A közfogyasztási cikkek és közszolgáltatások ára, az adók, illetékek mértéke folyamatosan növekszik, idéntől kötelező lakásbiztosítást is fizetni kell, 2011-től pedig az 1000 lejnél kevesebb nyugdíjjal rendelkezőknek is egészségbiztosítási járulékot kell majd fizetniük. Napjainkban még a jobb jövedelmű családok is nehezen boldogulnak számláikkal, a legnagyobb teher mégis a nyugdíjasokra nehezedik, akik az év első felében biztosan nem számíthatnak nyugdíjemelésre.

A kormány által előterjesztett társadalombiztosítási költségvetés a 2010-es évre befagyaztotta a nyugdíjpont értékét a tavalyi év szintjére, vagyis 732,8 lejre, amely a tervezett bruttó átlagbér 39,9 %-át jelenti. A költségvetési vita során elhangzott az ellenzék részéről a nyugdíjtörvényben meghatározott legkisebb százalékról, vagyis a 45% -ról szóló javaslat. A kormány még a költségvetés parlamenti vitája előtt egy sürgősségi kormányrendelettel felfüggesztette a 2010-es évre a nyugdíjtörvény erre vonatkozó előírását. De még annyit sem sikerült elérni, amit Kerekes Károly RMDSZ-képviselő javasolt, hogy a gazdasági válságra való tekintettel legalább 3,7 százalékkal emeljék a nyugdíjakat, hiszen ilyen inflációs rátával számolt a költségvetés a 2010-es évre.

Kerekes Károly lapunknak elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzetben megvalósíthatatlan a nyugdíjpont értékének az országos átlagbér 45%-ra való növelése, viszont a megoldás semmiképp sem ennek befagyasztásában rejlik. „Nem értek egyet a nyugdíjak befagyasztásával. Ezt meg is tárgyaltuk a parlamenti frakcióban és az volt a vélemény, hogy az RMDSZ vezetősége megpróbálja meggyőzni a koalíciós partnert és a pénzügyminisztériumot, hogy legalább az inflációs rátával arányosan emeljék a nyugdíjakat. Ez mindössze 3,7%-os növelést  jelentene,  ami a jelenlegi 732,8 lejes nyugdíjpontértéket 28 lejjel növelné, és ami  a 701,2 lejes átlagnyugdíj esetében havi 25 lej többletet jelentene. Ez nem sok, de ha arra gondolok, hogy milyen sokat fizetnek gyógyszerre az idős, beteg emberek, akkor mégiscsak valami...” – fejtette ki a képviselő.

Ígéret már létezik arra vonatkozóan, hogy a második félévre az infláció arányában kiigazítanák a nyugdíjakat, de minderre október előtt semmilyen módon nem kerülhet sor.

„Meddig kell ezt tűrnünk?”    

A kérdést az a 67 éves nyugdíjas tette fel, aki épp a díjmentesen járó tömegközlekedési bérletéért áll sorban. „Érdekes módon évről-évre a nekünk járó pénzekből akarnak spórolni a hatalmon lévők. Véleményem szerint a saját nadrágszíjaikat kellene elsősorban meghúzniuk, nem pedig az ország legszegényebb rétegét, a nyugdíjasokét” – vélekedett.
Kérdésemre, hogy milyen megoldást javasolna a probléma megoldására, ötletét konkrét példával igazolta:
„
Sokan nem vesszük igénybe a vasúti személyszállítást, így a kedvezmények helyett jobban örülnénk az ételjegyeknek, ugyanis így sok esetben kárba vész az ajánlat, és a pénz, szokás szerint, az állam zsebében landol.”

A kilátásokról

Mi lesz, ha megszavazzák az egységes nyugdíjtörvényt?
– Kitolnák a nők nyugdíjkorhatárát, azaz a nők 2030-ban már 65 éves korukban léphetnek nyugállományba. A korhatárnövelés szakaszosan történne 2014-től kezdődően. Bár az Európai Uniónak létezik egy olyan direktívája, miszerint jogegyenlőséget kell biztosítani a nemek közt, az irányelvben csupán a kötelező szolgálati idő, új kifejezéssel biztosítási idő „egyenlővé” tétele szerepel.  
– Megszüntetné a nőknek azt a jogát, hogy három, vagy annál több gyerek megszülése, valamint tíz éves korukig való felnevelése esetében korábban mehessenek nyugdíjba.
– Az évi nyugdíjpontérték-megállapítás, melyet az új törvény bevezetne, végleg eltörölné azt az előírást, miszerint a bruttó átlagbér legkevesebb 45 százalékát képezze a nyugdíjpont értéke, vagyis még az idéni értéknél is kevesebb lenne.
– Megváltozna, vagyis kevesebb lenne az előzetes, azaz az öt évvel korábbi nyugdíjba vonulás esetén nyújtott nyugdíj összege.                                         
– Felmerült az egyházak nyugdíjrendszerének a beolvasztása az állami nyugdíjrendszerbe, mely a világon egyedülálló lenne országunkban.
Kerekes Károly képviselő hozzáfűzte: véleménye szerint az egységesített nyugdíjtörvény hatályba helyezése számos vitát fog még szülni, és elhamarkodott, sőt téves lenne az eddiginél rosszabb nyugdíjtörvényt megszavazni.