Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű

Volt egyszer egy Voinţa strand

Központ augusztus 1, 2013 Riport

Volt egyszer egy Voinţa strand

voinca_3

Mint köztudott, másfél éve nyitotta meg kapuit városunkban a Víkendtelepen lévő olimpiai méretű, 50×20 méteres úszómedence, amelyet fűtött túlnyomásos sátortetővel fedtek be, és ami egyedülálló Romániában. Amióta megnyílt, feléledt az úszás meg a vízilabda városunkban, hetente több száz látogatója van a létesítménynek, kiváló körülmények között már sok jó eredményt értek el a sportolók a tízpályás medencében. Néhány sportbarátot, illetve a jelenleg igazolt sportolókat leszámítva, kevesen tudják ma Vásárhelyen, hogy hajdanán városunk legismertebb uszodája, a Corvin Mátyás-téren lévő Voinţa (Akarat) strand volt, ahonnan az évek során számos kiváló helyi sportoló került ki, akik idővel világhírnévre tettek szert. A rendszerváltás után a strand gazdátlanná vált, ebek harmincadjára jutott, jelenleg pedig hajléktalanok és kóbor kutyák lak- és búvóhelye. Felverte a gaz, a gyom, medencéjének száraz medrében műanyag palack- és szeméthegyek tornyosulnak. Több mint 20 éve a pusztulás és az enyészet helye. Ide látogattunk el a minap.

Az egykori strand főtér felőli részén hiányzik a mintegy 0.60×1.5 méteres, a vaskerítést kiegészítő betonlap, itt sikerült bekúsznom az egykor szebb napokat látott létesítmény területére. Lehangoló látvány tárult elém: valóságos dzsungellé sűrűsödött, egymásba fonódó bokrok, fák, s mindenfelé gaz, használt autógumik, üres pillepalackok, cigarettacsikkek sokasága, tüzelés nyomairól árulkodó félig elszenesedett fadarabok.

voinca_13

Néhány hajléktalant és kóbor kutyát – a hely urait – pillantottam meg a medence Egyesülés negyedbeli oldalánál. Valamennyien értetlenül, kérdően bámultak rám, valószínűleg hosszú évek óta én voltam az első betolakodó, „csendháborító” körükben.

voinca_2


Mikor is épült a Voinţa strand?

voinca_4

Marosvásárhely első, nyitott medencével ellátott uszodája rekordidőnek számító 6 hét alatt készült el, 1923 nyarán adtak át Emil Dandea első polgármesteri mandátumának fontos megvalósításaként. Az építkezés-berendezés 617.663 lejes teljes költségét az önkormányzati hivatal állta. A kezdetben 30 m-es medencét 1924-ben, a nemzetközi követelményeknek megfelelően, 50 méteresre „nyújtották meg”, és ezennel beindult a marosvásárhelyi vizes sportok több mint négy évtizedet felölelő diadalkorszaka.


Komoly vízilabda-mérkőzések, úszóversenyek helyszíne

voinca_5

Ebben a medencében indultak azok a versenyek, amelyeken az egyszerre két sportágat – azaz úszást és vízilabdát – is űző játékosok mérték össze tudásu­kat. A kezdeti időszakban főleg páros meccseket vagy regionális tornákat szerveztek, hisz akkoriban – Bukarestet leszámítva – a vízilabda szinte kizárólag Erdélyre szorítkozott: Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár és természetesen Marosvásárhely volt a fellegvár. A hajdani MSE úszó szakosztályának versenyzői 1935–1940 között, sorozatban több országos bajnoki címet nyertek úszásban (kivéve a 100 m-es gyorsúszást), számos rendezvényre a Voinţa strandon került sor.

voinca_6

Például 1936. augusztus 23-án az IV. Országos Vízipóló Kupát (Románia Kupa) is a Voinţa medencéjében rendezték meg, ahol az MSE megismételte három évvel korábbi bravúrját, és 6-4-re fektette két vállra az örök mumus temesvári I.L.S.A. együttesét. Az akkori kék-fehérek Schwartz II. László-Schwartz I., Chilf, Daróczi, Kelemen Attila, Dienes Gyula és Vancea felállításban játszottak.

voinca_7

1946–1958 között a marosvásárhelyi vízilabdázók hat alkalommal végeztek a második, ötször a harmadik helyen, egyszer pedig negyedikek lettek a bajnokságban.

A sportág örök szerelmeseként számon tartott Simon Ferenc vízilabdázó – aki 230 válogatott mérkőzésen játszott, részt vett az 1952-es, 1956-os és 1960-as olimpián és az 1954-es torinói Európa-bajnokságon –, e sorok írójának említette 1999-ben, hogy az 1957-ben megrendezett, Progresul-C.C.A. Bukarest helyi vízilabda rangadón állítólag mintegy 4000 kíváncsiskodó volt jelen a Voinţa strand körül!

voinca_8

1924. augusztus 30-án és 31-én, 8 ifjúsági és 11 felnőtt számban már országos úszóbajnokságot szerveztek itt.

1941. augusztus 12-én a budapesti BTE úszói látogattak városunkba és nagyszámú közönség előtt mérték össze erejüket az MSE sportolóival a Voinţa strandon.

De itt tartották a Máriaffy (MSE szakosztályvezető) serlegért kiírt úszóversenyt, valamint a Komjáty József-, Izsák Lili- és Várady Huba- emlékkupáért kiírt versenyeket is, amelyeket szinte mindig helyi úszók nyertek meg.


Kik úsztak a Voinţa strand medencéjében hajdanán?

voinca_9

Ha arra gondolunk, hogy a fent említett három olimpián részt vett román válogatott gerincét főleg marosvásárhelyi vízilabdázók alkották (Deák, Deutsch, Simon, Fodor, Both dr., Kelemen dr., Méder, Naşca, Bordi,  Rettegi I. Károly dr., Nagy, Fülöp Ferenc. stb.), akkor tudjuk, hogy kiváló, akkor világhírű vízilabdázók formálódtak a Voinţa strand medencéjében.

S hogy kik voltak a sikerkovácsok? A medencéből alig kiszálló Daróczy László, Kiss Andor vagy még a vízből irányító dr. Kelemen Attila, Simon Ferenc.

Peteley Attila úszóedző elmondta, hogy a ’60-as években a román úszósport legtöbb bajnoka Marosvásárhelyről került ki, akik szinte mind ebben a medencében edztek, sőt 1932-ben Európa-bajnoki címet is szereztek ebben a medencében!

voinca_10

A bűnös nemtörődömség következményeként már régóta romosodó parlagon a Corvin-téri medence szinte futószalagon ontotta a sztárokat: dr. Kelemen Ata, a legendás úszó és vízilabdázó, Fülöp György, városunk egyik legnagyobb sportpolihisztora, Simon Ferenc – aki 1947-ben bajnok volt 100 háton és 200 gyorson – is itt kezdte az úszást.

De itt úszott Haraszti Magda, aki 1948-ban 200 mellen, majd Titus Groza 100 gyorson volt a legjobb az országban, aztán Méder Károly gyorsúszó (főleg a hosszabb távokon volt a legjobb), Both Marika, aki alig múlt 10 éves, amikor feltűnt az úszóberkekben, és a ’60-as években szinte levakarhatatlan volt a hazai ranglisták éléről.

És ugyancsak ebből a medencéből került ki Fülöp Ferenc (1966-ban a szófiai egyetemi VB-t is megjárta), Nagy Dénes (a hosszú távok császára), Nagy Éva (a jelenlegi úszóedző), Klósz Mária (mellúszó) egykori bajnokok, majd itt edzett Kovács Albert (aki részt vett az 1972-es müncheni olimpián), dr. Benedek István (a hátúszók mindig éremre éhes képviselője), Peteley Attila, Márton Éva, Bodonyi József, Pongrácz Judith és Szabó Jenő is, akik mind kiválót alkottak ebben a sportágban.


A vég kezdete

Annak dacára, hogy a felkészülési körülmények, legalábbis helyi szinten, lényegesen javultak, 1954-ben megnyitották az OGYE-n a csöppnyi fedett medencét, 1960 júniusára elkészült a Kárpátok sétányán az új, olimpiai méretű uszoda, a 6-dik évtizedtől kezdődően, szinte ellenállhatatlanul beindult a vízilabda hanyatlása.

Úszó- és vízilabda-versenyeket és -mérkőzéseket még a nyolcvanas évek végéig rendeztek ebben a medencében, de időközben közfürdőként használták a marosvásárhelyiek.

A rendszerváltás után még rövid ideig magáncég üzemeltette, aztán anyagiak hiánya miatt felszámolódott. „Mindenki azt szeretné, hogy legyen végre tisztességes strand Marosvásárhelyen, de senki nem tesz semmit” – mondta Joó László, a Voinţa strandot bérlő cég tulajdonosa 1999-ben egy helyi napilapnak. 2003-ban és 2004-ben Viorel Bubău, Marosszentanna egykori polgármestere Carnaval névre hallgató lovának fürdetésére használta a strandot, amellyel a 2004-es athéni olimpiára készült. 2011 novemberében a Voinţa strand kerítésének fémelemeit próbálta meglovasítani egy gyergyószentmiklósi férfi, akit a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség munkatársai érték tetten.


Álmok, tervek – és ami belőlük megvalósult

Fülöp Ferenc, a marosvásárhelyi póló hajdani kiválósága mondta el korábban, hogy 1960-ban ígérték meg először a fedett uszodát városunkban, akkor még Marosvásárhelyen az ország egyik legjobb, a román válogatott gerincét adó csapata működött. Az akkori terv addig halasztódott, amíg végleg feledésbe merült, s csak a ‘80-as években vették elő ismét.

voinca_11

A Sziget utcában a Romgaz kezdett gigantikus beruházásba, ami a rendszerváltást követően pénzhiány miatt kifulladt, a félig kész uszoda azóta is ott éktelenkedik a helyszínen. Idővel a Kárpátok sétányi, egykori Május 1 strand befedését foglalták kormányprogramba, miután azonban Borbély László átadta a területfejlesztési tárcát, a beruházás hirtelen nem lett fontos a fővárosnak. Az évek múlásával a néhány éve még működő strand medencéjét is benőtte a dudva.

voinca_12

Egy időben dolgoztak a marosvásárhelyi Voinţa strand melletti volt izraelita közfürdő felújításán. Itt korábban két gőz- és kádfürdő is működött. Az egyik Flesch Andor mérnök tervei alapján készült Városi Közfürdő volt, amely 1944-ben, a Kossuth utcai Turbina-híd felrobbantásakor összeomlott. A rituális célokra használt zsidó közfürdőt 1924-ben építették. Az államosítás után a kisipari szövetkezetek termelői karbantartó-műhelyt üzemeltettek itt. A forradalom után egy ideig raktárhelyiség volt, majd kiürítették, s a gazdátlan épületből avatatlan kezek mindent elvittek, ami csak elmozdítható volt. Idővel a marosvásárhelyi zsidó hitközség visszaigényelte, s meg is kapta volt tulajdonát, aztán az országos föderáció úgy döntött, eladja az épületet. Így került egy magáncég tulajdonába, amely feljavította, átalakította a volt közfürdőt, az épület jellegzetes vonásait is megőrizte, sőt egy emelettel bővítette. Évek óta ott egy elegáns terasszal ellátott vendéglő és panzió működik benne.



Share Button
Ennyien olvasták: 2373

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.