Miből is áll az intelligencia? Az interneten tömérdek gyorsan letölthető intelligenciatesztet találhatunk, de azok általában az intelligencia egy vagy két összetevőjét mérik, például a logikai készséget, vagy a matematikai gondolkodási képességet, ezért nem adnak átfogó képet az intelligencia minden aspektusáról. A klinikumban használt tesztek ezzel szemben figyelembe veszik az intelligencia sokoldalúságát, és azt a lehető legkomplexebb módon térképezik fel.
A lexikális tudás, a logikai és számolási képességek mellett kiterjednek olyan szempontokra is, mint a rövidtávú memória terjedelme, helyzetfelismerés helyes volta, racionális és absztrakt gondolkodás képessége, figyelem, téri és vizuális tájékozódás, összefüggések keresése, lényeglátás, időhatáron belüli reakció. Ha tudjuk a jó válaszokat, de lassúak vagyunk, pontokat veszíthetünk. Persze az életkor előrehaladtával lassulnak a reakcióink, hanyatlik az emlékezetünk és a mentális rugalmasságunk, amit a klinikai intelligencia vizsgálatok figyelembe vesznek. Nem lehet ugyanazt a mentális frissességet várni 60 éves korban, mint 20 évesen.
A legkiemelkedőbb intellektuális képességünk 18 és 35 éves korunk között virágzik (egyéni eltérések lehetnek), 35 év fölött az intelligencia felmérések már figyelembe veszik a lassú, de folyamatos hanyatlás lehetőségét, mint pl. a reakcióidő növekedését vagy az emlékezet időnkénti kihagyásait, különösen stresszhelyzetben. A tesztfelvétel stresszhelyzetnek minősül, mivel a mentális képességeinket méri, pontszerűsíti (intelligencia quotiensben fejezi ki – IQ), ezáltal minősíti az eredményünket, vagyis teljesítményhelyzetbe hoz, ahol a legjobb formánkat szeretnénk mutatni.
Az IQ értelmezése a következő táblázat szerint történik:
| Intelligencia hányados (IQ): | Intelligencia-szint meghatározása: |
| 131 fölött | kivételesen magas (Mensa szint) |
| 121 és 130 között | nagyon magas |
| 111 és 120 között | átlag fölötti |
| 91-110 között | átlagos |
| 81 és 90 között | átlag alatti |
| 71 és 80 között | jóval az átlag alatti |
| 51 és 70 között | enyhe értelmi fogyatékosság (debilitás) |
| 21 és 50 között | közepes szintű értelmi fogyatékosság (imbecilitás) |
| 20 alatt | súlyos értelmi fogyatékosság (idióta) |
A mentális képesség nem minden, ugyanis az értelmi és az érzelmi intelligencia nem mindig jár kéz a kézben. Találkozhatunk időnként nagyon okos, akár nagy cégeket sikeresen irányító emberekkel, akiknek az érzelmi intelligenciája az átlag alatt működik. Nem érzékelik megfelelően a körülöttük/velük élő emberek érzelmeit, vagy nem reagálnak rá adekvátan; sok esetben a saját érzelmeiket sem képesek árnyaltan felismerni, ezért kommunikálni sem tudják. Más esetben egyszerű gondolkodású emberek is viselkedhetnek nagyon együttérzően, kedvesen, figyelmesen és segítőkészen, ami magas szintű érzelmi intelligenciára vall.
Az a jó hír, hogy az érzelmi intelligencia életkortól függetlenül bármikor fejleszthető, sosem késő elkezdeni, ha felismerjük magunkon ennek hiányát.
Gál Erika Noémi
