Központ
2017. június 23. péntek, Zoltán
Zivatar
Ma
Zivatar
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Vasárnap
Derült

A féltékenység természete

Központ április 10, 2017 Kávé mellé

A tudósok állítása szerint az egyik legmérgezőbb szenvedély a féltékenység. Az úgynevezett Otelló-szindróma, a patológiás féltékenység orvosi konferenciák témája, miközben enyhébb formája olyan, mint a nátha. Népbetegség, mindenki átélte már, de még nem találták fel az ellenszerét.

„Minden lélegzet, amit veszel, / Minden mozdulat, amit teszel, / Minden kötelék, amit szétszakítasz, / Minden egyes megtett lépésed…/ Figyelni foglak.” Ezekkel a sorokkal kezdődik a huszadik század egyik legtöbbet játszott szerelmes dala, Sting előadásában. Ki ne hallotta volna már, angolul az Every Breath You Take című dalt?

Szerelmes dal, vagy inkább egy zaklató himnusz? 1983 nyarának legnagyobb slágere, amely a poptörténelem leginkább félreértelmezett dala. Az énekes maga is meglepődve fogadta, amikor az emberek lelkesen meséltek arról, hogy erre a számra táncoltak az esküvőjükön, vagy ez a közös dalunk, ugyanis a szám nem a kedvese minden lépést óvó szerelemről, hanem sokkal inkább egy kontrollmániás figuráról szól. Azokban a hónapokban született, amikor Sting halálosan beleszeretett Trudie Stylerbe. A románc egyetlen hibája, hogy éppen nős volt, méghozzá Trudie legjobb barátnőjének a férje volt. A viszony óriási botrányt kavart, a házaspár elvált, a Police feloszlott. Trudie és Sting pedig azóta is boldog házasságban élnek, négy gyermekük született.

Lehet-e egy ilyen beteges, féktelen, kétségbeesett szenvedély, amelyet a dal megörökít, egy boldog kapcsolat alapja? Lehet, hogy igen. A neurobiológusok közel járnak hozzá, hogy értelmezni tudják az egyik legellentmondásosabb viselkedésmintázatot, amellyel sok ezer éve kínlódik az emberiség.

A pótolható igazi

A féltékenység és az abból fakadó gyűlölet Káin és Ábel óta formálja a történelmet. Éppen ezért ma klinikai vizsgálatok próbálják értelmezni a féltékenység viselkedésmintáit, különböző gyógyszerkészítményeket fejlesztettek ki, amelyek állítólag enyhíteni képesek a patológiás eseteket. Csakhogy a szerelem és gyűlölködés körülményeit rendkívül nehéz laboratóriumi körülmények között modellezni. Egy érzelmi élményt ugyanis mindig meghatároz az a szituáció, amelyben az érzelem keletkezett. Marcel Proust szerint a képzeletünk felelős a szerelemért, nem a másik személy. Az idegtudósok szerint ugyanez igaz a féltékenységre is.

„Uram vigyázz, hogy féltékeny ne légy! A zöldszemű szörny csak kacag az étken, amelyből él” – írta Shakespeare az Otellóban. Az a bizonyos szörny azért is olyan fenyegető és kiszámíthatatlan, mert legalább annyira befolyásolják idegrendszeri, hormonális, mint pszichológiai és kulturális tényezők. Lehet-e féltékeny egy olyan nő vagy férfi, aki szeretőiből egész háremet tart? Aki többnejű? Aki nyitott házasságban él? A válasz egyértelműen igen, hiszen mi számít viszonynak? Ki, mit ért hűtlenség alatt, mikor érzi magát fenyegetve?

Esther Perel – világhírű pszichoterapeuta és féltékenységkutató – szerint a félrelépés nem minden esetben jelzi a szerelem végét. Értelmezése szerint három lényeges eleme van egy viszonynak: a titkolózás, az érzelmi kötődés és az a bonyolult vonzalom, amelyet manapság úgy hívunk: kémia. Ezt a fajta alkímiát nehéz analizálni, csak annyit tudnunk, hogy képes megújítani vagy felforgatni a világot. Képes elvenni a józan eszünket, és elhitetni velünk, hogy választottunk igényeink végtelen sorát képes kielégíteni: egy személyben szerető, barát, intellektuális és lelki társ, ideális szülő, kellemes és alkalmazkodó lakótárs. Mindezért cserébe önmagunkat nyújtjuk, az Igazit! A hűtlenség, vagy annak a lehetősége, azonban udvariasan a tudomásunkra hozza, hogy nem vagyunk pótolhatatlanok.

A hűtlenség nem a szexről szól, hanem a vágyról. A figyelem iránti vágyról, a fiatalság és az élet értelme iránti vágyról. A laboratóriumokban a kutatók már képesek beazonosítani a féltékenység eredőjét az agytörzsben, rengeteg publikáció született már a témában, bár sokkal inkább javasolt a féltékenységet és annak minden lehetséges válfaját egy másik laboratóriumban keresgélni: az irodalomban. Elég pontos diagnózist állít fel a féltékenység természetéről az Odüsszeia, a Bovaryné, az Anna Karenina, Shakespeare, Márai és a többiek. Piszkos kis részletek után kutatnak, hogy jól megforgassák a vérző szívben a kést. Minden féltékeny ember amatőr író. A féltékenység világa a képzelet világa. Ott születik, és ott is lehet leleplezni.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 126

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.