Központ
2018. június 22. péntek, Paulina

Akcióterv készült arra az esetre, ha Romániát támadás érné

Központ szeptember 8, 2014 Kávé mellé

Akcióterv készült arra az esetre, ha Romániát támadás érné

A walesi NATO-csúcson elfogadták a román és a bolgár vészforgatókönyvet, illetve akciótervet arra az esetre, ha a két tagállam valamelyikét támadás érné: a balti államok, Lengyelország és Törökország már rendelkeztek ilyen tervekkel – közölte vasárnap Traian Băsescu.

   

 

Az államfő szerint Románia minden kitűzött célját – elsősorban a NATO keleti szárnyának megerősítését – elérte a NATO-csúcson, ahol elmondása szerint öt nyilvános és tizenöt titkos dokumentumot fogadtak el a tagállamok vezetői. Rámutatott: a csúcstalálkozó nemcsak a NATO-n belüli szolidaritást erősítette meg, hanem egyértelművé tette, hogy a biztonság pénzbe kerül.

“A NATO nem osztogat pénzt valamilyen brüsszeli, központi költségvetésből: a tagállamok, amelyek részt vesznek Románia védelmének erősítésében, maguk fizetik katonáik költségeit, mint ahogy mi is magunk fedeztük Afganisztánba vezényelt csapataink kiadásait” – magyarázta Băsescu.

Kifejtette: Romániában vezénylési központot hoz létre a NATO, ahol békeidőben az a 100-200 tiszt dolgozik majd, akik az országban egymást váltó külföldi katonák hadgyakorlatait összehangolják. A közeljövőben jelentős mennyiségű lőszert és tartalékokat, továbbá katonai felszerelést halmoznak fel készenléti raktárakban, hogy amennyiben valóban szükség lenne a NATO most létrehozandó gyorsreagálású erőinek beavatkozására, azok a helyszínen találják a szükséges eszközöket – tette hozzá.

Megjegyezte: Románia számos kaszárnyája és katonai raktára áll üresen, miután a 300 ezer fős sorkatonaság helyett ma 80 ezres hivatásos hadsereggel rendelkezik, de ezeket rövid idő alatt használhatóvá tudja tenni.

Cáfolta Porosenkót

Băsescu cáfolta Petro Porosenko ukrán elnök a BBC-nek adott pénteki interjújában tett kijelentését, miszerint a 1,2 millió katonával és az egyik legkorszerűbb hadsereggel rendelkező Oroszország nemcsak Kijevet, hanem Tallinnt, Rigát, Vilniust és Bukarestet is elfoglalhatja, ha a Nyugat nem vállal szolidaritást Ukrajnával.

“Megértem Porosenkót: azzal szembesült, hogy az ukrán hadsereg nem képes legyőzni a szeparatistákat, tűzszünet elfogadására kényszerült, amely szerintem egy olyan fegyvernyugvássá fajul, amely, az általa emlegetett autonómia révén, gyakorlatilag egy meglehetősen nagy terület feletti ellenőrzés elvesztését jelenti. De ellent kell mondanom neki: a 28 tagállam azért egyesíti erőit, hogy ilyesmi a NATO keleti szárnyán ne legyen lehetséges” – szögezte le az elnök.

A pénteken véget ért walesi csúcstalálkozón az ukrán válságra adott válaszként a NATO emelte készenléti szintjét, és megerősítette az Oroszországtól tartó keleti tagállamainak védelmét. Lengyelországi központtal létrehoztak egy új gyorsreagálású erőt, amelyet bárhol a világon kettő-öt nap alatt be lehet vetni. A három-öt ezer fős szárazföldi erő műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.

Forrás: mti

Share Button
Ennyien olvasták: 213

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.