MONDOM A MAGUNKÉT
Általános jelenség, sokan panaszkodnak is miatta, hogy a fiatalok tartózkodnak a közéleti szerepvállalástól, széles ívben elkerülik a politikát. Az utóbbi egy-másfél évtizedben – a ritka kivételt leszámítva – nem is jelentkezett olyan fiatal a porondon, akiről elmondható: egyszer tán valódi politikus válhat belőle. Ez pedig szomorú, elsősorban a kontraszelekciót előszeretettel kultiváló „öregeket” minősíti.
Feltűnésekor Portik Vilmos ezért látszott üde színfoltnak. Jó arc – mondták róla. Emellett tud beszélni, s ami talán a legfontosabb volt akkoriban: nem az RMDSZ mérgezett levegőjű káderkeltetőjéből lépett elő. Politikai karrierje gyorsan ívelt, rövidesen az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke lett. A Vásárhelyi Forgatag főszervezőjeként bizonyíthatta rátermettségét is. Akkoriban úgy tűnt, karrierje sínen van.
Aztán közbejött valami – feltételezhetően túl közel került a Forgatagban érdekelt egyes RMDSZ-es figurákhoz –, ami kisiklatta karrierjét. Rövidesen az RMDSZ által erőltetett „összefogás” bűvöletébe került. Amelynek – legalábbis a „szövetségiek” elképzelése szerint – az MPP önfeladó vezetésével kialakított vazallusi kapcsolat az optimális formája. Csak ezzel magyarázható a vásárhelyi előválasztás hebehurgya módon történt előkészítése. Ne feledjük: Portikot terheli elsősorban a felelősség, amiért olyan megegyezés született, amiből kimaradt a közös önkormányzati jelöltlista indítására vonatkozó pont. Ami nélkül valódi összefogásról nem beszélhetünk.
A történet akkor vált egésszé, amikor Portik bejelentette lemondását. Méghozzá a választások előtt. Ekkor mintha beigazolódtak volna a korábbi sejtések, feltételezések, miszerint Portik színeváltozásának oka az RMDSZ-szel, különösen annak megyei elnökével, Brassai Zsomborral ápolt kapcsolatában keresendő, sőt egy háttéralku lehetősége sem zárható ki. Ezt látszik igazolni az is, hogy az alig lemondott néppárti vezetőnek azon nyomban felajánlották az RMDSZ vásárhelyi tanácsosi jelöltlistájának második helyét. Ebben a megvilágításban már érthetők azok a vádak, miszerint Portik ezért altatta évekig a pártépítést…
Bárhonnan is nézzük, az a tény, hogy egy párt helyi szinten legbefolyásosabb vezetője, volt megyei elnöke alig néhány nappal a választások előtt lemond tisztségéről, sőt elhatárolódik attól az alakulattól, amelynek utóbbi négy esztendejét – tehát sikereit és kudarcait egyaránt – maga alakította, bizony felér egy árulással.
Véleményem szerint.
