Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Derült
Ma
Derült
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Új bevándorlási rendszert javasolnak a német szociáldemokraták

Központ február 3, 2015 Külföld

Németországban a mun­ka­erő­pi­ac igé­nye­i­hez iga­zo­dó be­ván­dor­lá­si rend­szert kell ki­dol­goz­ni aszo­ci­ál­de­mok­ra­ta párt (SPD) sze­rint.

nemetbevandrolas
Thomas Oppermann, a kon­zer­va­tív CDU/CSU párt­szö­vet­ség­gel kor­mány­zó SPD par­la­men­ti (Bundestag) frak­ció­ve­ze­tő­je egy va­sár­na­pi lap­in­ter­jú­ban el­mond­ta, hogy párt­ja „ru­gal­mas pont­rend­szer” be­ve­ze­té­sét ja­va­sol­ja.

Az EU-ban tel­jes a mun­ka­vál­la­lás és a le­te­le­pe­dés sza­bad­sá­ga, az uni­ós ál­lam­pol­gá­rok­ra így nem vo­nat­ko­zik az el­kép­ze­lés, de hasz­nos len­ne meg­vizs­gál­ni, hány em­ber­re van szük­ség a mun­ka­erő­pi­a­con az EU-n kí­vü­li tér­sé­gek­ből, és en­nek alap­ján egy pont­rend­szert kel­le­ne be­ve­zet­ni rend­sze­re­sen vál­to­zó pont­ha­tá­rok­kal – fej­tet­te ki a po­li­ti­kus a Bild am Sonntag cí­mű lap­ban meg­je­lent in­ter­jú­ban.

A ja­va­solt el­já­rás sze­rint éven­te át kell te­kin­te­ni, hogy me­lyek a hi­ány­szak­mák, és ki­emel­ke­dő­en sok pon­tot kell ad­ni azok­nak a je­lent­ke­zők­nek, akik ér­te­nek va­la­mely szak­má­hoz, amely­ben mun­ka­erő­hi­ány ta­pasz­tal­ha­tó.

Pont jár­na a né­met nyelv­is­me­re­tért is, a be­ván­dor­lá­si en­ge­dély meg­szer­zé­sé­hez szük­sé­ges pont­ha­tárt pe­dig az EU-n be­lü­li mu­ka­erő-után­pót­lá­si fo­lya­mat alap­ján kel­le­ne meg­ha­tá­roz­ni, vagy­is mi­nél na­gyobb az igény az EU-n kí­vü­li mun­ka­erő­re – mert nem ér­kez­nek ele­gen az uni­ós társ­ál­la­mok­ból -, an­nál ala­cso­nyabb­ra kell he­lyez­ni a pont­ha­tárt.

A be­ván­dor­lók­nak fel kell aján­la­ni a vég­le­ges le­te­le­pe­dés le­he­tő­sé­gét, és en­ge­dé­lyez­ni kell, hogy a csa­lád­juk­kal együtt köl­töz­ze­nek Németországba – mond­ta Thomas Oppermann, hang­sú­lyoz­va, hogy von­zó­vá kell ten­ni az or­szá­got, mert igen éles a nem­zet­kö­zi ver­seny a kép­zett be­ván­dor­ló­kért.

Németországban di­na­mi­ku­san bő­vül a gaz­da­ság, min­den ko­ráb­bi­nál ma­ga­sabb a fog­lal­koz­ta­tott­ság, ugyan­ak­kor „gi­gan­ti­kus” mé­re­tű a szak­kép­zett mun­ka­erő hi­á­nya, ezért a be­ván­dor­lás nem a ha­zai mun­ka­vál­la­ló­kat fe­nye­ge­tő ve­szély, ha­nem „esély a jó­lé­tünk meg­őr­zé­sé­re” – mond­ta az SPD frak­ció­ve­ze­tő­je.

Hozzátette, hogy az EU-n kí­vü­li be­ván­dor­lást ösz­tö­nöz­ni kell azért is, mert a tár­sa­da­lom öre­ge­dé­se ré­vén a kö­vet­ke­ző tíz év­ben 6,7 mil­li­ó­val csök­ken a mun­ka­vál­la­lók szá­ma, ezt a hi­ányt pe­dig be­ván­dor­lók nél­kül nem le­het pó­tol­ni.

„Csak be­ván­dor­lá­si tár­sa­da­lom­ként ma­rad­ha­tunk a nö­ve­ke­dés tár­sa­dal­ma” – mond­ta a szo­ci­ál­de­mok­ra­ta po­li­ti­kus.

Elmondta, hogy ha­ma­ro­san a hely­szí­nen ta­nul­má­nyoz­za a ka­na­dai pont­rend­szert, amellyel az ot­ta­ni ha­tó­sá­gok irá­nyít­ják a be­ván­dor­lá­si fo­lya­ma­tot, és párt­ja feb­ru­ár vé­gé­re ki­dol­goz­za ja­vas­la­tát az észak-ame­ri­kai pél­dát kö­ve­tő né­met rend­szer­ről.

A be­ván­dor­lás­ról szó­ló dis­kur­zust a CDU fő­tit­ká­ra, Peter Tauber nyi­tot­ta meg ja­nu­ár ele­jén. A po­li­ti­kus sze­rint a né­me­tek „még nem gon­dol­ták vé­gig, mi szük­sé­ges ah­hoz, hogy si­ke­res be­ván­dor­lá­si cél­or­szág” le­gyen a ha­zá­juk, ezért az ed­di­gi­nél jó­val szé­le­sebb kö­rű tár­sa­dal­mi vi­tát kell foly­tat­ni, majd jog­sza­bállyá kell for­mál­ni a vi­ta ta­nul­sá­ga­it.

A be­ván­dor­lá­si tör­vény­ben így rög­zí­te­ni kell, hogy mi­lyen „ké­pes­sé­gek­kel, kép­zett­ség­gel és or­szág­épí­tő el­kö­te­le­zett­ség­gel kell ren­del­kez­ni­ük a be­ván­dor­lók­nak, akik né­met­té akar­nak vál­ni”.

A CDU-ban a hang­adók több­sé­ge el­uta­sít­ja a kez­de­mé­nye­zést. Az ügy­ben leg­in­kább il­le­té­kes bel­ügy­mi­nisz­ter, Thomas de Maiziere – a CDU egyik leg­te­kin­té­lye­sebb po­li­ti­ku­sa – sze­rint nincs szük­ség új jog­sza­bály­ra, mert a 2005-ben élet­be lé­pett tör­vény az EU-n kí­vü­li, úgy­ne­ve­zett har­ma­dik or­szág­be­li ál­lam­pol­gá­rok be­uta­zá­sá­ról és tar­tóz­ko­dá­sá­ról kel­lő­kép­pen sza­bá­lyoz­za a te­rü­le­tet.

A ba­jor test­vér­párt, a CSU szak­po­li­ti­ku­sai sze­rint in­kább a me­ne­kült­ügyi sza­bá­lyok­kal kell fog­lal­koz­ni. Joachim Herrmann ba­jor bel­ügy­mi­nisz­ter a Welt am Sonntag cí­mű va­sár­na­pi lap­ban meg­je­lent in­ter­jú­ban sür­get­te, hogy Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia után Albániát, Koszovót és Montenegrót is mi­nő­sít­sék úgy­ne­ve­zett biz­ton­sá­gos szár­ma­zá­si or­szág­nak.

Ezt az or­szág­cso­por­tot te­kint­ve to­vább­ra is me­re­de­ken emel­ke­dik a me­ne­dék­jo­gért fo­lya­mo­dók szá­ma, a be­ván­dor­lá­si és me­ne­kült­ügyi hi­va­tal (BAMF) vi­szont a ké­rel­mek csak­nem 100 szá­za­lé­kát el­uta­sít­ja, mert „el­ső­sor­ban gaz­da­sá­gi okok” mo­ti­vál­ják a ké­rel­me­ző­ket – mond­ta a ba­jor bel­ügy­mi­nisz­ter.

A tör­vény­ho­zás ta­valy mi­nő­sí­tet­te biz­ton­sá­gos szár­ma­zá­si or­szág­nak Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát, ami­nek ré­vén jó­val gyor­sab­ban el­bí­rál­ha­tó a me­ne­dék­ké­rők ügye. Ez a gya­kor­lat­ban azt je­len­ti, hogy gyor­sab­ban vissza­to­lon­col­ják a há­rom ál­lam­ból ér­ke­ző me­ne­dék­ké­rők tíz­ez­re­it, aki­nek so­ra­i­ban je­len­tős arány­ban van­nak a szin­ti és ro­ma kö­zös­ség tag­jai.

A vál­toz­ta­tás­ról ki­ter­jedt köz­éle­ti-po­li­ti­kai vi­ta zaj­lott. Végül az az ál­lás­pont ér­vé­nye­sült, hogy az érin­tett ál­la­mok­ban ugyan hát­rá­nyos meg­kü­lön­böz­te­tés éri a szin­ti és ro­ma kö­zös­ség tag­ja­it, de ez nem je­len­ti azt, hogy az EU me­ne­kült­ügyi sza­bá­lyai alap­ján nem biz­ton­sá­gos or­szá­gok. Németországnak és az EU-nak pe­dig nem a me­ne­kült­ügy esz­kö­ze­i­vel – a szin­ti és ro­ma kö­zös­ség tag­ja­i­nak tö­me­ges be­fo­ga­dá­sá­val – kell ke­zel­nie a hely­ze­tet, ha­nem ösz­tö­nöz­nie kell tá­mo­ga­tás­sal és nyo­más­gya­kor­lás­sal a tár­sa­dal­mi in­teg­rá­ció elő­moz­dí­tá­sát.

Németország az Egyesült Államok után a má­so­dik szá­mú be­ván­dor­lá­si cél­or­szág a fej­lett ipa­ri ál­la­mo­kat össze­fo­gó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tag­or­szá­gai kö­zül. A leg­utób­bi, 2013-as ada­tok sze­rint egy év alatt 1,23 mil­lió be­ván­dor­lót re­giszt­rál­tak. Ehhez ha­son­ló nagy­sá­gú be­ván­dor­lá­si hul­lám a ki­lenc­ve­nes évek ele­je óta nem ér­te Németországot. Ugyanakkor a me­ne­dék­jo­got ké­rők szá­ma is rend­kí­vül nagy. A bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um ada­tai sze­rint 2014-ben az egy év­vel ko­ráb­bi 127 ezer­ről 203 ezer­re emel­ke­dett a me­ne­dék­jog irán­ti ké­rel­mek szá­ma. Ennél töb­ben csak a ki­lenc­ve­nes évek ele­jén, a bal­ká­ni há­bo­rúk ide­jén kér­tek me­ne­dék­jo­got Németországban.

forrás: MTI

Share Button
Ennyien olvasták: 250

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.