Központ
2017. szeptember 19. kedd, Vilhelmina
Zivatar valószínű
Ma
Zivatar valószínű
Zivatar valószínű
Holnap
Zivatar valószínű
Eső valószínű
Csütörtök
Eső valószínű

Az ünnepek ünnepe

Központ április 20, 2014 Kávé mellé

Húsvét

Az ünnepek ünnepe

Sok minden eszünkbe jut, ha a húsvétra gondolunk: fenyőágtevés, locsolás, piros tojás, omlós kalács, báránysült… Gazdag húsvéti hagyomány örökséggel rendelkezünk, de nem kell arról megfeledkezni, hogy a húsvét a Biblia tanítása szerint elsősorban Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Lelkipásztorainkat arra kértük, fogalmazzanak meg egy húsvéti üzenetet kedves olvasóink számára.

 

 

„Előttetek megy…” Mk16,1-8

Nagy László unitárius lelkész-főjegyző: 

Kodolányi János szép gondolatával köszöntöm ünnepre váró és ünnepet szentelő keresztény testvéreimet. Hiszem, hogy ez a vallomás megérint mindenkit, aki a feltámadás ünnepében Isten megtartó szeretetét érzi és azt a jézusi példaadást, amely fölött nincs és nem is lehet elmúlás. „… Az ünnep: kiemelkedés, fölszárnyalás az alantasból, a térből és az időből, az életből – a létbe. Abbahagyása minden tevékenységnek, magunkba fordulás, megtisztulás, szellemivé válás. Az ünnep: a szabadság. Megszabadulás minden nyűgtől. S ha ebből szabadulunk, éppen az az ünnep. Nem vigasság, zabálás, ivás, tombolás az ünnep, nem csinnadratta. Hiszen, ha így volna, nem volnának komor, szomorú, de mégis fölemelő ünnepek. Az ünnep: csend. Megállás. Elmerülés az időtlenségben. Hangtalan ujjongás, néma zokogás. Mosoly a könnyek között. Könny a mosolyban. Ahogy a fölkelő, a lenyugvó nap ragyog át a felhők résén. Az ünnep az a pillanat, amikor álomnak érezzük a valóságot. És valóságnak azt, ami láthatatlan, megfoghatatlan.”

Minden évben, minden hívő keresztény végig járja a böjti időszakot, megpróbál az önmaga és egyháza által várt életet élni, elvégezni a belső tisztulást. Ott vannak az árulások, a nagypénteki megaláztatások és keresztek, de ott kell legyen az erős hittel vallott újrakezdés lehetősége is. Minden húsvét ünnepén örömmel vagyunk együtt a sírbolthoz megérkező magdalai Máriával, Máriával a Jakab anyjával és Salóméval, akik a sírboltot üresen találták, és akik először hallhatták az üzenetet:” Ne féljetek!… előttetek megy Galileába, ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.”

Hitem szerint azóta is előttünk jár és példát mutat.

Istentől áldott, békés húsvéti ünnepet kívánok minden ünnepet érző testvéremnek!


Krisztus feltámadt!

László Szabolcs, nagyernyei római katolikus plébános:

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” Jn: 3, 16

Nem beszélhetünk húsvétról anélkül, hogy ne tennénk említést az azt megelőző időszakról. Tágabb értelemben ott van a 40 napos nagyböjti szentidő, szűkebb értelemben meg a húsvéti három szent nap. Az utóbbi a nagycsütörtöki esti misével kezdődik és nagyszombati húsvéti vigíliával végződik. Ezekben a napokban Krisztus szenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. Jézus szenvedése és kereszthalála nem volt értelmetlen. Szabadon, önként és szeretetből vállalta mindezt és hozta meg minden ember számára a megváltás örömét.

Arról se feledkezzünk meg, hogy nem szabad elválasztanunk a halált a feltámadástól. A húsvéti titok ugyanis így szól: Krisztus halála magában hordozza a feltámadást!

Egy ismeretlen orosz teológus szavaival élve: „A nagypéntek húsvét nélkül pokol lenne, és a húsvét nagypéntek nélkül pedig Istentagadás vagy káromlás.”  Mennyire mély igazságot hordoz ez az idézet. Igen, mert a feltámadási hit fényében a kereszt többé nem a botrány és vereség jele, hanem a győzelem, az isteni erő és a bölcsességnek a jele.

A húsvét az ünnepek ünnepe. Mély üzenetet hordoz magában: Krisztus győzelme a bűn és a halál felett. Ezzel kezdődött a keresztény hit, és ez a mi hitünk záloga is. A zsoltárossal együtt mi is örvendjünk és vigadjunk, mert a kő, amelyet az építők félredobtak, szegletkővé lett!

Örömmel a szívünkben kiáltsuk boldogan a világnak: Krisztus feltámadt! A keresztre feszített él!


A sírt őrző katonák (Mt.28,11-15)

Papp Noémi marosvásárhelyi evangélikus lelkész:

Hadd álljanak előttünk ezen a húsvéti ünnepen a sírt őrző katonák. Úgy kerültek a sírhoz, hogy a zsidó főpapok féltek attól, hogy a tanítványok ellopják Jézus testét és a feltámadás hamis hírét keltik, ezért megkérték Pilátust, hogy őriztesse. Ezek a katonák lehettek volna a feltámadás hírnökei. Hiszen annak, amit húsvét reggelén ember láthatott, tapasztalhatott ők tanúi voltak: érezték, hogy megrendül a föld, láthatták az angyalok jelenését, azt, hogy a kő el van hengerítve és üres a gyolcs, amibe Jézus teste volt tekerve.

Lehettek volna a feltámadás hírnökei, de mégsem lettek azok. Nem éltek az Isten kínálta lehetőséggel, elpazarolták azt. Olyan sokszor éljük át mi is ugyanezt: nem élünk az Isten által nyújtott lehetőségekkel, eltékozoljuk azokat. Lehetnénk Krisztus hírnökei mi is: a családban, ha szeretetről, hosszútűrésről tanúskodik életünk; a munkatársi közösségben, ha szót emelünk a trágár beszéd ellen; a világban, ha krisztusi az értékrendünk, szemléletünk.

Amikor szembesülnek a feltámadás tényével, a katonák engedik magukat megvesztegetni a vének által. Elfogadják tőlük az ezüstpénzt és hisznek az ígéretnek, miszerint azok gondmentes életről gondoskodnak számunkra. Milyen visszás, amikor a porszemnyi ember ígér ilyent embertársának. Sokszor mi is beérjük ennyivel. A gondmentes jövő ígéretével, a hazugságokkal, holott az ígérgetőknek sem hatalmuk, sem lehetőségük nincs az  ígéret megtartására.

Jézus mást mond: „E világban nyomorúságotok lesz.” De Vele el lehet hordozni, le lehet győzni a nehézségeket. Az az élet, amit Ő kínál minőségi élet, amit a szeretet, az öröm, a tisztaság és béke jellemez. Húsvét a Jézus által szerzett Örök Élet ünnepe.

Végül ezek a katonák hazugságra építik egész jövőjüket. Azt kell mondaniuk, hogy aludtak, miközben a tanítványok ellopták Jézus testét, pedig tudták: JÉZUS FELTÁMADT!

Milyen a mi életünk? Vajon nem csak álltatjuk magunkat, hogy Istenéi vagyunk? Nem csak húsvétolunk álhittel?

Húsvét a győzedelmeskedő igazság ünnepe. Krisztus feltámadt, jelen van. Lehet Vele élni, Rá építeni életünket.

 

Húsvéti vízválasztó

Botos Csaba somosdi református lelkipásztor:

Legősibb ünnepünket készülünk megünnepelni. Olyan régi, hogy már jóval a keresztyénség előtt ünnepelték a választott nép gyermekei. Ők az egyiptomi szabadulásra emlékeztek.

A keresztyén/keresztény világ is szabadulásra emlékezik, mégpedig a legnagyobb szabadulásra, ami ezen a földön történt valaha: a bűn és a halál rabságából szabadító Jézust ünnepeljük. Miért lennénk rabok? Mi az édenkertben azt mondtuk: el leszünk Isten nélkül is! Akkor besétált az ember a kelepcébe és azóta is benne van. A húsvét Isten megoldása minderre. Ki lehet jönni, mert Jézusban Isten kinyitotta az ajtót, leszedte a bilincseinket. Még az édenben ígérte: elküldte a Fiát, és az a kígyó fejére tapos! Ő annyira komolyan gondolta mindezt, hogy belehalt! Ha Ő nem hal bele mi ott pusztulunk el félelmeink kalitkájában. Szó szerint halálos komolyan gondolta! Jó lenne, ha minél többen így próbálnák megünnepelni ezt a nagyon kedves ünnepet.

Túrmezei Erzsébet költőnő beszél húsvét előtti és utáni emberről. És valóban: mintegy vízválasztóként jelenik meg a húsvét az emberiség életében. Aki átélte ezt a nagy szabadítást, hogy az ő életében is legyőzte az Úr a gonosz erejét, az egészen más szívvel jön-megy ebben a néhány évtizedben itt a földön. Látszik rajta, hogy szabad ember! Nem rabja a pénznek és nem rabja a bevásárlásnak vagy a halálfélelemnek. És még nagyon sok mindennek! Tudja: a legnagyobb kérdését, a bűn és kárhozat problémáját megoldotta az Úr, a többi kérdés ehhez képest semmiség.

Áldott húsvétot és adjon Isten közöttünk, sok-sok húsvét utáni embert!

 

 

 

Share Button
Ennyien olvasták: 207

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.