Akkor beszélünk krízisállapotról Gerald Caplan krízis-definíciója szerint, ha olyan szituációban találjuk magunkat, amelyben képtelenek vagyunk a lélektani egyensúlyunkat veszélyeztető helyzettel szembenézni, ugyanakkor azt sem elkerülni, sem megoldani nem tudjuk a szokásos problémamegoldó eszközeinkkel. Vagyis már rögtön az elején elakadunk a helyzet megoldásával, úgy érezzük magunkat, mint aki csapdába esett, és nem látja a menekülési útvonalat.
Eric Erikson felosztása szerint a kríziseknek két nagy csoportja létezik:
1.Természetes fejlődési krízisek, amelyek várhatóak, lehet rájuk számítani. Ilyenek az életkorból/életszakaszból adódó kritikus periódusok (például pubertáskor, életközépi krízis, menopauza), és az életciklus-váltások (pl. elkerülés otthonról a középiskola/egyetem elkezdése miatt, első munkahely, házasságkötés, gyermekszületés, nyugdíjazás stb.)
2. Váratlan, hirtelen megjelenő életesemények (akcidentális krízisek), érzelmileg veszélyes szituációk, veszteségek. Ilyen lehet a szakítás, válás, munkahelyvesztés, egzisztenciális zuhanás, baleset, katasztrófa, haláleset, vetélés, súlyos betegség, döntési krízis stb. Ide sorolható a modern korunk krízishelyzete, a „coming out” is, azaz a bármilyen értelemben vett másság felvállalása.
A két krízistípus között lehet átfedés, illetve a veszteségek halmozódhatnak. Ebben az esetben kiemelten veszélyeztetett állapotról beszélünk.
A krízisállapot jellemzői:
Melyek azok tünetek amelyekből fel ismerjük, hogy akár mi magunk vagy a környezetünkben levő emberek krízisállapotban vannak? A következő jelek az árulkodóak:
- beszűkült tudatállapot
- mozgásos nyugtalanság
- szorongásos tünetek
- alvászavar
- hangulatzavar
- a jövőképe megszűnik – nem látja a jó folytatás lehetőségét
- reménytelenségérzés
- alacsony hatásfokú munkavégzés
- a problémamegoldó képességek gyengülnek
- befelé fordulás
- regresszívvé válik (már túlhaladott vagy gyermekibb módon viselkedik)
- fokozottan befolyásolható – kívülről várja a megoldást
- kapaszkodik az emberek véleményébe.
Hogyan támogassuk a krízisben levő embereket?
A következő módokon nyújthatunk segítséget:
- a veszteség feldolgozásban (pl. beszélgetünk vele, ha igényli)
- gyász esetén a gyászolás rítusaiban (elkísérhetjük időnként a temetőbe, együtt imádkozhatunk vele, közösen égethetünk gyertyát az elhunyt lelki üdvösségéért stb.)
- erőforrások aktiválása, pl. alkotó tevékenységekhez visszatérés
- reintegrálás a kapcsolati hálózatokba, klubokba, közösségekbe, sporttevékenységbe, amennyiben eltávolodott ezektől
- segítés a saját mulasztások és hibák felismerésében, a változás szükségességének belátásában. Ez különösen nagy beleélő képességet igényel.
- reális döntési szükségletek felismerésének támogatása (pl. új munka keresése, elköltözés, visszaköltözés, továbbképzés elkezdése stb.)
Gál Erika Noémi
