Központ
2017. december 11. hétfő, Árpád, Árpádina
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Boldoggá tettél, rektor!

Szentgyörgyi László március 5, 2015 Mondom a magunkét

lacikicsi– Rabbi, adj tanácsot! – könyörög Schwarzné. – Heten élünk egy szobában. Ezt nem lehet kibírni. Belepusztulunk!

– Van háziállatotok?
– Három tyúk meg egy kecske.
– Na, akkor vidd be azokat este a szobába! Két hét múlva pedig gyere el újra.
Két hét múlva újra beállít Schwarzné, és még nagyobb siránkozásba fog. Hadd kösse vissza az ólba a tyúkokat, hadd vigye ki a kecskét az udvarra, mert megtébolyodnak így.
– Helyes, vidd ki az állatokat a szobából és gyere el megint három nap múlva!
Három nap múlva beállít Schwarzné, ragyog az arca.
– Na, hogy vannak odahaza? – kérdi tőle a bölcs rabbi.
– Boldoggá tettél minket, rabbi! Hamarjában azt se tudjuk, mit kezdjünk a sok felszabadult hellyel.

Az előbbi vicc a MOGYE-n folyó magyar nyelvű gyógyszerészképzés körül kialakult zavaros helyzet okán jutott eszembe. Történt, hogy egy február eleji sajtótájékoztatóján Leonard Azamfirei rektor bejelentette: az egyetemi tanárok hanyagsága miatt – akik nem állították össze a magyar nyelvű oktatási program akkreditációjához szükséges iratcsomót, s akiket emiatt fegyelmi eljárással fenyegetett meg –, előfordulhat, hogy nyáron nem hirdetnek felvételit a magyar nyelvű gyógyszerészképzésre.

Azóta sokan sokféleképpen – természetesen ki-ki a maga érdekei szerint – próbálták magyarázni az átláthatónak nehezen mondható helyzetet. Az intézményen belül azóta is folyik az egymásra mutogatás, a felelősség szétteregetése, miközben a magát birtokon belül tudó román többségű vezetés az egyetemi autonómiával takarózva tagadja meg a tanügyi törvény előírásainak betartását.

Ami biztos: az egyetem szenátusa a közös akkreditáció mellett döntött, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó dokumentumban szó sem esik a magyar nyelvű oktatásról. A magyar tagozat vezetőtanácsa szerint törvénytelen módon jártak el, hisz sehol nem említik, hogy egy külön magyar nyelvű oktatási programról van szó, ebből következően semmi garancia arra, hogy a későbbiekben ne marginalizálják azt.

Az oktatási kormányzat legmagasabb rangú RMDSZ-es tagja, Király András államtitkár vonakodott az egyértelmű állásfoglalástól, amikor a döntés értékelésére kérték. Úgy nyilatkozott, hogy szerinte a szenátus megmentette ugyan a nyári felvételit, arra viszont ő sem lát semmi garanciát, hogy a magyar gyógyszerészképzés jövője biztosított lenne.

A történtek alapján egyértelműnek tűnik: a kialakult, zavaros  helyzetet csak a politika oldhatja fel. A legmagasabb szinten lehet és kell olyan megoldást találni, ami nem visszalépést, hanem ellenkezőleg, előrelépést jelenthet a magyar orvos- és gyógyszerészképzés szempontjából.

Jogosnak tekinthető az elvárás, hogy az RMDSZ vásárhelyi illetőségű vezető politikusai, mint például Borbély László politikai alelnök, vagy Frunda György, a kormányfő személyi tanácsadója bevessék tekintélyüket, befolyásukat a probléma megoldása érdekében. Sajnos, néhány semmitmondó, a kincstári optimizmus jegyében született nyilatkozatnál többre nem futotta tőlük sem.

Ilyen összefüggésben mindössze felelőtlen kalandnak, jobb esetben politikai pótcselekvésnek nevezhető a Brassai-Peti párosnak, azaz az RMDSZ Maros megyei, illetve marosvásárhelyi elnökének, azon próbálkozása, hogy a magyar egyetemi vezetőkkel való előzetes egyeztetés nélkül, tárgyaljon Azamfirei rektorral. Vajon miről? És vajon milyen eredménnyel járt az említett tárgyalás?

Számomra nyilvánvaló, hogy a lehetőség meglebegtetésével, miszerint esetleg elmaradhat a felvételi, Azamfirei nem tett mást, mint követ hajított a tóba, azt tesztelendő, mekkora hullámokat vet. Látván, hogy igencsak felkavarta a kedélyeket, visszakozott. Ezért a problémára, amelyet az egyetemi szenátus maga kreált, megtalálták a megoldást. Az akkreditáció olyan módját választották, amely a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a magyar nyelvű gyógyszerészképzést.

S ezt úgy próbálják beállítani, eladni a hiszékeny és tájékozatlan közönségnek, hogy a magyar nyelvű gyógyszerészképzés megmentőinek szerepében tetszeleghessenek. Jól ki van ez fundálva, az biztos.

Mit is fűzhetnék még hozzá? A viccre utalva talán csak annyit: boldoggá tettél, rektor!

Share Button
Ennyien olvasták: 536

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.