Központ
2017. október 19. csütörtök, Nándor
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Derült
Szombat
Derült

Kül-Hon

Központ május 6, 2015 PÁLYÁZATI ÍRÁSOK

„Ha úgy látod, hogy minden elveszett,

Menj őserdőkön, tengereken túlra

Ajánlani fel két munkás kezed.

Menj hát, ha teheted.

 

Itthon maradok én!

Károgva és sötéten,

Mint téli varjú száraz jegenyén.

Még nem tudom:

Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,

De itthon maradok.”

Reményik Sándor

Itthon vagy külföldön? Ezeket a kérdéseket már mindannyian feltettük, viszont kielégítő választ még rá nem találtunk. Mindkét opció nagy lehetőségeket tartogat magába, ha valamelyik mellett döntünk, így is úgy is azt fogjuk érezni, hogy valami hiányzik. Ha itthon maradunk megfosszuk magunkat egy „jobb élet” megteremtésétől, a szabadság megérzésétől, a teljes önállóság megtapasztalásától, viszont ha szerencsét próbálunk a határokon kívül, hiányozni fog nekünk a hazánk, a kultúránk, a családunk, a barátaink és a megszokott mindennapi dolgaink.

Én, mint egy 22 éves, államvizsgázni készülő lány csak annyit tudok mondani, hogy remélhetőleg sikeresen levizsgázom, befejezem az egyetemet és azután munkalehetőség után kell nézzek. A munkahely helyszíne még számomra is ismeretlen, viszont döntést kell hozzak, hogy anyagi vagy érzelmi síkon kezdem el a nagybetűs életet.

A fiatalokban, és nem csak, rengetegszer felmerül ez a gondoltat, mit kezdjünk egyetem/liceum után az életünkkel? Maradjunk itthon, találjuk egy olyan munkahelyet amiből megtudunk élni vagy menjünk külföldre, ahól lehetőségek halmaza vár bennünket, viszont idegen földön vagyunk. Több érv szól mindkét oldalon, hogy miért menjünk és miért ne.

Miért menjünk külföldre? Szabadság. Lehetőség. Anyagi stabilitás. Már ennyi érv is elégséges lenne számunkra a döntés meghozatalásához, de még a „jobb, minőségibb élet” megteremtése is mellette áll. Van akinek bejönn a nagyvárosi, külföldi élet, szerencséje van, de számos olyan esetről is hallunk, hogy rosszul sül el a munkaszerzés, tanulás. Ha azt halljuk, hogy külföld, egy mézespogácsa házat képzelünk el, ahól cukorból van a kerítés és kevés munka révén is rengeteg pénzt fogunk keresni, megbecsülnek mindket. Ez nem így van. Vannak olyan személyek akiknek tényleg megvalósult a határokon túl az álmaik, azok le is telepedtek már és ott építik fel az életüket, viszont a többség kinszenvedve megy el a hazájából munkalehetőség után kutatva és mindig visszakerülnek a kiindulóponthoz. Miért van ez így? Egyszerű. A otthon fogalma. Az otthon mindenki számára egy olyan konfortérzés, amely helyhez és személyhez kötött kölcsönös élményeken alapulva. Az a hely, ahól felnevelkedtünk, ahól a kulturánk különböző hatással volt ránk és ahól megtapasztalhattuk az élet kisebb-nagyobb örömeit, bánatait, mely befolyásolta a kialakult személyiségünket. S ezen a helyen, mely ennyire befolyásolt minket a fejlődésben, tényleg nincs lehetőség az önmegvalósításra, a szabadság megtapasztalásához, az anyagi stabilitás biztosításához? Persze, hogy van. Nehezebb? Határozottan! Itthon vagy külföld? Külföld vagy itthon? Hiába vázoljuk fel a lehetőségeinket, úgy is nehéz dönteni, próbáljuk szerencsét idegenföldön vagy találjuk megoldást itthon. Tényleg ennyire fontos a pénz ahóz, hogy boldogak legyünk? Szerintem nem. Egy élmény szerencsét próbálni egy neves, nagy országban? Szerintem igen. Ennyire rossz itthon a helyzetünk? Szerintem nem. Lehet változtatni rajta! Határozottan igen.

Ezeket a kérédéseket mindenki saját magába kell mérlegelje befolyás nélkül, és eldöntenie, hogy melyik lehetőséggel él, mi számára a fontos és mit tud, képes és akar feláldozni a kitűzött cél megvalósítása érdekében.

Cimpean Klementina

Share Button
Ennyien olvasták: 439

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.