Központ
2017. október 21. szombat, Orsolya
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű
Eső
Kedd
Eső

Hacsek és Sajó

Központ április 30, 2014 Kávé mellé

MolnarTiborHacsek és Sajó

– Jó napot, Sajókám! A minap távirányítózgatás közben beleszaladtam a Shoppingkirálynők című műsorba, ismeri? / – Nem, képzelje, még a Született feleségeket se nézem. / – Láttam már néhány bődületet a tévében, de ez valahányon túltesz. / – Akkor meséljen, miről szól ez a szoppingos akármi. Csak ne engedje hosszú lére, ahogy Peti András szokta a Rádió Gagában.

 

–         Ő mit enged hosszú lére?

–         Újabban az élménybeszámolóit; múlt héten is megtudhattuk, hol-merre csatangolt előző hétvégén, milyen bazsarózsamezőkben gyönyörködött, hol fedezett fel új bevásárlóközpontot, milyen rajzfilmeket látott a moziban, mit mondott az őt megállító rendőrnek…

–         Mit?

–         „Jeleztem”. Ez utóbbit én találtam ki, ugyanis megfigyeltem, hogy a „kedves” mellett ez a másik kedvenc szava: minden betelefonáló panaszára azzal reagál, hogy jeleztem, jelzem vagy jelezni fogom.

–         Mégis mit kéne mondjon?

–         Bármit; szóltam, intézkedtem, megvizsgálom, utánanézek, csekkoltatom satöbbi. Csak ne mindig ugyanazt.

–         Magára is érvényes, amit az öreg szabó mondott: pofázni a legkönnyebb, mert azt fekve is lehet. Visszatérve a Shoppingkirálynőkre: adva van öt különböző korú punetti, húszévestől hervatagig. Egyikük kap egy limitált összegű bankkártyát, eloson egy plázába ruhát, cipőt meg táskát shoppingolni, miközben a többiek és egy meleg sztájliszt kommentálják a látottakat, majd a végén kirittyenti magát, végigcsámpázik egy rövid kifutón, és pontozzák. Ennyi.

–         Szívesen beneveznék ennek a férfiváltozatára. Lehetne a címe, mondjuk, Kocsmakirályok.

–         És az miből állna?

–         Adnának nekem egy bizonyos pénzösszeget, elfáradnék egy kocsmába, elinnám, utána szépen visszamennék vagy visszavinnének, és a többiek pontoznák a kinézetemet. Maga lehetne a meleg sztájliszt helyett a főpontozó mint szakavatott, hét danos alkoholista.

–         Esküszöm, ha lenne hülyekedvezmény, minden üzletben ingyen vásárolhatna!

–         Az Édes életet is követi?

–         Vagy kétszer belenéztem, bőven elég volt. Már a címe se jó, inkább Aranyeső vagy Éjjel-nappal sukárság kéne legyen, mivel szinte kizárólag cigánycelebek szerepelnek benne: Győzike az összes debil nyámurájával meg a köztörvényes cimboráival, aztán Bódi Gusztiék, Gáspár Laci, Lesi László Csaba, alias L.L. Junior romarapper satöbbi.

–         Azért akad néhány fehérjehalmaz, izé, fehér ember is, például Zámbó Krisztián, Berki Krisztián vagy Kelemen Anna, aki szintén nem indomagyar, sőt, még székely vér is csordogál a betétjébe, mivelhogy Kelemen Hunornak a négyötödunokatestvére, apahidai ágon.

–         Ökör! Annácskával kapcsolatban azt nem vágom, hogy a „kurva” szót tilos kimondani a tévében, illetve kisípolják, viszont mutogatni szabad őket, főműsoridőben.

–         Pedig saját bevallása szerint nem is az, csak pénzért szexel. Azt mondta a múltkor, hogy ilyen alapon minden kitartott szeretőt kurvának kéne nevezni.

–         Azért ne mossuk össze a kettőt ilyen nagyvonalúan. Ha valakinek fizeti a pasasa az albérletét, és hetente kétszer felmegy hozzá törődni vele, az egy dolog, viszont ha kamerák előtt űzi a malacsportot, egyszerre három tagbaszakadt négerrel, az egy másik. Egyszer belenéztem egy filmjébe, tisztára elszédültem: két perc után már nem lehetett tudni, hol kezdődik Annácska, és hol végződnek a négerek.

–         Erről jut eszembe: tudta, hogy a romániaiak pénisze nagyobb, mint a briteké?

–         Ez az új hobbija, hogy összehasonlító méréseket végez?

–         Nem. Nagy-Britanniában is megkezdődött az EP-kampány, és az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja lájtosan bevándorlás-ellenes szlogennel kampányol, lefordítva szó szerint ez áll a plakátjaikon: „A románoknak nagyobb a péniszük, mint nektek, amitől az asszonyaitok úgy fognak nevetni, mint régen. Mondj nemet a tömeges bevándorlásra!”.

–         Pedig nem is a káruk okozza a sok kárt, hanem a kezük! Épp a minap olvastam, milyen végtelenül egyszerű és egyben zseniális fosztogatási trükköt eszeltek ki újabban a Párizs belvárosában tevékenykedő romániai cserediákok: többen körbeállják az éppen pénzt felvevő parasztot az ATM-nél, majd a pénzkiadás pillanatában egyikük megütögeti a hátát, az illető erre megfordul – a pénzt a bankjegykiadó nyílásában hagyva –, és ekkor valamelyik purdé egy szempillantás alatt felmarkolja a lóvét, és eltűz vele.

–         Én csak azt nem értem, miért nem fogdossák össze és zsuppolják ki őket, egyszer s mindenkorra?

–         Már próbálták, egyszerűen lehetetlen. Olyasmi ez, mint a kullancsirtás: azokat is megpróbálták kiirtani különféle vegyszerekkel, aminek az lett az eredménye, hogy az összes élőlény kipusztult a környéken, a kullancsokat kivéve – ők szépen beásták magukat az avarba, befúródtak a fák kérge alá, és kacagva túlélték az egészet.

–         Ne hasonlítsa kullancshoz őket, még le találják rasszistázni.

–         Én nem hasonlítom, csak szemléltettem egy példával. De apropó, EP-választások: maga szerint az RMDSZ bejut?

–         Jó kérdés. Egy friss felmérés adatai szerint 6%-os az RMDSZ támogatottsága, ami persze nem mérvadó, mert az RMDSZ-t nehéz mérni. Szerintem minden azon múlik, hogy a kormányzati „szerepvállalás” és az MPP-vel való puszipajtáskodás mennyire szimpatikus a választóknak.

–         Az erdélyi magyar átlagválasztó pszichológiájából kiindulva mindkettő irreleváns…

–         Miért?

–         Mert négy évig szidják az RMDSZ-t, aztán a választások napján elmennek és rájuk szavaznak!

 

Share Button
Ennyien olvasták: 216

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.