Központ
2017. szeptember 24. vasárnap, Gellért, Mercédesz
Helyenként felhős
Vasárnap
Helyenként felhős
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Kedd
Helyenként felhős

Egy „ágyban”, külön utakon?

Központ szeptember 26, 2016 Kávé mellé

A családi költségvetés evolúciója

Tízből nyolc ember minden jövedelmét a háztartás költségeire használja fel a közös gazdálkodás érdekében, és nem különít el magának egy kisebb összeget sem az egyéni javak kielégítéséért. Azaz a párok többsége számára egyértelmű, hogy a bevételek egy kalap alá kerülnek, annak érdekében, hogy valamennyit meg tudjanak takarítani, így építve jövőjüket.

A közös kasszán alapuló költségvetés évszázadokig nem volt kérdés a házasságokban, hiszen magától értetődő volt, hogy a férfi kezében van, viszont a nemi szerepek megváltozásával az anyagiak kezelése új kérdéseket vetett fel.

Lehull a lepel…

Az emberek évszázadokon keresztül azért házasodtak, mert gazdasági szempontból eredményesebb volt együtt, mint külön – állítja Gary Becker Nobel-díjas közgazdász. A család úgy működött, mint egy gazdasági kisvállalkozás, ahol mindenki azt csinálta, amihez a legjobban értett. Bár a férfi vitte haza a több pénzt, de idővel az asszony is hozzátett a kasszához, és megfelelő hátteret biztosított ahhoz, hogy a férj a pénzkeresésre koncentrálhasson, így tolták előre együtt a család szekerét. Ez volt a haszonmaximalizáció elve – „az egyén számára akkor érte meg a házasság, ha több hasznot tudott termelni, mint egyedül”- ami a modern kor embere számára ridegnek és elfogadhatatlannak tűnhet.

De az idők változnak, az iskolázottság szélesebb körben való elterjedésével, és a háztartási gépek megjelenésével elértük azt a pontot, amikor a nők kiléptek a (csak) „háziasszony” szerepéből, ráadásul a fogamzásgátló eszközökkel a gyerekvállalás idejét is el lehetett halasztani pár évvel, ami által a pénzügyi jövőtervezés és karrierépítés került előtérbe.

Köztudott, hogy manapság a párok életében már egyre hosszabb időt ölel át a gyermektelen időszak, már nem a haszon elvén alapulnak, sokkal inkább a közös fogyasztás élménye az, ami hatással van rájuk, vagyis jobban el tudjuk képzelni az életünk olyannal, aki hasonlóan kezeli az anyagi javak beosztását.

Kasszatípusok – enyém, tiéd, miénk?

A közös kassza hagyományosan azt jelenti, hogy mindenki bedobja a közösbe a keresetét, amiből jó esetben meg is lehet élni, és akár félre is lehet rakni a nyaralásra. A kérdés, hogy ki hozza meg a döntést, annak az elköltéséről, beosztásáról? Ha az egyik fél kicsit agresszívabb pénzügyi személyiség, a másik pedig menekülő fajta, aki nem szeret a pénzzel babrálni, akkor a döntés és az azzal járó felelősség csak az egyik felet terheli. Bár az előnyösebb modell az lenne, ha a döntést közösen hoznák meg, vagy felosztanák, hogy kihez melyik terület tartozik, például anya kezeli a rezsiköltségeket, apa pedig a befektetéseket.

A félig közös, félig külön költségvetés megegyezés kérdése, alapja, hogy a felek mindent bedobnak a közösbe, és szabadon elkölthető „zsebpénzként” mindenki kap egy bizonyos összeget saját kedvtelésére. Ezáltal a közös célokra közösen áldoznak, de mindenkinek jut valamennyi, amiből a maga kedve szerint gazdálkodhat.

Bizalom kérdése

Szakértők szerint azok a párkapcsolatok, amelyek a bizalomra épülnek, általában a közös kassza elvére épülnek, és a konfliktusok rendezésekor nem merül fel a pénz. Ezt persze ott könnyű megvalósítani, ahol a két fél aránylag egyformán keres.

Dugipénz

A legtöbb embernél lelkiismeret furdalást okoz, mert pénzügyi értelemben megcsalásnak számít. A fejekben még mindig él a kép, hogy a család egy gazdasági egység, ahol a szekeret mindenki egy irányba tolja. Ha valaki a másik elől elhallgat valamit, akkor az bizalmi válságot sejtett, ami rossz érzést szül.

Akcióterv

A kor előrehaladtával a pénzügyi szokások is rögzülnek, és kevésbé rugalmassá válnak az emberek azzal kapcsolatban, hogyan osszák be jövedelmüket. Ahhoz, hogy egy család tudjon előrébb jutni, boldogulni, szükség van egy jól működő családi költségvetésre. Kinek a teljesen közös, kinek a látszatra külön kasszából gazdálkodó, de a legjobban a közösen meghozott döntés modellje válik be. Valamiféle közös konszenzusra mindenképp törekedni kell, mert hosszú távon ez a pár, a család érdekeit képviseli, a férfi és a nő együtt sakkozzák végig, hogyan tudják megoldani a mindennapokat. A pénzügyi intelligencia nem azon múlik, hogy mennyit keresek, hanem, hogy mennyit tudok belőle megtartani, és hogyan tudom azt beosztani.

„Mikor nagyobb pénzösszegekről van szó, nem ajánlatos bízni senkiben” – így fogalmazta meg Agatha Christie sok évvel ezelőtt, azonban a család jó esetben hosszú távra tervez, hiszen gazdasági értelemben a gyerek eleve „hosszú távú befektetés”, tehát tervezni kell közösen és olyan társat választani, akiben bízni lehet.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 234

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.