílt” szócska: azok a migránsok, akik menedéket kérnek Romániától, szabadon mozoghatnak az országban. Sokan próbálnak a román-magyar határon átszökve bejutni a schengeni övezetbe: tavaly több migráns próbált illegálisan távozni, mint ahányan beléptek (értelemszerűen szintén illegálisan) az országba. (2017-ben a magyar határon mintegy háromezer – az előző évinél ötször több – Romániából kifele tartó határsértőt állítottak meg a magyar határrendészek.)

Szóval: annak dacára, hogy nálunk, úgymond, nincs migránsprobléma, a valóság az, hogy momentán is több ezer migráns cirkál fel és alá az országban, elméletileg legalábbis, hiszen ha a „menekült”táborok nyíltak, akkor miért ne sétafikálnának a csávók? Akik között, ha egyetlen szalámis (Salah Abdeslam-szerű dzsihadista, aki a párizsi és a brüsszeli terrortámadás-sorozatok főkolomposa, melyekben összesen 170-en haltak meg és mintegy 350-en megsebesültek, egyharmaduk súlyosan) muki is fellelhető, akkor már mi sem vagyunk olyan fenenagy biztonságban. De nem ám! Se a temesvári pályaudvaron, se a kolozsvári repülőtéren (az ittenin egyelőre igen), se a vásárhelyi KFC-ben, hiszen a migráns-rosszaságok gyilkoltak már Európa-szerte vasútállomáson is, reptéren is meg McDonalds’ban is, és nemcsak fő- vagy nagyvárosokban.

Azt, hogy ez mennyire így van, mármint az itteni sétafika, az alábbi valós megtörténés is aláhúzza:

A csendőr és a srí lankaiak

Egy hazafelé tartó csendőr, illetve egy ugyanabban az autóban utazó rendőr csípett nyakon öt, törvénytelenül Románia területén tartózkodó srí lankai állampolgárt múlt csütörtök este Csíkszereda nyugati bejáratánál. Rövid autós üldözés is tarkította a szabadidős hatóságiak eksönjét.

„A megyei csendőrség bűnmegelőzési osztályán dolgozó tiszt, valamint a vele utazó rendőr magánautóval lakóhelyük fele haladva, a csíkszeredai Hargita utcában öt gyanús személyt vett észre, amint sietve beszállnak egy Ilfov megyei rendszámú taxiba” – áll a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség tájékoztatójában. A hatóságiak – tudva, hogy a megyei bevándorlási hivatalt korábban már értesítették több, törvénytelenül az országban tartózkodó srí lankai állampolgárról – a taxi elé vágtak, de annak sofőrje őket fondor módon kikerülve, sietve elhajtott (szakkifejezéssel: a demarat in trombă). Csendőr-rendőrék ekkor tüstént a nyomukba eredtek, eszeveszett nínó-nínózás közepette, és néhány száz méter után sikerült megállásra kényszeríteniük a géperejű bérjárművet. Közben riasztották a megyei bevándorlási hivatalt, valamint a rendőrséget; utóbbiak az öt srí lankai migránst és a taxi vezetőjét a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra szállították, így a dolog hepienddel végződött.

IDÉN NE MENJ MAMAIÁRA – LÁTOGASS EL SRÍ LANKÁRA!

Adódik viszont a kérdés: mi a búbánatért migrál el bárki is Srí Lankából, ebből az India délkeleti csücske mellett fekvő kis szigetországból, ráadásul egészen Romániáig, s azon belül is Csíkszeredáig? Kicsit szűkösen laknak, az tény (a mintegy kétharmad magyarországnyi területen kábé húszmillióan), de ez még nem ok az ilyen messzi elkirándulásra. Háború sincs az országban; volt ugyan egy kis két és fél évtizedes polgárháborúskodásos öldöklés a szingalézek és a tamilok között a közelmúltban (1983-2009), de tíz éve elásták a csatalándzsát.

Vallási szempontból is nyugiság van: a lakosság 70%-a buddhista, 12%-a hindu, 8%-a keresztény és csak  10%-a muszlim. Dél-Ázsia országai közül itt a legalacsonyabb a természetes szaporulat és az analfabéták száma, és a születéskor várható élettartam is jóval meghaladja az ittenit: 76,8 év (férfiaknál 73,3 év, nőknél 80,4 év).

Klímája kellemes, mérsékelten trópusi, egész évben. Homokos tengerpartja pálmafákban, a sziget belseje buja növényzetben és állatvilágban gazdag. Olyan egzotikus állatok futkorásznak ezen a kis ázsiai Madagaszkáron, amilyeneket itt nálunk nemhogy még állatkertekben sem látni, de a legtöbbjükről nem is nagyon hallottunk: ceyloni dzsungeltyúk, csíkos karmoscickány, karcsú lóri (egy különleges lajhármakiféle), parókás majom és disznószarvas, hogy csak a legviccesebbeket említsük.

Gazdaságilag se állnak rosszul a srílankák: a GDP éves reálnövekedési rátája 7% körüli, és évről évre nő. Annyi (több mint 5o féle) drágakövet bányásznak ki évente, hogy csak abból flottul meg tudnának élni; az angol királynő koronáján lévő 400 karátos kék zafírt (Blue Belle) is Srí Lankán találták.

Nos, a fentiekből is látható, hogy a srí lankaiaknak az égvilágon semmi okuk nincs onnan ide migrálni, nekünk viszont innen oda jócskán akadna. Ha nem is véglegesen, de turistaként felkeresni eme kis érdekes országocskát mindenképpen érdemes, csak vannak bizonyos illemtani szokások, amelyekre nem árt majd odafigyelni:

► Ujjal mutatni valakire illetlenség; ha valakit magunkhoz akarunk hívni, lefelé fordított tenyérrel intsünk az ujjainkkal, mintha egy láthatatlan póniló hátát vakargatnánk

► A helyiekkel folytatott társalgás során ne emlegessük a tamilok és szingalézek közti ellenséges viszonyt, mert az a mai napig fennáll, például ha egy tamil KFC-ben szingalézül kér valaki junglechicken wings-et, nem kap, és fordítva

► Étkezéskor ne használjuk a bal kezünket, mert azt ők csak popótörlésre használják

► Ha a fogást növényi levélen kínálják, azt ne együk meg, mert az a tányér (utálnak mosogatni)

► És végül: a fej szent, a láb tisztátalan! Ne érintsük meg senkinek a fejét, és ne tegyük fel a patánkat se az asztalra, se más bútordarabokra, se senkinek a fejére

Share Button
Ennyien olvasták: 493

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.