Központ
2018. november 20. kedd, Jolán

Szegény gazdag Románia  

Molnár Tibor szeptember 10, 2018 Humor

Románia az Európai Unió egyik legszegényebb országa, mégis az uniós átlagnál többet költünk szeszesitalra és cigarettára, miközben a kultúra luxusnak számít – derül ki, többek között, az Eurostat legújabb felméréséből. Az uniós tagországok viszonylatában Románia lakossága költi a legtöbb pénzt élelemre, így nyilvánvalóan egyéb célokra, további szükségletek kielégítésére kevesebb pénze marad: a lakosság jövedelmének 26,4%-át költi élelemre, több mint kétszeresét a 11,1%-os uniós átlagnak. A listavezető Romániát a sorrendben a fényességes Litvánia követi 20,6 százalékkal, majd 18,7 százalékkal Észtország következik.

A romániaiak igen sokat költenek lakásfenntartásra is: a víz-, áram- és gázszolgáltatásra havi jövedelmük 21,9 százalékát fordítják, igaz, ezzel az uniós átlag alatt maradnak, amely 24,5 százalékos. A szállításra fordított összegek tekintetében sem érjük el az uniós átlagot: az országban a jövedelem 11,2%-át emészti fel a közlekedés, míg az EU államaiban ez átlagosan 12,9%; igaz, a helyi közszállítás esetében Románia a 3,3%-ával már túllép a 2,8%-os uniós átlagon. Az Eurostat kutatói ebből azt a következtetést is levonják, hogy a román lakosság az uniós államoknál jóval kevesebb pénzt költ gépkocsivásárlásra, illetve a személyautók fenntartására. És akkor a rábla-programról még nem is hallottak.

Az Európai Unióban a családok jövedelmük 8,5%-át fordítják kikapcsolódásra, kulturális eseményeken való részvételre, vakációra, könyvekre, újságokra, mozira és színházra együttvéve, ezzel szemben mi az 5,8 százalékunkkal jócskán lemaradunk az uniós átlagtól, és a táblázatban az utolsó előtti helyen állunk, Görögország (4,5) előtt.

Az ország lakossága keveset fordít ruházkodásra is: az uniós átlag ilyen tekintetben 3,9%, és Románia a kis 2,6%-ával itt is a kullogók között van, csupán Bulgáriát és Izlandot előzi meg. Érdekes módon viszont a cipők tekintetében már egészen más a helyzet: Románia az egy százalékos uniós átlag szintjén áll. Arra vonatkozó adatokat nem gyűjtöttek, hogy ruházatunk és cipőzetünk mekkora hányadának vagyunk minimum a második viselői, vagyis hány százalékuk turkálós.

Az Eurostat kimutatásából az a sajnálatos tény is kiderül, hogy Romániában igen sokat költenek szeszesitalokra, dohányra és kábítószerekre: az EU egyik legszegényebb államában minderre a jövedelmek 5,7%-át fordítják, jócskán meghaladva a 3,9%-os uniós átlagot. A felmérők szerint a nyugati államokban mindezeknek a cikkeknek a megnövekedett fogyasztása inkább a depresszió jelének tekinthető, Románia esetében azonban nem, mivel nálunk az italozásnak, dohányzásnak, kábítószerezésnek „inkább kulturális töltete van”. Magyarán életvitelszerűen bagózunk, piálunk és drogozunk. Egy román pszichológus, Mihai Copăceanu szerint a lakosság jó részét az sem érdekli, ha időnként nincs, mit zabáljon, de az italt és a cigarettát akkor sem vonja meg magától.

Hát ilyen pozícióban találtatunk a nagy csentenáros esztendőben, és vesszük majd át az EU soros elnökségét fél évre, jövő januárban. Lámulcán!

Az érem fényesebb oldala

Európa egyik legszegényebb országa, Románia hatalmas, mit hatalmas: orbitális, becslések szerint 735 milliárd euró(!) értékű altalajkincsekkel rendelkezik. Ezek ésszerű kitermelésével és értékesítésével az ország flottul kicsengethetné külföldi adósságát.

A Román Nemzeti Bank adatai szerint Románia külföldi adóssága évről évre rohamosan növekszik. Az összeg az idei év első öt hónapjában 2,56 milliárd euróval emelkedett a tavalyi év végéhez képest, és jelenleg meghaladja a 96 milliárd eurót, amely szintén csinos kis összeg (lebontva a húszmillió lakosra, ez azt jelenti, hogy mindegyikünknek van fejenként ötezer euró adóssága). Az országnak azonban nem kellene hitelekhez fordulnia, méregdrága kamatokat fizetnie, mert a jelenlegi tartozásait „könnyűszerrel” kifizethetné – vélik geológusok, akik szerint Románia hatalmas altalajkincsekkel rendelkezik – „csupán” ezek ésszerű hasznosítására lenne szükség.

A szakemberek szerint Románia közel 735 milliárd eurón csücsül: altalajkincsnek viszonylatában Európában a negyedik helyet foglalja el a rangsorban. A geológusok a Romániai Ásványi Erőforrások Gazdasági Enciklopédiájára hivatkoznak, amely táblázatba foglalva, pontosan és tételesen listázza a fontosabb ásványkincseket.

Így például Románia 2800 millió tonna barnaszénnel rendelkezik, amit még ezer év alatt se tudnánk elmiccsezni úgy, hogy ezután kizárólag azt eszünk. Ennek értéke, a jelenlegi, tonnánkénti ötven eurós piaci áron, nagyjából 140 milliárd eurónak felelne meg. Az ország kőszéntartalékai körülbelül 900 millió tonnára tehetőek, ennek a szénfajtának a piaci ára 53 euró körüli tonnánként, ami további 47,7 milliárd eurót jelent (eme árhoz képest a benzinkutaknál árult háromkilós grillezőszén 15 lejért kissé soknak tűnik).

Jelentős réztartalékkal is rendelkezünk – felmérések szerint ennek mennyisége 900 millió tonnára tehető, a rézérc tiszta rézkoncentrációja legalább 16 százalékos, és értéke szintén hatalmas összeget jelente. Világpiaci ára emelkedő trendet mutat: a tiszta réz tavalyi, tonnánkénti 6060 dolláros árfolyama mellett az idei évben már 6075 dolláros, jövőre pedig akár 6675 dolláros árfolyam várható, ami nyilván a rézérc árának emelkedésével is jár; az a sokat emlegetett bagoly biztos azért olyan büszke a szerszámára.

Az aranykészlet értékét mintegy 214 milliárd euróra becsülik, az ezüstét 6,8 milliárdra, de jelentős, több tízmilliárd euró értékű polimetallikus érckészletet is birtokolunk. Továbbá, az ország még mindig jelentős konyhasó-készletekkel is rendelkezik; szakértők szerint ezek mennyisége meghaladhatja a 4000 millió tonnát(!). A konyhasó világpiaci ára huszonöt kilónként egy lej, euróba átszámolva a készlet értéke megközelíti a 36 milliárd eurót (még egy összehasonlítás: ha negyedmázsa só világpiacos ára egy lej, vagyis egy kiló só 4 bani, ehhez képest a kilós dobozos só kiskereskedelmi ára – 200 bani, azaz 2 lej – övenszerese a négybanisnak, ami még a kitermelést, jódozást, csomagolást és szállítást is beleszámolva marha sok).

Mindent összevetve: ha az összes altalajkincset villámgyorsan kitermelnénk és eladnánk, az fejenként kábé 35 000 eurót jelentene, amiből elegánsan kifizetnénk az említett ötezres tartozást, és a maradék harmincra mindenféle értékes dolgokat vásárolhatnánk. Például sót, szenet meg rezet.

Share Button
Ennyien olvasták: 1057

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.