A gazdasági válság hatására a szakemberek egyre kevésbé támogatják az euró bevezetését a tagállamokban. Ennek ellenére a romániai és a magyarországi polgárok mielőbb szeretnének csatlakozni az euróövezethez, derül ki az Eurobarometer legutóbbi felméréséből.

A törvény szerint az EU-tagállamok abban az esetben fogadhatják el közös pénznemüknek az eurót, ha a Maastrichti Szerződés által előírt kritériumokat teljesítik. Nem létezik közös stratégia arra nézve, hogy ki mikor léphet be az úgynevezett euróövezetbe, ám a szerződés arra kötelezi az államokat, hogy előbb-utóbb tagjai legyenek az említett övezetnek. Szlovéniában, Ciprusban és Máltában az elmúlt években hivatalos fizetőeszközzé vált az euró, de várat még magára Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Bulgária és Románia. Az utóbbi nyolc államban végzett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 52 százaléka pozitív változásokra számít, 55 százalékuk úgy gondolta, hogy sokkal európaiabbakká válnának az euró bevezetésével.

A válaszadók több mint fele (68 százalék) úgy véli, hogy a közös pénznem egyértelműen magával vonna egy, vagy akár több drágulási hullámot, de ugyanakkor alacsonyabb inflációs rátákra is lehetne számítani. Tízből hatan úgy gondolták, hogy öt éven belül sor kerülhet az euró bevezetésére. Az észtek, bolgárok és lettek arra számítanak, hogy 2012-re az euróövezet tagjaivá válnak, míg a magyarok, lengyelek és csehek 2015 előttre semmiképp nem jósolják a csatlakozását. Mindezek ellenére a válaszadók szerint nem kell elsietni a közös pénznem hivatalossá tételét: 36 százalékuk egy bizonyos idő után, 33 százalékuk pedig minél későbbre tolná az euró bevezetését. Ez azzal magyarázható, hogy bár 2004 és 2008 között az euró népszerűsége folyamatosan nőtt, a gazdasági világválság hatására sokat veszített értékéből, amit a közzétett számadatok is bizonyítanak.    

Mire számítanak a romániaiak?
Annak ellenére, hogy Románia csupán az utolsók között csatlakozhat az euróövezethez, az itteni polgárok optimistán tekintenek a jövőbe: 62 százalékuk szerint rohamos fejlődésre számíthat Románia az euró hivatalos fizetőeszközzé tétele után, sőt az életszínvonal javulásában is sokan reménykednek (64 százalék).
A román válaszadók mindössze 42 százaléka tart az esetleges áremelkedésektől, holott az erőjelzések és tapasztalatok szerint (pl. Szlovákia) a közös pénznem bevezetése nagymértékű változásokat, áringadozásokat von maga után.