Központ
2019. december 14. szombat, Szilárda

Bélbor, a borvízforrások hazája

Központ szeptember 8, 2011 Riport

Bélbor, a borvízforrások hazájab3_kicsi

Tizenhárom évvel ezelőtt fedeztem fel Bélbort. Udvarlása első évében ide vitt nyaralni férjem, s szerettem bele a pillanat leforgása alatt a nagy kiterjedésű kaszálókba, méregzöld fenyvesekbe, a vendégszerető emberekbe. Akkor fogalmazódott meg bennem, valamiképpen köszönetet mondok minden szépért. Most érkezett el ennek az ideje.

 Egy kis áttekintés

 Bélbor – Hargita megye legészakibb települése – Maroshévíz központjától 25 km-re, a Kis-Beszterce völgyében, 900–1053 méter magasságban, hatalmas ősfenyves közepén fekszik. A község északi része Suceava megyével határos a Tomantec-patak mentén, innen Moldva már csak 9 kilométerre van. Határszéli településként jött létre, nevének eredete még kérdéses, egyes román történészek (O.C. Tăslăuanu is) szerint: BEL (beljebb) BOR (Borszéktől).

b4

A településen több mint száz ásványvízforrás található, de ezek közül csak 17 van kihasználva. Czirják Károly leírása szerint „első említése 1776-ból származik Bélbor néven, e terület az akkori időkben Ditró és Szárhegy településekhez tartozott. 1797-ben egy görög katolikus fatemplomot, majd 1895–1899 között egy római katolikus fatemplomot építettek. 1971-ben javítják ki a templomot, így a tornyát Málnási Sándornak köszönhetően bádoggal újrafödték, a tetőzetet pedig új cserepekkel födték be.

b6

A mesteremberek mellett több helyi hívő segédkezett. 1990. március 16-án a helyi román lakosok egy része a templomban lévő értékeket eltulajdonította, míg a belső díszeket összezúzták, a harangot is eltulajdonították, majd felgyújtották a templomot. Bélborhoz tartozik a Rakottyás településrész, mely a 19. század végén alakult, mint erdei munkástelep.”

b1

Bélbor turisztikai értékei a változatos összetételű, főleg szénsavas ásványvízforrások, és a gyógylápok, ásványvízforrásai vetekednek a borszéki vizekkel. Orbán Balázs ottjártakor a Sáskaréten hatvannál több forrást említett, melyekből a legnevezetesebb a Rotyogó volt.

b13

Hegyi lápjait is borvizek táplálják. Gyógyvizeit a következő betegségek gyógyítására használják: emésztőrendszeri megbetegedések, gyomorsav-elégtelenségek, epebántalmak, cukorbetegség, bélhurut, vesebetegség.

 Az utolsó mohikán

 Szintén Czirják Károly tollából olvasható, hogy 1850-ben a 628 lakosból 575 román, 35 magyar, 12 roma, 1910-ben a 1351 lakosból 1161 román, 188 magyar és 2 német. Érdekes fordulatot vesz az 1941-es népszámlálás, amikor­is a 2139 összlakos közül 1678 román, 426 magyar, 11 német, 19 zsidó, 2 roma, 2 szlovén nemzetiségűnek vallja magát. Aztán 1992-ben a 2930 lakosból már csak 73 magyar, 2002-ben pedig a 2861 lakos közül 2842 román és 18 magyar.

b11

Őket kerestük, s találtunk egyet: a 76 éves Lukács László a 249. szám alatt lakik. Nehezére esik már az emlékezés, többnyire élettársa, a maroshévízi származású Veronka beszél helyette. Laci bácsi testvérei nevére is ő emlékszik, „Gyula és Mariska a Fundajban laktak, de már meghaltak”.

b6

„Avram Niculiţa nagy háza mellett voltak a kaszárnyák, ott volt a határ, onnan jártak a katonák a Fekete Vízhez”, próbálja összerakni az 1940-es évekbeli határátszervezést Laci bácsi. Könnyedén vette az életet, a gondtalan legényéletet soha nem adta fel, gyerekei sincsenek. „Minek azt, hiszen most a világ fel van fordulva”, mondja. Veronkának ugyan vannak gyerekei, de „azok a hegyekbe nem fognak jönni. Szép hely, de télen nehéz”, így pár év múlva valószínűleg üresen marad az aprócska parasztház, s több magyar szót nem hallani a környéken.

 Készül a Betyárok Útja

 Gheorghe Flutur, a Suceava Megyei Tanács elnöke és Borbély László környezetvédelmi miniszter múlt hónap elején találkozott a megyehatáron, a Vamanu hágón. A helybeliek ennek örvendtek, hiszen így napok alatt járhatóvá vált a Moldvába vezető út.

b9

A piknikezéssel fűszerezett találkozón eldöntötték: őszig lebetonozzák a két megyét összekötő utat. A beruházással mintegy 100 kilométerrel rövidül meg a Maroshévíz–Dornavátra közötti útszakasz. Ezúttal a 15-ös országúti letérő és a községközpont közötti 12 kilométeres út fennmaradt 5,8 kilométeres nehezen járható szakaszát is aszfaltréteggel borítják.

– Az infrastruktúra kiépítésével, a könnyebb megközelítéssel a falusi turizmus fejlődését szeretnénk elérni – mutatott rá Tamaş Ilie alpolgármester.

 Elnéptelenednek a tanyai iskolák

 Három óvoda, három összevont elemi iskola, valamint egy koordináló általános iskola működik Bélborban. Vasile Stan aligazgató véleménye szerint a csökkenő gyereklétszám miatt öt éven belül a tanyai elemi iskolák bezárják kapuikat, a gyerekek pedig 3–4 kilométeres távolság megtételére kényszerülnek a központi iskoláig.

b7

Büszkén mondja, a faluban nincs beiskolázatlan gyerek, s a nyolc osztályt végzettek közül mindenki valamilyen oktatási formában folytatta tanulmányait. Az iskolát 2009-ben Világbank révén főjavításnak vetették alá, korszerű mellékhelyiségekkel, fűtőrendszerrel, termopán nyílászárókkal látták el.

 Otthon a rászorulóknak

 2000. szeptember elsejétől a Hargita megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság fennhatósága alatt működik a Bélbori Elhelyező Központ. A 3–17 év közötti negyven gyerek a nyolcadik osztály elvégzéséig maradhat a központban. Szociális és mentális gondokkal küzdő gyerekeket utalnak ide be az egész megyéből.

b14

Tavaly és tavalyelőtt három pavilont újítottak fel, s immár öt éve nyaranta a tengerpartra viszik a gondozottakat.

b15

Speciális iskolai tanulmányaik elvégzése után a csíkszeredai iskolában varró, asztalosi szakmát tanulnak, de volt olyan is, aki líceumban folytatta tanulmányait.

 Természetesen a természetben

 A falu Moldva felőli kijáratához közel laknak házigazdáink, Livia és Dan Vâlcan. Hajnali 4-kor kelnek, hogy az esztenán megfejjék a 12 gazda 27 tehenét. A társult gazdák felváltva végzik ezt a teendőt, mindenki sorra jut. Naponta 200 liter tejet fejnek, az ebből nyert sajtot, ordát, tejfölt szétosztják a gazdák között. A gazdaságban is van tennivaló, két tehén, két borjú és három ló számára kaszálják a 3,5 hektárnyi füvet. Aztán három éve haltenyészetet nyitottak, a hegyi patakból felfogott vízzel három medencét töltöttek fel.

b12

Míg első évben 200 hallal próbálkoztak, idén már 750 pisztráng, kárász és ponty él itt. Mintájukra a faluban már többen létesítettek halgazdaságot. Udvaruk sarkába épült a tejbegyűjtő. Livia naponta 1000–1500 liter tejet gyűjt be a gazdáktól, amit aztán Idecsen dolgoz fel egy vállalkozó. S miközben pihen, gázpalackokat árul kisboltjából – kacagja el magát a soha nem fáradt fiatalasszony.

– Nehéz a bélbori élet, de szép. Semmire nem cserélném a tájat, a valóban ökológiai ételeket, hiszen itt senki nem használ vegyszereket. Konzervet nem is látunk, mindent mi magunk állítunk elő, így tudjuk, mit eszünk meg – fogalmazza meg a természetes életmód lényegét Livia. Hozzáteszi: egy hétig lakott egyszer Piatra Neamţ-on tömbházban, de valósággal börtönben érezte magát. „Egy egész városért sem adnám a falut” – nyugtázza elégtétellel.

 

Share Button
Ennyien olvasták: 1286

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.