Központ
2017. november 18. szombat, Jenő
Eső
Ma
Eső
Borús
Holnap
Borús
Eső valószínű
Hétfő
Eső valószínű

Húsvéti finomvegyes

Központ április 6, 2012 Kávé mellé

Húsvéti finomvegyes

viccesA húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének az ünnepe is. Mozgóünnep, ami azt jelenti, hogy minden évben máskor van, pontosabban a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnapon tartjuk. Ebből következik, hogy amennyiben nem volna Hold, akkor húsvét se lenne, mint ahogy napfogyatkozás, ár-apály jelenség, farkasember és menstruáció sem, mert azok is mind-mind a Holdhoz kötődnek. A húsvétot az emberek rendszerint nagybetűvel írják, pedig kicsivel kell. Egyébként ezeket már tavaly is pont így leírtuk, onnan lehetett ismerős, de a többit már nem másoljuk be pofátlanul, ahogy teszik azt más újságok ilyenkor, hanem kibontunk egy üveg vörösbort, és megpróbálunk valami újakat kitalálni.

Húsvéti szimbólumok

 A három legfontosabb húsvéti szimbólum: a tojás, a bárány és a tojásos bárány (a nyuszival nem foglalkozunk, mert ő véletlenül – egy félrefordítás során – került bele ebbe az egészbe, mint Pilátus a krédóba). Lássuk őket szerre…

 Tojás

 A tojás nem egyéb, mint egy nagy, sok tartalék tápanyagot tartalmazó petesejt vagy zigóta (megtermékenyített petesejt). Számos védőréteg burkolja, mint például a tyúktojások esetében a formatervezett kartontartó, mellyel a rádióstúdiók falait szokták kitapétázni, mivel elnyeli a külső zajokat, és jóval olcsóbb a hagyományos tapétáknál. A madarakon kívül tojásból bújnak ki a hüllők (krokodil, kígyó stb.), a hangyák, a felfedezők (ld. Kolumbusz tojása) és a tojásrakó emlősök (hangyászsünök, kacsacsőrű emlősök, pegazusok) is. Állítólag egyes germán törzsek tagjai szintén tojással szaporodtak, innen a Kindertojás elnevezés.

Húsvétkor főleg tyúktojással operálunk, mert strucctojást még a Realban sem kapni, a gólyafészkek be vannak kamerázva, a fürjtojást pedig macerás meghámozni. Dacára annak, hogy sokféle tyúk létezik, a tojásaik nagyjából egyforma méretűek, biztos összebeszéltek. A jellegzetes magyar tyúkfajták a következők: a közönséges magyar tyúk (Tyucus hungaricus vulgaricus), az erdélyi kopasznyakú tyúk (Tyucus chorenyacus transilvanicus), a kendermagos tyúk (Tyucus marihuanae), a gyöngytyúk (Pipicus perla), valamint az Angliából honosított és elsősorban a Dél-alföldön elterjedt motherhen, azaz anyám tyúkja.

 Végezetül egy logikai feladvány: az alábbiak közül melyik a kakukktojás?

 kakukktojás, kakukktojás, kakukktojás, tyúktojás, kakukktojás

 Bárány  

 A bárányok kábé annyira várják a húsvétot, mint kisnyugdíjas a villanyszámlást, rosszlány a havivérzést vagy az RMDSZ a parlamenti választásokat. Húsvét előtt az emberek elosonnak a mészárszékba, és 150-180 lejért vásárolnak öt kiló csontot és egy kiló húst, lévén hogy ez a bárányon belüli erőszakból származó csont-hús arány. A fejéből finom tárkonyos levest készítenek, amelybe belefő a bárányka taknya, nyelvlepedéke, fogköve, orrmandulája, az emlékei, a két szeme, a homloklebenye, a tobozmirigye, a neocortexe, a szinapszisai (axonostúl, dendritestűl), a megkocsonyásodott cerebrospinalis folyadéka és egyéb fejváladékai. Kevésbé tehetős polgárok csak egy fél bárányt szoktak venni, a még kevésbé tehetősek max egy combot, a tehetetlenek pedig húsvétkor is köménymaglevest és hamis krumpligulyást esznek, és ebéd után megnézik diafilmen A néhai bárányt.

A bárányoknál kábé kilencvenöt százalékos a csecsemőhalandóság; amelyiknek akkora mákja van, hogy nagyhéten nem vágják át a torkát, azt is rendszerint elviszi a rettegett bárányhimlő, ami gyógyítható lenne, ha idejében kezelnék, csakhogy a bundájuk miatt bajos észrevenni. Nem véletlenül volt juh az első klónozott állat.

Az állatvédők és a vegetáriánusok töltött bárányfelhőt vagy grillezett báránybégetést esznek húsvétkor, és szintetikus báránybőrsört isznak mellé.

 Tojásos bárány

 Ezt mindenki nézze meg a szakácskönyvben.



Húsvéti filmtipp: A bárányok hallgatnak

Mi sem meghittebb és kellemesebb, mint amikor a bőséges ünnepi ebéd elfogyasztása után a család apraja-nagyja leheveredik a nagyképernyős tévé elé, különféle szürcsölni- és nassolnivalók garmadájával körülbástyázva, és megnéznek együtt egy filmet, diszkrét vagy kevésbé diszkrét csuklások és böffentések kíséretében! Igen ám, csakhogy húsvét délutánján évről évre huszonkilenc csatornán A názáreti Jézus című Zeffirelli-drámát tolják az arcunkba, tizenkettőn Krisztus utolsó megkísértésével tentálnak, szintén sokadjára, a többin pedig a vatikáni kisöreg gagyogja el hatvanhat nyelven ugyanazt. No, de sebaj, mert manapság szerencsére minden lakásban ott lapul az áruhiteles LCD alatt a 99 lejes DVD-lejátszó, ily módon kacagva függetleníthetjük magunkat a tévékínálattól, és megnézhetjük például A bárányok hallgatnak című családi vígjátékot…

Ne tévesszen meg senkit a cím: nem bárányokról szól! Az angol címe The Silence of the Lambs, vagyis Bárányok csendje, de ez így hülyén hangzik. Az egész valójában egy metafora: a lelki megnyugvást, a belső békét akarja szimbolizálni a barikák hallgatása, viszont ezt csak a felnőttek deriválják (már akik). Viszont a kicsik se fognak unatkozni, mert igen fordulatos, izgalmas: kigittelnek és megnyúznak néhány fiatal nőt, és még lepkék is vannak benne, plusz egy édibédi fehér kiskutya. A férfi főszereplő egy különc, de szimpatikus pszichiáter, Hannibal Lecter (Anthony Hopkins), akit pincébe zárva tartanak néhány más rosszasággal együtt, mert megette egy népszámlálóbiztos máját, és még egyéb huncutságokat is elkövetett. Néha meglátogatja őt egy kedves, fiatal, falusi FBI-os trampli (Jodie Foster), aki egy pszichopata sorozatgyilkos után nyomoz, és aki nemcsak elalvás előtt számolja a báránykákat gondolatban, hanem álmában is. Az őrült agydoki segít neki a nyomozásban, cserébe a frusztrált puncilina mesél a gyerekkoráról; ezek a részek roppant unalmasak, de legalább ki lehet menni a konyhába újabb rágcsálnivalókért. Aztán egy szép napon Hannibal Lecter kiszabadul…

Kevesen tudják, hogy Anthony Hopkins – miután elolvasta a forgatókönyvet –elutazott az Amazonas völgyébe, ahol hat hónapig élt együtt egy emberevő törzzsel, hogy minél hitelesebben hozhassa a kannibál pszichiáter figuráját. Elmondása szerint egy életre meghatározó élményben volt része, főleg gasztronómiai szempontból; leginkább a Hittérítő pékné módra, a Természetfilm-operatőr nyárson és a Sámán kedvence (Eltévedt turista-tokány) ízlett neki.

Kellemes vizionálást



  

Húsvéti népszokások: A huttyogatás

Ez a múlt század eleji kalotaszegi népszokás mára már sajnos kiment a divatból. A híres etnológus és villanyszerelő, Priza János Vadrózsák és háromszéki konnektorok című gyűjteményes kötetében részletesen le van írva, az alábbiakban a rövidített változatot ismertetjük.

Valójában két részből állt: a huttyogatást megelőző estén tartott hutyorózásból és a tulajdonképpeni huttyogatásból. A hutyorózáshoz nem öltöztek ki különösebben a legények, mindössze gyireszt húztak csizma helyett, bölicét vettek az ingre, keresztbe vetett vátahotával. Napnyugta után mindannyian a csűr bejáratánál gyülekeztek, majd együtt elosontak tiponyót vacskotálni a határra. Amelyikük leghamarabb összevacskotált egy pickes butyikóravalót, annak a többiek hajnalig fizettek a kocsmában, és egy hónapig aztán ő fürmölhette a lacsikot minden reggel, kivéve vasárnaponként. Pirkadat felé aztán hazaszállingóztak a kocsmából, de előbb mindegyik gondosan kihörcögtette a tiponyókat.

Másnap délben már az egész falu igen nagy izgalomban volt, a leányok beöltöztek a szép rözsnyicés ünnepi kasornyáikba, patkoncáikat színes kokojókkal díszítették, fürtös pötörkéket fontak a hajukba, és a lányos házak kapui csak úgy roskadoztak a sok pillancsmintás ontoráctól.

A legények csapatostól érkeztek a házhoz – valamennyien frissen vasalt pasmagos maszutát viseltek –, majd a fővacskotáló imígyen kiáltott be az udvarra: „Viccsan-é már a sikattyú, és keccen-é a górinca, vagy menjünk ahajt tovább?”. Ekkor a leány odaállt az elé a legény elé, amelyik neki tetszett, és ekképpen felelt: „Viccsan, viccsan, jól megmostam, hanem mostan: puncogómat kiviríccsam?”. Amennyiben a kitippelt ifjoncnak is tetszett az agrárbige, akkor erre így válaszolt: „Ne víríccsad itten kinnen, még ráhág egy légy vagy három, vityálódjunk inkább fürmént, majd odabenn megvizsgálom”. Ezután együtt bementek a házba, behúzták a firhangot, és a többiek indultak tovább a következő leányhoz, csak egyszer jól meggürüzdölték a tátombákot. Ha a legénynek nem jött be a csaj, akkor egyszerre előkapták butyikóikból a kihörcögtetett tiponyókat, és addig huttyogatták a szerencsétlent, amíg sírva elszaladt.

Manapság már diszkóba járnak a kalotaszegi fiatalok.



Jelek  – amelyek arra utalnak, hogy az előző napi locsoláskor kissé feldöftél a garatra –

 

– Madárcsicsergésre ébredsz; nem felejtetted nyitva az ablakot – egy parkban aludtál.

– Egy volt barátnőd ágyában ébredsz.

– Egy volt barátnőd anyjának ágyában ébredsz.

– Tizenhét nem fogadott hívás – látod a telefonodon, aztán szép lassan rájössz, hogy nem kedd délelőtt van, hanem szerda délután.

– Saját ágyadban ébredsz, de cipőid és ruháid szanaszét dobálva hevernek; nadrágod a csillárról lóg, sáros zakód bal zsebében pár ripityára tört pirostojás, a jobban fél üveg sör.

– Véletlenül mindenkinek elküldted hajnali fél négykor a következő kör-sms-t: még minmdig szerretlek, khicsim. A férfiaknak is.

– Kölniszagút böfögsz, illetve kölniízűt hánysz.

– Napszemüveged és mobilod sehol, ellenben csodálkozva fedezel fel a konyhaasztalon egy cserép muskátlit, egy villanyórát, egy „Pastrati linistea” táblát, az utált szomszéd postaládáját és egy taxiajtóból származó hamutartót.

– Ingzsebedben egy papírfecnire írt tojáslikőr-receptet találsz, saját kézírásoddal. Jórészt olvashatatlan.

– Fél szemed bedagadva, két fogad hiányzik, minden lélegzetvétel fáj; halványan dereng, hogy hazafelé belekötöttél egy nagyobb társaságba…




Share Button
Ennyien olvasták: 251

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.