Központ
2017. október 22. vasárnap, Előd
Eső
Ma
Eső
Eső
Holnap
Eső
Eső
Kedd
Eső

A görög tragédia

Szentgyörgyi László július 24, 2015 Mondom a magunkét

lacijoAmit manapság a görögök átélni kénytelenek, mondjuk ki, nem más, mint vegytiszta tragédia. S ha így igaz, akkor a tragédia szerzője a pénzuralmi háttérhatalom, rendezője pedig maga az Európai Unió. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap alkotta hármas, a sokat emlegetett trojka csak segédrendezőként jöhet számításba.

A történet ott kezdődött – valahol kezdődnie kellett –, hogy a bankrendszer 2009-es, a felelőtlen spekulációk nyomán bekövetkezett összeomlása után, a pénzhatalmi elit úgy döntött, az EU tagállamainak közpénzekből, azaz az adófizetők pénzén kell feltőkésítenie a bankokat. A görög államadósság jelentős része – köztük a 240 milliárd eurós tétel, amellyel a Hellászban működő külföldi bankokat mentették meg, s amit azok szinte azonnal kivontak az országból – is innen származik. A feszültség akkor csúcsosodott, amikor az EU pénzügyi nagyokosai a lakosságot sanyargató újabb intézkedésekre akarták rávenni a szélsőbaloldalinak nevezett Ciprasz-kabinetet. A kormány népszavazást írt ki, amelyen a lakosság nemet mondott a megszorításokra. Pedig igen nagy volt a görögökre nehezedő, elsősorban nemzetközi nyomás. A globalizmus iránt elkötelezett hírtelevíziók például, különösen a román nyelven sugárzók a görög kormány, egyenesen a nyakló nélkül költekező görög nép elleni hangulatkeltéssel foglalatoskodtak még a referendum napján is. Ezzel szemben a görögök a szolidaritás erős jelét adták: az egyik legnagyobb pékség üzleteinél ingyen juthattak kenyérhez a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a rászorulók mindaddig, amíg a bankok zárva tartottak.

Hiába riogattak vele, a Grexit – Görögország kiválása, kizárása az eurozónából – nem következett be. És a jelek szerint nem is fog. Méghozzá azért nem, mert túl nagy presztízsveszteség lenne a globalizmus prófétái és az EU számára. Ami pedig Görögország megmentését illeti, az sem lenne túl nagy megterhelés, hisz Athén nem sokat oszt, szoroz a világgazdaságban. Annál inkább geopolitikai szempontból, ami egy újabb érv „megmentése” mellett.

Aztán következett a nem várt fordulat: az alig néhány nappal korábban tartott referendumon kifejezett népi akarattal szembe menve, a görög kormányfő mégiscsak megállapodott az EU-val. Tette ezt annak ellenére, hogy a nemzetközi pénzuralmi elit által követelt megszorítások – a Sziríza-kormány lemondott pénzügyminisztere szerint is! – a helyzet további romlásához vezetnek majd. Az már most egyértelmű, hogy a görögök nyakába varrt hatalmas adósságot lehetetlen visszafizetni. Az egyezségben foglalt feltételek mellett Görögországnak nyújtott minden további „segítség” csak az adósságteher növekedését eredményezi majd. Ez nem titok maga a Sziríza és annak elnöke, a még miniszterelnök Ciprasz előtt sem.

Mi történhetett a háttérben, hogy annak dacára, hogy a népszavazás elutasította, a kormányfő mégis elfogadta a példátlan szigorúságú meg­szorításokat? – kérdezik azóta is, akik az események mozgatórúgóit keresgélik. Íme a kérdés, amelyre feltételezhetően soha nem kapunk választ.

Share Button
Ennyien olvasták: 572

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.