Központ
2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel, Hajna
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Szerda
Helyenként felhős
Derült
Csütörtök
Derült

2012 „legjei”

Központ január 3, 2013 Kávé mellé

2012 „legjei”

A korábbi évekhez hasonlóan a Kitekintő.hu szerkesztősége 2012-ben is megszavazta az év „legjeit” tizenöt kategóriában.

 

1. Az év embere: Angela Merkel

A német kancellár mind otthon, mind külföldön az egyik legbefolyásosabb politikussá vált. Sokak szerint egy személyben tartja össze a szétesés szélén álló eurózónát, miközben Németországban is sikerült megőriznie népszerűségét, noha az egyszerű német adófizetők állják az eurómentés legnagyobb részét.

2. Az év bukása: Nicolas Sarkozy

Idén őrségváltás történt egy európai nagyhatalom élén: Nicolas Sarkozy konzervatív francia elnök májusban harmincöt évnyi politizálás után elveszítette az elnökválasztást szocialista kihívójával, Francois Hollande-dal szemben, így csak egy ciklust tölthetett az Elysée Palota falai között. A verseny mindvégig szoros volt, Hollande mindössze 3,2 százalékkal több voksot szerzett, mint a hivatalban lévő jobboldali államfő.

Sarkozy már a kampány alatt leszögezte, hogy amennyiben veszít, visszavonul a politikától. Mint fogalmazott, „más feladatok várnak rá”, azt azonban nem fejtette ki, hogy pontosan mit ért ezalatt. Pártját, az Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) elnevezésű szervezetet a választások óta széthúzás és viszályok jellemezték. Sarkozy térvesztése Németországban komoly aggodalmakat keltett, mivel a meglévő koncepcionális nézeteltérések ellenére Angela Merkel német kancellárral bejáratott párost alkottak az euróválság kezelésében, s Berlin eleinte nem igazán tudta, hogy milyen partnerre talál majd az új szocialista államfő személyében. A magyar származású bevándorló apával büszkélkedő politikus visszavonulásával mindenképpen lezárult egy korszak Franciaországban.

3. Az év médiaeseménye: a londoni olimpia

A brit fővárosban immáron harmadik alkalommal megrendezett nyári olimpiai játékokat hatalmas médiafigyelem és még annál is nagyobb biztonsági intézkedések övezték. London júliusban valóságos erőddé alakult át: mobil radarállomások, légvédelmi rakéták, sugárhajtású vadászgépek és katonai helikopterek vigyázták a rendezvény biztonságát.

A közvetítő csatornákat tömörítő European Broadcasting Union elnevezésű szervezet felmérése szerint ez volt minden idők legnézettebb olimpiája, amiben nagy szerepet játszott, hogy az európai nézők időeltolódás nélkül követhették nyomon a játékokat a televízióban. A nyitó és záró ünnepségek csak a BBC brit közszolgálati hírcsatornának 26,9 és 26,3 milliós nézettséget produkáltak, a France 2 francia televízió pedig hétéves nézettségi rekordot döntött meg a látványos nyitógála sugárzásával. 

4. Az év konfliktusa: a szíriai polgárháború

A szíriai polgárháború immár közel másfél éve tart és 2012-ben sem sikerült megoldásra jutniuk az érintett feleknek. Az ország vezetője, Bassár el-Aszad nem hajlandó átadni a hatalmat, az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbra is tehetetlen az orosz és kínai vétó miatt és diplomáciai úton sem sikerült rendezni a konfliktust. A legjelentősebb előrelépések között említhetjük, hogy a szír ellenállóknak sikerült egy ellenzéki koalícióba tömöríteniük a kormányellenes erőket, amely elnyerte számos nyugati ország támogatását, többek között Franciaország és az Egyesült Államok is legitim tárgyalópartnerként tekint rá. Emellett megszületőben van egy központi katonai irányítás, amely a polgárháború kirobbanása óta széttagolt fegyveres ellenállást kívánja összefogni és hatékonyabbá tenni.

Az elmúlt hónapokban felmerült, hogy Aszad vegyifegyver bevetését is számba vette saját lakosságával szemben, ennek nyomán az Egyesült Államok kilátásba helyezte a katonai beavatkozás lehetőségét, jelezve, hogy amennyiben a szír kormány átlépi ezt a határvonalat, a nemzetközi közösség válaszlépéseivel fog szembesülni. Mindezek fényében különösen érdekes Szíria 2013-as sorsa: a rezsim továbbra is kitart, de egyre egységesebb és felkészültebb ellenállással néz szembe, amely a nyugati államok támogatását is élvezi.

5. Az év támadása/háborúja: novemberi izraeli-palesztin összecsapások

Izrael november 14-én indította Felhőoszlop névre keresztelt katonai hadműveletét gázai célpontok ellen. Bár sokáig úgy tűnt, hogy Izrael szárazföldi csapatokat is be fog vetni, végül erre nem került sor, a 8 napig tartó konfliktus során az izraeli légierő feltételezett fegyverraktárakat, csempészalagutakat, rakétaindító állomásokat támadott, illetve számos középületet is bombatámadás ért, köztük a Hamász-kormány székházát és a belügyminisztériumot. A Hamász rakétákkal válaszolt, izraeli lapok szerint több mint ezer épületben keletkeztek károk.

A jelentések szerint 158 palesztin vesztette életét, köztük 103 civil, illetve a hadművelet első napján a Hamász katonai szárnyának vezetője, Ahmed Dzsabari is elesett. Izrael hat halálos áldozatot könyvelhet el, két katona és négy civil hunyt el a rakétatámadások következtében. A konfliktust az egyiptomi közvetítéssel létrejött tűzszünet zárta november 21-én, amely után mindkét fél győztesnek nyilvánította magát. Izrael részéről jelentős összegeket emésztett fel az akció, ugyanakkor komoly károkat okoztak a Hamásznak, ezzel szemben a palesztin fél úgy nyilatkozott, az izraeli hadművelet elbukott.

6. Az év szerződése: az uniós fiskális paktum

Tavasszal jelentős előrelépés történt az európai adósságválság kollektív kezelésében: Csehország és Nagy-Britannia kivételével márciusban mind a 25 tagállam aláírta a szorosabb fiskális szigort előirányozó egyezményt. Az új kormányközi szerződés az európai adósságválságra adott közös válasz, legfőbb célja, hogy szigorúbban tartassa be az 1993-as maastrichti kritériumokat (például, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt kell tartani, a bruttó államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát). A megállapodás 2013. január 1-jén lépett hatályba, miután az eurózóna 12 tagországa 2012 decemberében ratifikálta azt.

A paktum értelmében az Európai Bizottság fokozottabban ellenőrizheti a nemzeti költségvetéseket, azok a tagállamok pedig, amelyek megsértik az előírásokat, automatikusan szankcionálhatóak lesznek. A rendelkezést a 25-ök alkotmányban rögzítik, az eurózónán kívüli tagállamokra – köztük Magyarországra is – pedig akkor vonatkozik majd, ha bevezették a közös valutát. 

7. Az év legváratlanabb külpolitikai eseménye: magyar-azeri megállapodás Szafarov kiadatásáról

A 2011-es magyar EU-elnökség alatt elszalasztott Keleti Partnerség csúcstalálkozó óta érezhetjük, hogy a magyar diplomácia nem a legjobb időszakát éli, ennek ellenére az augusztus utolsó napján elkövetett „baki” mindenkit sokkolt. Magyarország aznap adta át a hazánkban életfogytiglanra ítélt azeri állampolgárt, Ramil Szafarovot, aki bámulatos kegyetlenséggel ölte meg egy baltával 2004-ben örmény társát. A baltás gyilkost hazájában ünnepelve, virágcsokrokkal fogadták, és – tegyük hozzá nem éppen meglepő módon – szinte azonnal elnöki kegyelemben részesítették. Ha esetleg mindez kevés lett volna a magyar diplomácia arcon csapásához, ezt még sikerült fokozniuk azzal, hogy a Szafarovot előléptették, és lakást és autót is kapott az államtól.

Utólag hiába bizonygatta a magyar vezetés, hogy ígéretet kaptak az azeri Igazságügyi Minisztériumtól, hogy a baltás gyilkos legkorábban 25 éves büntetése letöltése után szabadulhat, hiszen a hazájában nemzeti hősként tisztelt Szafarovot nem dughatták rács mögé. Magyarország ezzel a váratlan lépéssel sokat rontott a kapcsolatain az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, Örményország pedig minden kapcsolatot megszakított Budapesttel. A kiadás remélt előnyei Azerbajdzsán részéről pedig egyenlőre váratnak magára.

8. Az év legkiszámíthatóbb külpolitikai eseménye: Putyin győzelme

Hiába voltak több százezres tüntetések a 2011-es decemberi parlamenti választások után Oroszországban és hiába voltunk tanúi egy új polgári ellenzék létrejöttének az országban: a 2012 márciusi elnökválasztásnál még kérdés sem volt, hogy ki győz, inkább csak arra voltak kíváncsiak a megfigyelők, hogy mennyivel. Nem is akadt volna olyan külpolitikai elemző, aki kérdésessé tette volna a volt KGB-s tiszt diadalát.

Maguk az elnökjelöltek – Vlagyimir Putyin kihívói – sem hittek egy pillanatra sem a saját győzelemben, és azt számolgatták, hogy esetlegesen mennyit tudnak elcsípni a szavazatokból. Putyin mellett az orosz trónért a szokásos vetélytársak szálltak harcba: Gennagyij Zjuganov a Kommunista Párt élén, Vlagyimir Zsirinovszkij a Liberális-Demokrata párt élén, Szergej Mironov az Igazságos Oroszország színeiben, és egy új kihívóként Oroszország egyik leggazdagabb embere, a milliárdos Mihail Prohorov.

Putyin végül magabiztosan nyert 63,81 százalékkal és ezzel harmadszorra lett Oroszország elnöke. Hozzá legközelebb Zjuganov került 17,19 százalékkal, a többi jelölt tíz százalék alatt végzett. Az új orosz alkotmány szerint Putyin ciklusa az eddigi 4 helyett 6 évre nőtt, így amennyiben ismételten indulna, akár a következő 12 évben a Kreml ura lehet.

9. Az év természeti katasztrófája: a Sandy hurrikán pusztítása

Hatalmas károkat okozott a Sandy a Karib-térségben: a rendkívül heves esőzések a Dominikai Köztársaságban, Haitin, Kubában, a Bahamákon, Jamaikán és Puerto Ricóban számos áldozattal jártak. 

Katasztrófahelyzetet okozott a Nagy Almában is a Sandy hurrikán, még New York is megsínylette az óriási vihar pusztítását. Sandy az elnökválasztásba is beleszólt: Obama igazi főparancsnokként tetszeleghetett a szavazók előtt.

10. Az év békülése: a kolumbiai kormány és a FARC béketárgyalásai

Több évtized óta először, többféle érdek (tulajdonképpen annak beismerése, hogy egyik fél sem lesz képes megnyerni a polgárháborút) egybeesése lehetségessé és esélyessé teszi a társadalmi béke megteremtését Kolumbiában, ahol már több mint félévszázada polgárháború dúl. Augusztus végén Manuel Santos kolumbiai elnök bejelentette, hogy a kormány újra fogja indítani a béketárgyalásokat a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerilláival, akik már februárban bejelentették, hogy a jövőben nem követnek el újabb emberrablásokat és a jelenlegi túszaikat is fokozatosan szabadon bocsátják.

A legfontosabb tényező, ami elősegítette az Oslóban és Havannában megindított tárgyalások megkezdését, az Manuel Santos elnök elődjétől eltérő társadalmi háttere. Alvaro Uribe a vidéki földesúri oligarchiát képviselte, valamint gyanítható volt, hogy kapcsolatokat tart fenn az ország drogbáróival és félkatonai szervezeteivel is. Vele szemben Juan Manuel Santos, a 2010-ben megválasztott új elnök az urbánus, kozmopolita és pénzügyi elitet képviseli, amely a transznacionális tőke érdekét segíti, és kevésbé támaszkodik a földbirtokosok és a velük párosuló félkatonai, szélsőjobboldali erők támogatására. Ráadásul Santos szeretné bekapcsolni Kolumbiát a latin-amerikai integrációs folyamatba is.

Az is segíti a mostani helyzetet, hogy a korábbiaktól eltérően most a tűzszünet nem képezte a tárgyalások előfeltételét, annak megsértése nem torpedózhatja meg a folyamatot. A korábbi tárgyalások során ugyanis az egyik vagy a másik fél által végrehajtott katonai akciók minden esetben ürügyet szolgáltattak a tárgyalások megszakítására, és tápot adtak a kölcsönös bizalmatlanság fokozására.

11. Az év idézete: „Nos, kormányzó, a lovunk és a bajonettünk is kevesebb, mint akkor volt.” – Barack Obama, amerikai elnök

Az amerikai elnökválasztás során, a harmadik elnökjelölti vitán Mitt Romney megjegyezte, hogy a haditengerészetnek kisebb a flottája mint 1916-ban. Erre Barack Obama így válaszolt: „Nos, kormányzó, a lovunk és a bajonettünk is kevesebb, mint akkor volt.”

12. Az év tudományos teljesítménye: Curiosty a Marson

Víz nyomát találta a Marson a NASA marsjárója, a Curiosity. A 900 kilós szonda Marsra szállításával a NASA minden idők legbonyolultabb űrbéli manőverével végezte el.

13. Az év legkínosabb szereplője: Dominique Strauss-Kahn

A lille-i ügyészség 2012 októberében megszüntette a vizsgálatot Dominique Strauss-Kahn (DSK), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója ellen, akit csoportos nemi erőszak elkövetésével vádoltak. A francia közgazdász – aki egyébként a szocialisták egyik esélyes elnökjelöltje volt – tavaly mondott le posztjáról, miután New Yorkban egy szállodai szobalány feljelentette nemi erőszak vádjával. Az ügyet végül a szóban forgó hölgy szavahihetőségének megkérdőjelezhetősége miatt ejtették, ám a politikust egy belga prostituált is meggyanúsította, mégpedig azzal, hogy DSK szexpartik alkalmával erőszakolta meg őt. Az ügyészség ez utóbbival összefüggésben végül kimondta, hogy az aktus a prostituált beleegyezésével történt.

A francia baloldal korábbi reménysége ezen felül megúszott még egy kellemetlen ügyet: Tristane Banone francia írónő ugyancsak erőszakoskodással vádolta meg, ám mivel az eset túl régen, 2002-ben történt, az ügyet végül nem vizsgálták ki. DSK-t időközben elhagyta felesége, az újságíró Anne Sinclair, a szobalány, Naffisatou Diallo pedig polgári eljárásban támadja a közgazdászt. DSK neve immáron az orgiákkal és az erőszakoskodással vált eggyé, a New York-i botrányról pedig filmet is forgatnak.

14. Az év választása: az amerikai elnökválasztás

Nem állítható, hogy ugyanakkora várakozás előzte meg az idei amerikai elnökválasztást, mint a 2008-ast, de azért mi végigizgultuk. November 7-re bebizonyosodott tényleg mindig a csatatérállamokban dől el, hogy ki lesz az USA elnöke.

15. Az év szervezete: ECOWAS

Ugyan 2011-ben az Elefántcsontpartot hónapokra megbénító, polgárháborúhoz közeli helyzet megoldása érdekében a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) nem tudott kellő hatékonysággal fellépni, 2012 során bőven nyílt alkalma a kompenzálásra. A szervezetnek köszönhető egy közel 600 fős békefenntartói kontingens Bissau-Guineába vezénylése, ahol a hadsereg az áprilisi elnökválasztás két fordulója között vette át puccsal a hatalmat.

Az első katonák májusban meg is érkeztek, és várhatóan a jövő tavasszal tartandó elnökválasztásig maradnak. Ugyancsak az ECOWAS ötlete áll a Maliban kialakult helyzet fegyveres rendezése mögött. A nyugat-afrikai országban szintén puccsisták vették át a hatalmat még márciusban, mivel szerintük a kormány nem reagált megfelelően az északi országrész fölött az uralmat átvevő tuaregek és szélsőséges iszlamista milíciák támadásaira. Ugyan a fegyveres koalíció még csak elvben létezik, a tervet azonban már az ENSZ is jóváhagyta, így az ambiciózus akció elől minden jogi akadály elhárult.

kitekinto.hu

 

Share Button
Ennyien olvasták: 155

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.