Központ
2017. november 17. péntek, Gergő, Hortenzia
Eső valószínű
Péntek
Eső valószínű
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Borús
Vasárnap
Borús

Ünnepvárósdi

Molnár Tibor december 23, 2016 Humor

A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Karácsonykor összegyűlnek a családok, hazalátogatnak a távolba szakadt ismerősök, barátok, és a fent említett öröm és békesség költözik a szívekbe, vágni lehet a szeretetet, olyan sűrű; egyfajta keresztény bájgli-nirvána az egész. A mentősök és a rendőrök rühellnek szolgálatban lenni karácsonykor, mert ilyenkor négyszer annyi a családon belüli lájtos tettlegesség, ötször annyi a vágott és szúrt seb, valamint hatszor annyi gyilkosság és kilencszer annyi öngyilkosság történik, mint egy átlagos napon. Habár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a karácsonyt a világ minden táján ünneplik, ez nem így van, mert például a muzulmánok, a hinduk és a buddhisták nem, ahogy a Heti Hetes szereplői sem. A karácsony annyira népszerű, hogy még Frédi és Béni is ünnepelte, pedig ők a kőkorszakban éltek.

Karácsony előtt pár héttel az emberek megbuggyannak, reggeltől estig a zsúfolt üzleteket járják, az összes spórolt pénzüket ajándékokra költik, és fenyőfát tesznek a nappaliba, amelyet teleaggatnak mindenfélével: különféle színes díszekkel, üveggömbökkel, szaloncukorral, girlandokkal meg egyebekkel; az elvetemültebbek még műhavat is fújnak az ágaira, ezzel kimaxolva a karácsonyfa giccsfaktorát.

Karácsonykor szokás az úgynevezett kántálás, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ismerősök elmennek egymáshoz berúgni. Kornyikálni is szoktak, valami olyasmit, hogy „mennyből az angyal eljött hozzátok”, pedig szó sincs angyalról, csak ők érkeztek meg, hogy mindent bevedeljenek és felzabáljanak.

A kalácsos karácsonyi slágerből ismert kiskarácsony és nagykarácsony a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja. Ez olyan, mintha a húsvétot és a pünkösdöt úgy hívnánk, hogy kishúsvét és nagyhúsvét, illetve fordítva. December 24-én a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, bableves hús nélkül (böjtös bableves) és mákos guba volt, de újabban már jobbára hal és töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalokra. Vélhetően azért kopott ki a fuszulykaleves, mert sok égő gyertyás karácsonyfa felgyulladt, amikor az emberek vacsora után a környékén fingorásztak.

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek, és abból adtak később a baromfiknak is, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá terítették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve, illetve a kaptár oldalát is bedörzsölték szalmával, hogy a méhek sok mézet gyűjtsenek. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Próbálna egy mai háziasszony nem felállni az asztaltól vacsora közben, és nem kiszolgálni a bandát, egyből kitörne a családi perpatvar!

A karácsonyfa általában Vízkeresztig, január 6-ig díszíti a szobákat; olyankor az emberek, karácsony óta először, végre kijózanodnak, és a „Rohaggyak meg, egy fa van a szobában!”-felkiáltás kíséretében kivágják az első kukába. Ezt a karácsonyfa már előre tudja, és úgy bosszulja meg, hogy még áprilisban is a korábban direkt szétszórt tűleveleit porszívózzuk a szőnyegből.

Share Button
Ennyien olvasták: 267

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.