Központ
2017. augusztus 18. péntek, Ilona
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős

A boldog élet központja – „receptek” Skandináviából  

Központ július 31, 2017 Kávé mellé

Dánia, Svédország, Izland vagy Norvégia rendszerint az első ötben szerepel a világ legélhetőbb országainak a listáin, nyilván nem véletlen, hogy az ott élők ennyire elégedettek az életükkel. A világ kevésbé boldogabb részein élők ezért is próbálnak ellesni tőlük valamit. Szerencsére a módszereikben nincs semmi, ami lehetetlenné tenné az alkalmazásukat, akár nálunk is.

A dánok életvezetési csodaszere, a hygge a tavalyi évben már letarolta a világot, hiszen még a csapból is ez folyt. Ez nehezen lefordítható, így leginkább csak körülírható életérzés, amelyet a dánok a mindennapjaik egyik központi mozgatórugójának tartanak. A hygge a pillanat megéléséről szól, az intimitás, a közvetlenség megteremtésének a művészete, egymás társaságának az élvezete mindenféle hátsó szándék nélkül. Vagy éppen a saját társaságunké, ugyanis a hyggét egyedül is meg lehet tapasztalni, például egy jó könyv társaságában.

A skandináv életvezetési tárházból 2017-ben egy újabb módszer indult el világhódító útjára, a lagom fogalma. Míg a hygge a boldogság pillanatnyi vagy legalábbis véges határidejű állapota, addig a lagom már hosszú távú elképzelés, voltaképpen a teljes életre vonatkozik.

A lagom életérzés a svédektől érkezett, a kifejezés nagyjából annyit jelent, hogy pont elég, nem túl sok, nem túl kevés. A túlfogyasztásra épülő, a minél nagyobb házat és minél drágább autót hajszoló nyugati világban ez akár szentségtörésnek is számíthat, így érdemes közelebbről is megismerkedni vele, mivel nemcsak az anyagiak, hanem az élet sok más terén is hajlamosak vagyunk a szélsőségekre. Legyen szó evésről, fogyásról, munkáról vagy edzésről, képesek vagyunk mindent túlzásba vinni. A svédek viszont azt mondják, hogy a mértékletesség erény, sőt, kulcs a boldog élethez. A lagom az elégedettségre épül, az érzésre, hogy a dolgok épp megfelelőek. Ez a középút a svéd mindennapok biztos alapja: a munkaóráktól kezdve az édességek élvezetéig mindent áthat az egyensúly és a mértékletesség. A lagom rendezi viszonyunkat önmagunkkal, és segít abban, hogy komfortosan érezzük magunkat a bőrünkben.

Csendes magabiztosság

A svédek a lagom nevében nem vágnak fel a vagyonukkal, de nem is szerények. Nem harsányak, de nem is visszahúzódóak. A svéd divatban nincsenek túlzások, de vannak ötletek. A svéd dizájn egyszerre funkcionális és stílusos, egyszerű és fenntartható – de azt az IKEA-ban órákig bolyongani képes tömegeknek nem is kell magyarázni. Ezek persze általánosítások, de mégis az érvényességük sokszor visszaköszön a szokásokban, gesztusokban. Egyfajta csendes magabiztosság árad a lagom elveit követő emberekből – a folyton elégedetlenkedő, panaszkodó, búval bélelt, gyakran túlzásokba menekülő magyarok sztereotípiája felől megközelítve ez valóban nehezen értelmezhető. Szóval, hogyan is kezdjük?

Például a felismeréssel, hogy az elégedettséghez nem feltétlenül kellenek tárgyak, amelyeket birtokba vehetünk. Amelyek viszont a birtokunkban vannak, azok legyenek tartósak és értékesek. A lagomhoz ugyanúgy hozzátartozik az, hogy nem fűtjük túl a lakásunkat, mint az, hogy megtervezzük az étkezéseinket, és lekapcsoljuk a világítást, ha már nincs szükségünk rá.

A lagom egyik csodálatos példája egy egyszerű hátköznapi svéd hagyomány, a fika, amely a lényegre szorítkozva annyit jelent, hogy az emberek megisznak egy kávét, és esznek hozzá egy sütit. Csakhogy az egész túlmutat ezen: a fika egy olyan különleges időtöltés, amikor az emberek leülnek, és nemcsak a kávét szürcsölik, hanem egymás társaságát is élvezik, és teljesen rendben van, ha ezt munkaidőben teszik.

Ha már a skandináv boldogságrecepteknél tartunk, létezik több más módszer is, amelyet nehéz ugyan lefordítani, viszont segíthet abban, hogy kicsit közelebb kerüljünk az örömteli hétköznapokhoz.

Vegyük rögtön az egyik „legextrémebb”, mégis ellenállhatatlannak tűnő időtöltést Finnországból. A kalsarikannit egy szóban fejez ki egy összetett cselekvést: annyit jelent, hogy otthon inni alsóneműben, a kimozdulás minden szándéka nélkül. Félreérthetnénk, miszerint ez csak egy eufemizmus arra, hogy az ember túl lusta programot csinálni magának, csakhogy ez maga a program – hiszen mint láttuk, neve is van. A finnek persze nemcsak a cselekvést értik alatta, hanem sokkal inkább az érzést. Ha bugyiban és melltartóban kortyolgatunk egy pohár bort, akkor tényleg magasról lehet tenni mindenre, ami egyes nézetek szerint a boldogság legbiztosabb kulcsa.

Kezdjük reggel!

 A svédek a reggelben is képesek meglátni a határtalan lehetőségeket. Az ébresztőóra, a házimunka, a határidők terrorjának szorításában a korán kelés nem feltétlenül tűnik olyan örömforrásnak, amely alapjaiban rengetné meg mindennapjainkat. Mégis vannak, vagy legalábbis lehetnének olyan reggelek, amikor feltöltődve, a madárcsicsergéstől kicsit bezsongva, tele élettel ébredünk, és azzal az érzéssel, hogy ma semmi és senki nem állhat az utunkba. Ezt az érzést, amelyet most szavak egész sorával próbáltunk meg leírni, a svédek egyetlen szóban fejezik ki: ez a gökotta. Igen, vannak, akik csak azért kelnek korábban, hogy hallják a madarakat, és ettől boldogok.

A boldogság megragadásához az izlandiaknak is van érzékük. És tudják azt is, hogy minden mulandó, így ha adódik a lehetőség, hogy kiélvezzenek valamit, mint amilyen például egy váratlan napsütéses nap, akkor ők meg is teszik. Ilyenkor a munkaadók felmentik a dolgozóikat a munka és más kötelességek alól, hogy le ne maradjanak a jó időről. Ez a sólarfri, vagyis a váratlan napszünet. Az biztos, a skandinávoktól megtanulhatjuk, hogy ne maradjunk le a saját életünkről.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 186

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.