Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Victor Ponta: Törökországi levelek egy

Molnár Tibor július 9, 2015 Humor

(Hagyományos postán, megkésve érkezett)

Édes népem! Először is sietek megnyugtatni mindenkit, hogy a körülményekhez és egy (politikai) haldoklóhoz képest jól vagyok, bár kissé elhúzódik a lábadozásom; más feleennyi idő alatt egy bypass-műtétből vagy egy májtranszplantációból is már felépült volna. A térdműtétem tökéletesen sikerült, az orvosom, Dr. Kebab Türkylmaz szerint rendesen fogok tudni járni, futni, kosarazni, sízni. Utóbbira baromi kíváncsi vagyok, hiszen eddig nem tudtam.

ponta1

Továbbá cáfolom ama, az otthoni médiában felröppent hírt, amely szerint, „megrögzött hazudozó” lévén, azt mondtam volna a sebésznek a műtőasztalon, hogy a másik lábam fáj, így az egészséges patámat műtötték meg. Úgy be voltam tojva, hogy a nevemet se tudtam, ráadásul pillanatok alatt el is altattak. Szörnyű álmom volt: egy Madrid melletti ültetvényen szedtem az epret éhesen, koszosan, négykézláb, több diaszpórás román vendégmunkással együtt, s közben azt láttam a lelki szemeim előtt, hogy az otthonmaradt és elkurvult feleségemet Ioan Rus egyengeti, az eltrógeresedett fiaim pedig Dacia Golanokat lopnak.

Senki ne gondolja, hogy a DNA elől futamodtam meg! Eme operáció már korábban be volt tervezve, becsület pionír szavamra és a doktori címemre esküszöm. Apropó: hallom, hogy a helyettesem, Gabriel Oprea ellen is vizsgálatot indítottak plágiumgyanú miatt. Ez még hagyján, de a volt minisztereim miatt kissé már tényleg ég a pofám, lassan olyanok, mint a harlemi négerek: többen vannak rács mögött, mint szabadlábon.

Itt, ebben a magánkórházban jól bánnak velem. Mert nem ismernek. Ebédre általában miccset kapok; egy magyar ápoló szokta behozni, akit elneveztem mic-es Kelemennek. A desszert mindig rahát, biztos azért, hogy ne felejtsem el, miben hagytam az országot. A miccs mellé nem kenyeret, hanem pitát adnak, ami nem rossz, de nekem jobban ízlik az otthoni, házi sütésű, az anyám pitája.

A kórteremben egyedül vagyok (ahogy lassan a PSD-ben is), amit nem is bánok, legalább nyugodtan telerotyoghatom, mert otthon Daciana már egy kis hangtompítós suttyompurc miatt is kiveri a díszhisztit. Egyetlen bánatom, hogy a tévén nem jön be az Antena3, így kénytelen vagyok minden este kisántikálni a közeli tengerpartra, ahol beguggolok a sekély vízbe, és Mihai Gadea és csapata helyett a hullámok fényesre nyalják az ülepemet. De nem az igazi, elég sekély e kéj.

Tegnapi sétám során összefutottam egy otthoni turistacsoporttal; többen is a hőgutáéhoz hasonló tüneteket produkáltak, amikor megláttak: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás. Egyszerűen nem akarták elhinni, hogy már nyaraláskor is az én mutrámat kell nézzék. Azt mondták, vállalják a reszkírt, és legközelebb inkább Tunéziába mennek.

Közben azt találtam ki nagy unalmamban, hogy mi is építünk egy betonkerítést a román-magyar határra, mint Orbánék a szerb-magyarra. Utána majd ledöntjük, és kész is az észak-erdélyi autópálya.

Na, a legközelebbig günájden és genclerbirligi!

Share Button
Ennyien olvasták: 796

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.