Mondom a magunkét
Az utóbbi időben igencsak felértékelődött a Pruton túli Moldova geopolitikai szerepe. Különösen az USA ukrajnai szerepvállalása óta, amelyre – másként hogyan is – a korrupció elleni harc és a liberális demokrácia eszméinek és gyakorlatának terjesztése jegyében került sor. Amit a derék amerikaiak a NATO állásainak egészen Oroszország határáig való kitolása által képzeltek megvalósíthatónak.
Hogy mitől lett oly fontos – az arab tavasz látványos kudarca után – Ukrajna „demokratizálása”, arról sokat és sokfélét olvashattunk. Azért mert ez idő szerint ezt kívánják meg az USA és a NATO érdekei. Ebben az összefüggésben vált fontossá Moldova helyzete, amelynek vezetői a nagyhatalmi érdekek, azaz kelet és nyugat, Oroszország és az Európai Unió közötti lavírozás tekintetében számtalanszor bizonyították már találékonyságukat.
Milyen ország a Pruton túli Moldova? Mindenesetre kicsinységében is sokszínű, elég ha Transznisztriára, Gagaúziára gondolunk. De maga a főváros, Kisinyov (Kisjenő) is sokszínű, igen-igen eltér egymástól az, amit a román hivatalosságok mutatni igyekeznek attól, ami valójában. Maradjunk annyiban: Moldova nem olyan, mint amilyennek Bukarestből látszik, látni vélik. Pontosabban: ahogyan láttatják.
Hanem milyen? A végletekig megosztott. És emellett szegény, ebből következően – vagy éppen emiatt –: korrupt. A legutóbbi megacsalás egymilliárd euró kárral járt. Ez ügyben tisztázásra vár az a mód is, ahogyan a kárvallott bankok gyanúsan gyanútlanul belesétáltak a nekik állított kelepcébe. Az előzmények ismeretében bátran állítható, hogy soha nem vetül majd fény a csalás részleteire. Felelősségre vonásra aztán egészen biztosan nem kerül sor.
A múlt heti kisinyovi zavargások – a frissen megválasztott kormányfő beiktatását szinte titokban kényszerültek megejteni – azt jelzik, továbbra is óriási a feszültség az orosz-, illetve a nyugatbarát erők között. Románia, amióta a NATO rakétaelhárító-rendszere megépült, s az amerikaiak baráti államként kezelik, nyeregben érzi magát. Bizonyos körökben már Románia és Moldova egyesülésének álmát is megvalósíthatónak tartják.
Ők azok, akik nagyvonalúan eltekintenek a „Pruton túli testvérek” véleményétől, a moldovai társadalmi és politikai viszonyoktól. Akik vágyaikat összetévesztik a valósággal.
A Jenő törzs alapította a kővetkezőket :
– Kisjenő > mai nevén Chisinau, Moldva Köztársaság fővárosa, Marosvásárhely testvérvárosa,
– Kisjenő > Chisineu-Cris, város Arad megyében, Románia,
– Borosjenő > Ineu, város Arad megyében, Románia.