Szent Bálint (Valentin) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban február 14-én tartják a Bálint-napot (Valentine’s Day), amikor a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket/szerelmeiket. Az ókorból eredő ünnep a Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtti nap, amelyet a római csávók Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus (R&R Brothers) tiszteletére tartottak meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy anyafarkas a későbbi városalapító fiúcskákat szoptatta; a Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent.
A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint püspök a 14. században a jegyesek, bérletesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Az is köztudott, hogy Bálint a hite erejével meggyógyította a börtönőre vak és mozgássérült leányát, azaz visszaadta a nézését meg a járását. A Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata: mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a csajnak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod”. A címzett sajnos nem tudta elolvasni, mivel még azelőtt vakult meg, hogy megtanult volna olvasni.
Valentine’s Day a nagyvilágban – érdekességek
Az angol kivándorlók magukkal vitték a Valentin-napi szokásokat az Egyesült Államokba, a második világháború alatt pedig az amerikai katonák terjesztették el Európában, a szifilisszel együtt. Német területeken a Valentin-nap idejére esik az ún. madár-esküvő ünnepe is, 2003-ban az akkor Stuttgartban élő Erdei Zsolt profi bokszoló is ezen a napon nősült meg.
Olaszországban a szerelmespárok többnyire hidakon találkoznak ilyenkor, ahol a kerékpárok elhelyezésére szolgáló alkalmatosságokhoz nem a bicajokat lakatolják le, hanem egyszerűen csak magát a kezdőbetűikkel ellátott lakatot pattintják rájuk. Miután lezárták, egy-egy lakatkulcsot a vízbe dobnak, és közben kívánnak valamit magukban. A spinék általában azt, hogy bárcsak örökké tartana a szerelmük, a pasik pedig azt, hogy bárcsak menne már ki a divatból ez a marhaság.
A japán szokás eltér a nyugatitól; február 14-én a hölgyek csokoládéval ajándékozzák meg imádottjukat, de akár férfi munkatársaikat, ismerőseiket is. Egy hónappal később (White Day) viszonzásként ők fehér csokoládét kapnak ajándékba. A Valentine’s Day és a White Day mellett van egy Black Day is Japánban – aki február 14-én és március 14-én sem kapott ajándékot, az április 14-én „gyászolja” ezt: jajangmyeont, egy fekete szósszal leöntött spagetti-szerűséget eszik (közben azon jajang, hogy ő myeon szerencsétlen), majd felakasztja magát.
Magyarországon régebb a „nyavalyatörésre” (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, más néven frászkeresztet (az ateisták frászkarikát). Azt tartják, hogy e napon választanak párt a verebek, valamint ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok és a havi háromezer eurós fizetés ígéretével Spanyolországba csalt palimadarak.
Vidám Valentin-napot mindenkinek!
