Központ
2017. november 20. hétfő, Jolán
Jórészt felhős
Holnap
Jórészt felhős
Havazás
Kedd
Havazás
Borús
Szerda
Borús

Furcsa kifejezések a csomagoláson? Segítünk!

Központ október 20, 2012 Kávé mellé

Furcsa kifejezések a csomagoláson? Segítünk!

Mitől bio a bioélelmiszer? Mi az az emulgeálószer? És a térfogatnövelő meg az ízfokozó? Mitől homogénezett a tej? Tartósítószer és társai, avagy segítünk eligazodni a csomagoláson olvasható kifejezésekben.

 

Mitől bio a bio?

Az EU 1992-től törvényben szabályozza, mi a bioélelmiszer. Ezt a jogszabályt Magyarország 2000-ben vette át.

A jogszabályok tételesen sorolják a biotermelésnél engedélyezett adalékanyagokat. Tilos a génmanipuláció, a műtrágya, a szintetikus, toxikus anyagok használata. A törvény azt is megszabja, hogy az öko-állattartásnál mekkora terület juthat egy állatra, s mit ehetnek.


A szabályozás az élelmiszerek előállítására vonatkozik, nem pedig a termékben kimutatható szermaradványokra, éppen ezért utólag nem lehet biová minősíteni egy terméket. Az ökológiai gazdaságokat egy külön erre a célra létrehozott állami szervezet ellenőrzi.

Teljes kiőrlésű gabona
A teljes kiőrlésű gabona azt jelenti, hogy a magbél mellett a csírát és a maghéjat is megőrlik, így egy rostban és vitaminokban gazdag lisztet kapunk. A nem teljes kiőrlésű kenyér igazából csak divatból került a képbe, és mire rájöttek, hogy teljes kiőrlésű liszt sokkal egészségesebb, addigra kikerült az étkezési szokások közül.

Természetes-, természetazonos-, mesterséges aromák
A természetes aromát megfelelő fizikai vagy mikrobiológiai módszerrel, emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszer-technológiai eljárásokkal nyerik ki a feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagokból.

A természetazonos aromát vegyi szintézissel vagy olyan elkülönítéssel állítják elő, hogy az így kapott vegyület kémiailag azonos legyen a növényi vagy az állati eredetű anyagban, természetes tartalomként jelen levő aromaanyaggal.

A mesterséges aromát olyan vegyi szintézissel készítik, amely a növényi vagy állati eredetű anyagban, természetes tartalomként jelen levő aromaanyagoktól kémiailag eltérő anyagot eredményez.

Kakaómassza
A gyártás során a kakaó- és csokoládégyártó üzemekben a kakaóbabot előbb megtisztítják, majd pörkölés után eltávolítják a héját. Az így kapott anyag az úgynevezett kakaótöret. Ebből őrléssel kakaómasszát készítenek.

Ennek igen nagy – több mint 50 százalék – a zsírtartalma. A kakaómasszát nagy nyomáson kipréselik, hogy kiváljon belőle az aranysárga színű zsír, a kakaóvaj. A visszamaradt szárazanyag a kakaópogácsa, melynek kakaóvaj tartalma 10-20 százalék. Tulajdonképpen ebből a kakaópogácsából készül a kakaópor, amit őrléssel nyernek ki belőle.

Génmódosított élelmiszer
Génmódosítás során, az adott élőlénybe (befogadó élőlény) egy másik élőlény meghatározott tulajdonságot hordozó génjeit juttatják és késztetik működésre. Az így létrejött élőlényt nevezzük génmódosított szervezetnek (GM, GMO).

A növénynemesítés során ily módon nemcsak rokon faj génjeit használhatják fel, hanem törzsfejlődési értelemben akár teljesen távol eső élő szervezetét is, például baktériumok génjeit is.

Néhány példa: előállítottak olyan kukoricafajtákat, amelyekben nem tesz kárt a kukoricamoly. A burgonya génállományába a hóvirág egy génjét beépítve krumplibogár-rezisztencia alakítható ki. A génmódosított olajrepcébe olyan baktériumgént juttattak, ami a repcét gyomirtó tűrővé teszi. Kutatók már dolgoznak a szárazságtűrő búza létrehozásán is.

Védőgázas csomagolás
A csomagolás során a romlandó élelmiszerek minőségmegőrzési idejét (lásd lentebb), a csomag belső légterébe juttatott speciális gázkeverékkel, vagy tiszta gázzal meghosszabbítják. Célkitűzés: a káros mikroorganizmusok (baktériumok és gombák) szaporodásának akadályozása, meghosszabbítva ezáltal a kereskedelemben a hűtött, vagy környezeti hőmérsékleten kínált élelmiszerek minőségmegőrzési (fogyaszthatósági) időtartamát.

A módosított légterű csomagolás technológiájának alkalmazásakor, a környezetünkben levő levegő (széndioxid, nitrogén, oxigén) részarányát a termék sajátosságainak megfelelően módosítják. Ez a megváltoztatott összetétel adja a csomagban azt a védő közeget, amely a termék minőségromlását a csomag felbontásáig megakadályozza.

Minőségmegőrzési idő
Minőségmegőrzési időtartam: az az időtartam, amely alatt az előírt, illetve átlagos körülmények között előállított, tárolt, szállított élelmiszer fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőinek, az előírtaknak, illetve gyártmánylapjában rögzítetteknek meg kell felelniük.

A tej sokféle lehet
Nyerstej: olyan tej, amelyet nem melegítettek 40 °C fölé vagy nem tettek ki hasonló eredménnyel járó kezelésnek.

Teljes tej: hőkezelt tej, amely a zsírtartalom vonatkozásában megfelel a következő követelmények egyikének:

standardizált teljes tej: legalább 3,50 % (m/m) zsírtartalmú tej. Az uniós tagállamok azonban további kategóriát is megállapíthatnak a 4,00 % (m/m) vagy azt meghaladó zsírtartalmú teljes tejre,
nem standardizált teljes tej: olyan tej, amelynek zsírtartalmát a fejési fázis óta nem változtatták meg, akár tejzsírok hozzáadásával vagy kivonásával, akár olyan tejjel való elegyítésével, amelynek természetes zsírtartalmát megváltoztatták. Tejzsírtartalma azonban nem lehet 3,50 %-nál (m/m) kevesebb.

Félzsíros tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát legalább 1,50 %-ra (m/m) és legfeljebb 1,80 %-ra (m/m) csökkentették;

Fölözött tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát nem több, mint 0,50 %-ra (m/m) csökkentették.

Tartós tej: nem azért tartós, mert tartósítószer van benne, hanem mert hőkezelés hatására a tejben lévő mikroorganizmusok – melyek miatt a tej idővel romlásnak indul – elpusztulnak. Ennek, valamint a megfelelő csomagolásnak köszönhetően a tej hosszabb ideig eltartható.

Homogénezett tej: a homogénezés a tej zsírtartalmának, tulajdonságainak egységesítését jeleni. Voltaképpen a tejben lévő zsírgolyócskák méretét csökkentik, úgy, hogy a tejet nagy nyomás alatt egy fémlapon átnyomják. Funkciója, hogy ne képződjön például tejszín a felhevítés során, hogy a tejben lévő anyagokat könnyebben emészthetővé tegyék.

Emulgeálószerek
Az emulgeálószerek olyan anyagok, amelyek elősegítik egymásban nem oldódó folyadékok (pl. víz és olaj) egymásban való eloszlatását, azaz az emulzió létrehozását. Az élelmiszeripari technológiákban számos emulzióképzési eljárást alkalmaznak például a krémeknél, sűrítőknél, haboknál. Az emulgeálószereket széles körben alkalmazzák, így a margarinokban, sütikben, pudingokban, levesekben.

Stabilizátorok
Olyan élelmiszeradalékok, amelyek lehetővé teszik két vagy több, egymással nem keveredő anyag egyenletes szétszóródásának fenntartását az élelmiszerekben.

Térfogatnövelők
Olyan élelmiszeradalékok, amelyek gáz képződésével növelik a tészták térfogatát. Néha nem egyetlen anyagot, hanem több anyag keverékét alkalmazzák. Ugyanúgy „működnek”, mint az otthoni sütés során alkalmazott élesztő, illetve sütőpor (mindkettő szén-dioxidot termel).

Ízesítők, ízfokozók
Az ízesítők olyan adalékok, melyek az ételhez adva megváltoztatják annak ízét és illatát. A Leggyakrabban használt ízesítők a só és a cukor.

Az ízfokozók (például a nátrium-glutamát) hangsúlyozzák az élelmiszerek (pl. a hús) ízét. A természetes ízeket utánzó mesterséges ízesítők is elterjedtek. Az ízesítők elnyomják az ízbéli hibákat és állandósítják az élelmiszer ízét, ezek növelhetik az élvezeti értékét, de túlfogyasztásra is ingerelhetnek.

Ezek az adalékanyagok, főleg olyan termékek eladhatóságát segítik, amelyek ízét, aromáját kedvezőtlenül befolyásoló (rossz) nyersanyagból vagy technológiával készítettek.

Tartósítószerek
A tartósítószerek a gombás és egyéb fertőzéstől védenek. Az alapvető életkörülményeket (kémhatás) változtatják meg a mikroorganizmusok számára elviselhetetlenre, vagy azokat pusztító anyagot tartalmaznak.

forrás: webbeteg.hu

Share Button
Ennyien olvasták: 154

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.