Központ
2018. május 24. csütörtök, Eszter, Eliza

Ha nem jön álom a szememre… 

Központ május 7, 2018 Kávé mellé

Borzalmas érzés, ha nem tudunk aludni. A sürgető kényszer, hogy muszáj lenne pihenni, mert a holnap hosszú lesz, olyan stresszt tud előhozni, hogy az álom még messzebbre elillan. A nem alvásba az ember belehal, a kevés alvásba pedig belebetegszik. Sokkal jobban elvagyunk evés, szex, talán még ivás nélkül is, mint az alvás hiányával.

 

Ha az ember nem vesz magához olyan stimulánsokat, mint kávé vagy energiaital, akkor egy-két nap után csinálhat bármit, akkor is elalszik. Az alvás mégsem gombnyomásra működő tevékenység, rengetegen szednek altatót, majd nappal isszák a serkentőket, és küzdenek az aluszékonysággal. Egészen kevesen vannak azok, akik mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve elégedettek az alvásukkal.

Van, aki öt óra alvást követően friss, tettre kész és kipihent, míg a másik nyolc-kilenc óra után is csak vonszolja magát. A legtöbb ember ingerlékennyé, szétszórttá válik, ha tartósan nem tudja magát megfelelően kialudni. De mi történik az agyban éjszaka, miért olyan fontos maga az alvás?

Jelenleg több népszerű elmélet is van ezzel kapcsolatban, amelyek nem zárják ki egymást, akár egyszerre is igazak lehetnek. Az ébrenlét során nagyon sok toxin felszabadul, károsodnak a fehérjék, elfáradnak a sejtek, sok olyan anyag halmozódik fel, ami rontja az agy működését. Az egyik elmélet szerint ezeket az agy eltávolítja az alvás idején. Ilyenkor tudunk leválni a környezetünkről, és ilyenkor tud az agy magára figyelni, mert nem kell a külső szenzoros ingerekre reagálni. Az elmúlt években lett meghatározó az elképzelés, miszerint ébrenlét során az idegsejteket összekötő szinapszisok tulajdonságai megváltoznak, és az alvás egyik feladata az, hogy ezeket a paramétereket visszaállítása egy meghatározott tartományba. Így a következő nap az agy újra neki tud futni az érzékelésnek, tanulásnak.

Létfontosságú a pihentető alvás!

Napjainkat velünk született belső biológiai óránk, a cirkadián ritmus kíséri végig, amely a központi idegrendszer ciklusos működését jelenti. Ez a ritmus hajnalban, az ébredés előtti órákban kezdődik, és 24 órával később fejeződik be. Agyunk a teljes görbe alatt folyamatosan működik, éjszaka is, amikor komoly feldolgozó munkát végez. Alvászavar esetén pont ez az éjszakai munkafolyamat, vagyis a rendrakás, memorizálás, a másnapra való felkészülés sérül. Megkülönböztetünk elalvási, átalvási és ébredési zavarokat, egy másik csoportosítás szerint pedig elsődleges vagy másodlagos alvászavarról beszélhetünk. Egy nagyfokú stresszel járó magánéleti vagy munkahelyi válság főként az elalvásunkat nehezíti, ilyenkor álmatlanul forgolódunk az ágyunkban, miközben folyamatosan a problémákon kattog az agyunk. A hajnali ébredés és visszaalvási képtelenség pedig azért különösen nyomasztó, mert pirkadatkor a cirkadián ritmusunk szerint amúgy is egyfajta hangulati mélypontba süllyedünk.

Ki mint veti ágyát…

Az inszomnia, vagyis álmatlanság jellemzője, hogy az illetőnek az elalvási, átváltási – nem tudja végigaludni az éjszakát – vagy korai felébredést érintő panaszai mellé nappali tünetek társulnak. Aki nem alszik jól egy-egy éjszaka, de nappal nem álmos, azt nem tekintik inszomniásnak, illetve számít a tünetek fennállásának huzamossága is, mert az élethelyzettől függően gyakran alakulhat ki időleges álmatlanság. A női szervezetnek az anyaság miatt alkalmasnak kell lennie, hogy a kisbaba sírására felébredjen, ezért a nők alvása felületesebb, és hajlamosabbak az álmatlanságra. A komolyabb hormonváltozások – mint amikor megjön a menstruáció, illetve a változókor – szintén hajlamosítanak az inszomniára. Az időskori alvászavarok mindkét nemnél jelentkezhetnek, ez egybeesik az egyik leggyakoribb válságidőszakkal, a nyugdíjaskor kezdetével, amikor megszűnik a napi rendszeres tevékenység.

Lelkünk tükre az álmunk

Az álom és ébrenlét világának határmezsgyéjén kibontakozó, sodró erejű romantikus történetet mesél el Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező nagyjátékfilmjében.

A Testről és lélekről című film két főszereplője, a gazdasági vezető Endre (Morcsányi Géza) és a minőségellenőr Mária (Borbély Alexandra) hús-vér valójukban egy vágóhídon dolgoznak. Nem különösen kedvelik egymást, ám éjszakánként, álmukban, szarvas formájában már régóta találkoznak. Az álmok világa könnyed, természetes, szabadon áramló érzelmekkel teli, de minderről nappal fogalmuk sincs. Nappal, éberen mindannyian egy agyonkontrollált világban működünk, ahol közlekedési lámpák tömege biztosítja az eligazodásunkat vagy akadályozza meg az összeütközésünket. A mindennapokban való túlélés fegyelmet és állandó éberséget követel tőlünk: ruhák, tárgyak, eszközök egész arzenálját, írott és íratlan szabályok betartását, igazodást a társadalmi normákhoz. Az álom birodalma viszont az emberiség közös gyökereihez nyúl vissza: terepe a teljesség átélésének.

Az, hogy Endre és Mária közös álmukban szarvasként találkoznak, egy, a dolgozók pszichés állapotát vizsgáló mentálhigiéniás teszt során, véletlenül derül ki. A két főhőst sokkolja az egyezés, mégis, ez lesz a kapuja annak az útnak, amin keresztül kiléphetnek a gondosan felépített magányuk biztonságából, és talán egymásra találnak. Azonban ez egyáltalán nem egyszerű. Bontakozó szerelmük arról a bizonytalanságról, kishitűségről és ügyetlenségről is szól, ami a legtöbb párkapcsolatban jelen van, és amitől a legtöbben szenvedünk, hiába leplezzük azt.

Mit üzennek az álmaink?

Nem is annyira az álmok tartalma és jelentése a fontos, amiről számtalan álmoskönyv beszámol, sokkal inkább az, hogy az álomképek szorongást keltenek-e bennünk, vagy sem. Stresszes időszakban, depressziós vagy rossz lelkiállapotban a memóriánk érzelmileg átszínezi az emléktartalmakat, így minősülhet nyomasztó tartalommá akár egy álombéli hétköznapi bevásárlás is. Rémálmaink azt üzenik, hogy rossz lelkiállapotban vagyunk, vagy valami belülről nagyon foglalkoztat bennünket még akkor is, ha ennek tudatában sem vagyunk.

A jó alvás titka

A legtöbben kívülről fújják, hogy mit tehetünk a szép álmokért, a pihentető alvásért. Alaposan kiszellőztetett, hűvös szobában érdemes nyugovóra térni, jobb, ha lefekvés előtt közvetlenül már nem eszünk, és nem iszunk alkoholt. A melatonin nevű alvási ciklust irányító hormon sötétben termelődik, amikor reggel már dereng, akkor ennek a termelődése leáll, ezért jobb, ha próbálunk időben lefeküdni. Az ágyból ne nézzünk tévét, és ne vigyünk oda elektromos eszközt. A tablet, okostelefon, laptop kék fénye erősen gátolhatja a melatonintermelést, és más az információ áramlásának a sebessége, amikor filmet nézünk, vagy szörfözünk a neten, mint amikor csendben egy könyvet olvasunk. A jó alvás titka igazán egyszerű, és mégsem az.

Testben, lélekben és mentálisan egészségesen kell élni, és akkor jól fogunk aludni. A stresszt nem kint kell keresnünk, hanem belül, magunkban, mert csak így tudunk rajta változtatni. Nincs gyors recept, de a tudatos és egészséges életmód sok területen eredményt hoz.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 261

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.