Központ
2019. október 21. hétfő, Orsolya

Beszéljünk az intelligenciáról

Központ március 20, 2019 Kávé mellé

Miből is áll az intelligencia? Az interneten tömérdek gyorsan letölthető intelligenciatesztet találhatunk, de azok általában az intelligencia egy vagy két összetevőjét mérik, például a logikai készséget, vagy a matematikai gondolkodási képességet, ezért nem adnak átfogó képet az intelligencia minden aspektusáról. A klinikumban használt tesztek ezzel szemben figyelembe veszik az intelligencia sokoldalúságát, és azt a lehető legkomplexebb módon térképezik fel.

A lexikális tudás, a logikai és számolási képességek mellett kiterjednek olyan szempontokra is, mint a rövidtávú memória terjedelme, helyzetfelismerés helyes volta, racionális és absztrakt gondolkodás képessége, figyelem, téri és vizuális tájékozódás, összefüggések keresése, lényeglátás, időhatáron belüli reakció. Ha tudjuk a jó válaszokat, de lassúak vagyunk, pontokat veszíthetünk. Persze az életkor előrehaladtával lassulnak a reakcióink, hanyatlik az emlékezetünk és a mentális rugalmasságunk, amit a klinikai intelligencia vizsgálatok figyelembe vesznek. Nem lehet ugyanazt a mentális frissességet várni 60 éves korban, mint 20 évesen.

A legkiemelkedőbb intellektuális képességünk 18 és 35 éves korunk között virágzik (egyéni eltérések lehetnek), 35 év fölött az intelligencia felmérések már figyelembe veszik a lassú, de folyamatos hanyatlás lehetőségét, mint pl. a reakcióidő növekedését vagy az emlékezet időnkénti kihagyásait, különösen stresszhelyzetben. A tesztfelvétel stresszhelyzetnek minősül, mivel a mentális képességeinket méri, pontszerűsíti (intelligencia quotiensben fejezi ki – IQ), ezáltal minősíti az eredményünket, vagyis teljesítményhelyzetbe hoz, ahol a legjobb formánkat szeretnénk mutatni.

Az IQ értelmezése a következő táblázat szerint történik:

 

Intelligencia hányados (IQ):        Intelligencia-szint meghatározása:
131 fölött kivételesen magas (Mensa szint)
121 és 130 között nagyon magas
111 és 120 között átlag fölötti
91-110 között átlagos
81 és 90 között átlag alatti
71 és 80 között jóval az átlag alatti
51 és 70 között enyhe értelmi fogyatékosság (debilitás)
21 és 50 között közepes szintű értelmi fogyatékosság (imbecilitás)
20 alatt súlyos értelmi fogyatékosság (idióta)

A mentális képesség nem minden, ugyanis az értelmi és az érzelmi intelligencia nem mindig jár kéz a kézben. Találkozhatunk időnként nagyon okos, akár nagy cégeket sikeresen irányító emberekkel, akiknek az érzelmi intelligenciája az átlag alatt működik. Nem érzékelik megfelelően a körülöttük/velük élő emberek érzelmeit, vagy nem reagálnak rá adekvátan; sok esetben a saját érzelmeiket sem képesek árnyaltan felismerni, ezért kommunikálni sem tudják. Más esetben egyszerű gondolkodású emberek is viselkedhetnek nagyon együttérzően, kedvesen, figyelmesen és segítőkészen, ami magas szintű érzelmi intelligenciára vall.

Az a jó hír, hogy az érzelmi intelligencia életkortól függetlenül bármikor fejleszthető, sosem késő elkezdeni, ha felismerjük magunkon ennek hiányát.

Gál Erika Noémi

Share Button
Ennyien olvasták: 1484

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.