Központ
2017. augusztus 23. szerda, Bence
Derült
Holnap
Derült
Derült
Péntek
Derült
Derült
Szombat
Derült

Ürülékrétegekből derítették fel egy kis pingvinkolónia évezredes történetét

Központ április 12, 2017 Külföld

Egy tó fenekén lerakódó guanórétegek évszázadokon át megőrizték egy kis pingvinkolónia történetének nyomait, a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai ezt derítették most fel – írja a BBC hírportálja.

A BAS Stephen Roberts vezette nemzetközi kutatócsoportját igen meglepte, amikor az Antarktiszhoz tartozó Ardley-sziget üledékeiben vastag vulkáni hamurétegekre bukkantak. Ez arra utal, hogy az Ardley-pingvineket gyakran tizedelték meg a közeli Deception-sziget tűzhányókitörései – magyarázta a Nature Communications című szaklap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.

“A kitörések rendszeresek voltak az elmúlt 7 ezer évben. Öt olyan szakaszt találtunk, amikor a populáció jelentősen megnőtt, három olyat, amikor a vulkán majdnem teljesen kiirtotta a madarakat” – tette hozzá.

A kutatók az Ardley-sziget, valamint a Déli-Shetland-szigetek négy másik tavának fenekén lévő üledékekből vettek mintát, hogy a tengerszint múltbéli változásait nyomon követhessék. “Mintha csak a pingvinek Pompejiét tártuk volna fel, a hamuesőben állati csontmaradványok maradtak fenn” – mondta Roberts. Fiatal madarak karmai és gerinccsontjai kerültek elő a hamurétegekből, feltehetően ezek az állatok nem tudtak elmenekülni a hamueső elől, így megfulladtak.

A kolóniák története azonban a jó alkalmazkodási készségről tanúskodik, a pingvinek mindig megtalálták a visszautat a szigetre. Volt ugyan, hogy ehhez évszázadok kellettek, mégis mindig újra benépesítették a földjüket.

Az Ardley-pingvinek leginkább szamárpingvinek, amelyeknek száma – ellentétben az Adélie- és az állszíjas pingvinekkel – növekvőben van, miközben az Antarktiszi-félsziget a föld egyik leggyorsabban melegedő klímájú területe. Claire Waluda, a BAS pingvinszakértő ökológusa szerint a szamárpingvinek kevésbé függnek a jégtől, mint a másik két faj. “A szamárpingvinek több halat esznek, a másik két faj egyedei inkább rákot, mely a parti jég alatt szaporodik, tehát ha több a jég, több a rákevő pingvin. A meleget is jobban bírják a szamárpingvinek” – mutatott rá Waluda.

Az üledékek kormeghatározása alapján a pingvinek mintegy 6700 éve telepedtek meg az Ardley-szigeten, ezután öt alkalommal nőtt nagyra a populáció – mely jelenleg körülbelül 5 ezer termékeny párt jelent -, háromszor kerültek a kihalás közelébe, mindannyiszor vulkánkitörés miatt: 5500, 4300 és nagyjából 3000 éve.

Ilyenkor a madarakra lesújt az úgynevezett piroklasztikus ár: a vulkánkitöréssel töméntelen hamu, gáz és kődarab emelkedik a magasba, majd saját súlya alatt összeomolva, hatalmas sebességgel temet maga alá és éget fel mindent.

forrás: mti

Share Button
Ennyien olvasták: 213

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.