Központ
2018. május 24. csütörtök, Eszter, Eliza

A zsiráfnyakú nők kirakatfaluja

Központ április 18, 2018 Kávé mellé

Thaiföld titkos oldala  

Thaiföld, vagy ahogyan a legtöbb utazó ismeri, a Mosoly országa az egyik legnépszerűbb turistacélpont, rengetegen keresik fel trópusi szigeteit, hófehér homokos strandjait, türkizkék tengerét és arany Buddháit. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a természeti csodákon kívül kegyetlenebb látnivalók is rejtőznek itt: mesterségesen létrehozott turistafalvak, ahol pénzért mutogatják a különleges ékszerrel megnyújtott nyakú nőket.

Valahol a csendes hegyvidéken, Burma és Észak-Thaiföld határán, a folyókkal és fákkal körbevett településen él ugyanis egy különleges nép: ők a kareni csoportba tartozó padagunok. A közösséget valamikor a törzs asszonyainak rézspirállal megnyújtott nyaka tette messze földön híressé, ezt azonban ma már sajnos turisztikai attrakcióként reklámozzák. A főútról letérve, a Longneck Karen” – vagyis a „hosszú nyakú karenek” falvait hirdető, kézzel festett, házilag fabrikált táblák minden kereszteződésnél irányt mutatnak az érdeklődőknek.

Menekültek a kirakatfalvakban

A zsiráfnyakú nők kálváriájáról először az 1990-es évek végén tudósított a demokratikus Burma angol nyelvű magazinja, az Irrawaddy, hírt adva arról a merész thai vállalkozóról, aki egy falunyi átcsempészett hosszú nyakú nővel skanzent nyitott az észak-thaiföldi Chiang Mai megyében. A thai rendőrség bevonult ugyan a kirakatfaluban, és őrizetbe vette a szerencsétlen burmai nőket, akiket később menekülttáborokban helyeztek el, de a vállalkozóhoz senki nem nyúlt egy ujjal sem. Ugyanez a magazin később beszámolt arról is, hogy az államilag ellenőrzött turistafalvakból befolyó összegen a thai kormányhoz közel álló magánszemélyek, az adószedők, sőt a kormánnyal szembenálló erők is osztoznak. Így nem csoda, hogy a Thaiföld északi részén mesterségesen kialakított, hegyi törzsek lakta falvakat sokan csak humán szafariként emlegetik, ahol állatok helyett embereket mutogatnak a külföldi érdeklődőknek.

A long-neck Karen hill tribe girl prepares souvenirs as she waits for customers at her shop in Chiang Mai province, north of Bangkok October 2, 2012. REUTERS/Sukree Sukplang (THAILAND – Tags: SOCIETY BUSINESS) ORG XMIT: BAN03

A 2005-ben megnyílt Mae Rim falu hat különálló népcsoportnak ad otthont. A látogatók 16 dollárt fizetnek, hogy beléphessenek, fotókat készítsenek és csecsebecséket vásároljanak, amit a helyiek készítenek és árulnak a standjaikon. Az ily módon befolyt összeggel – legalábbis a pénztárba kiakasztott tábla szerint – a falu népét támogatják: ebből fizetik a gyógyszereket, a gyerekek taníttatását és az élelmet is. A hely fő attrakciója természetesen itt is a padagun nők és a nyakukra tekercselt ékszerek számítanak.

A mesterségesen kialakított faluban jól szervezett, tiszta kép bontakozik ki: kicsi, nádtetős házak tarkítják a domboldalt, kiskertek sorakoznak a hegy lábánál. Az itt lakók tulajdonképpen a hagyományos módon élik mindennapjaikat, annyi különbséggel, hogy miközben az asszonyok és a lányok a hétköznapi tevékenységeiket végzik, káposztát savanyítanak, kosarat fonnak, szőnek, gyereket dajkálnak, mellette népviseletbe öltözve szuvenírt is árulnak a turistáknak.

Az 50 milliós Burma lakosságának mintegy 15 százalékát teszik ki, a karenek összesen 7 millióan vannak. Az elmúlt húsz évben a hatalmi harcok jellemezte zűrzavaros belpolitikai helyzet elől sok tízezren menekültek el, majd telepedtek le és leltek otthonra Thaiföldön a thai hatóságok hallgatólagos engedélyével. Közülük mintegy 500 fő padagun, akiket három jól őrzött faluban helyeztek el a hatóságok az északi határ mentén, ahol rendszeresek a feszültségek. A bevándorlók menekültstátuszt nem, legföljebb egy korlátozott státust igazoló papírt kapnak, amellyel az északi megyék meghatározott területein belül mozoghatnak, és semmilyen munkát nem vállalhatnak. Ezt a kétségbeesett helyzetüket használta ki a thai kormány a mesterséges turisztikai falvak létrehozásával, és teszi rá a kezét a becslések szerint évi 40 000 turistának köszönhető bevételek nagy részére. Az ide látogatók közül kevesen vannak tisztában a valódi helyzettel, hiszen a nőknek megtiltják, hogy bárkivel beszéljenek, a férfiak pedig amúgy sem érintkeznek senkivel, hiszen ők a falvakhoz tartozó földeken dolgoznak.

Védelem tigristámadás ellen

A hagyomány szerint valamikor csak a telihold idején született nők kaptak nyakspirált öt-hat éves korukban, de itt, Thaiföldön újabban szinte minden lánygyermeken látni, akár holdtöltekor születtek, akár nem. Maga a fémspirál, a tévhittel ellentétben nem különálló, hanem egybeforrasztott gyűrűkből áll, és egyszerűen levehető. Maga a hosszú nyak is csupán afféle érzéki csalódás, ahogy a padagunok csontszerkezetét fél évig kutató orvosok jellemezték a látványt. Röntgenfelvételeiken jól látható, hogy a rézspirál nem nyújtja meg a nyakcsigolyákat, csupán 45 fokban lefelé hajlítja viselője bordáit, és lenyomja a vállát, így alakul ki a hattyúnyak.

A nyaktekercs felhelyezését és később a cseréjét masszázs és alapos fürdetés kíséri. Ez bonyolult, intim szertartás, ahol a hagyomány szerint nincs helyük a férfiaknak. A rézspirál levétele után a mozgékony bordák és a lepréselt nyakizmok idővel visszarendeződnek, bár ezt kevés hattyúnyakú nő tapasztalja meg, hiszen általában állandóan hordják az ékszert.

Míg a régiek arra esküsznek, hogy a különleges ékszer véd a tigristámadás ellen, ma már azt mondják, hogy a cél a lányok szándékos elcsúfítása, hogy így meneküljenek meg a rabszolgákra vadászó burmaiaktól. Sokan nem keresik az okát, hanem hordják, mert ez a szokás.

Ki kapja a pénzt?

Egy biztos, az eredetileg Mongólia területéről származó karenek a délkelet-ázsiai népvándorlás során is sikeresen megőrizték identitásukat. Az egész kontinensen nem él hozzájuk hasonló nép. A hattyúnyak kivételes tulajdonságnak számít, és mint ilyen, komoly gazdasági hasznot hajt. A több mint háromszáz, nyaktekercset viselő asszony és gyermek főidényben hatalmas pénzösszegű bevételt produkál naponta csak a turistafalu belépődíjából. A thai kormány szerint ebből a rendfenntartó erők és a helyi vezetés mellett jut a települések fejlesztésére is, bár orvosi rendelők, iskolák nem igazán vannak.

A padagunok, az egykor független kareni állam büszke törzsének tagjai, ma akaratuk ellenére jelentenek jövedelmező üzletágat a kirakatfalvak tulajdonosainak. De a törzs asszonyai nem akarják tovább elhallgatni Thaiföld szégyenletes titkát, hogy a hosszú nyakú nők nem mások, mint burmai menekültek, akiket a thai hatóságok szándékosan megakadályoznak abban, hogy menedékjogot kérjenek és kapjanak a tengerentúlon. Mára egyre többen a csendes ellenállást választják. Leveszik a hírnevüket adó ékszereiket, és vékony sállal takarják el a nyakukat, ami másoknak hasznot hajtó humán szafari szereplőjévé tette őket.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 452

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.