Mi történt ma? – Február 2.
Események, születések, sport, nemzetközi ünnepnapok. Itt mindent megtalál.
Február 2. az év 33. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 332 (szökőévekben 333) nap van hátra.
Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor,
Események
962 – XII. János pápa Rómában megkoronázza I. Ottót, az első német-római császárt.
1344 – Károly Róbert magyar király fia András calabriai herceg I. Johanna nápolyi királynő férjeként a Nápolyi Királyság társuralkodója lesz.
1848 – Az Egyesült Államok és Mexikó között Guadalupe Hidalgo városában megkötött szerződés lezárja az 1846 óta tartó mexikói háborút.
1878 – Görögország háborút indít Oszmán Birodalom ellen.
1913 – Ulánbátorban Mongólia és Tibet képviselői aláírják a két ország közötti barátsági és szövetségi szerződést.
1933 – Adolf Hitler feloszlatja a német parlamentet.
1943 – Véget ér a sztálingrádi csata, a 6. német hadsereg megadja magát.
1957 – Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi.
1971 – Egy puccsot követően Milton Obote helyett Idi Amin lesz Uganda elnöke.
1971 – Elfogadják a Ramsari egyezményt; február 2. ennek tiszteletére lesz a vizes élőhelyek napja.
1974 – VI. Pál pápa Lékai László címzetes püspököt kinevezi esztergomi apostoli kormányzóvá.
1989 – Az afganisztáni háború után az utolsó szovjet hadtest is elhagyja Kabult.
2008 – Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
2008 – Az amerikai haderő tévedésből kilenc iraki civilt öl meg Bagdadtól 50 km-re délre fekvő Iskandariyah közelében.
1848 – A kaliforniai aranyláz: San Franciscóba érkezik az első kínai emigránsokat szállító hajó.
Sportesemények
2003 – Férfi kézilabda világbajnokság, Portugália – Győztes Horvátország
1653 – Nieuw Amsterdam (a későbbi New York) megalapítása.
1939 – A veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülő-századának – Debrecenből Veszprémbe történő repülése során Jászberénynél – egyik Ju-86-os gépe lezuhan. A pilóta és egy fedélzeti lövész repülőhalált hal.
Születések
1208 – I. Jakab, Aragónia királya († 1276)
1426 – I. Eleonóra navarrai királynő († 1479)
1455 – I. János dán király († 1513)
1494 – Sforza Bona lengyel királyné († 1557)
1568 – Révay Péter magyar főúr, főispán, koronaőr († 1622)
1649 – XIII. Benedek pápa († 1730)
1700 – Johann Christoph Gottsched német író, dramaturg és irodalomtudós († 1766)
1711 – Wenzel Anton von Kaunitz osztrák diplomata († 1794)
1714 – Gottfried August Homilius német zeneszerző († 1785)
1716 – Ernst Gideon von Laudon osztrák hadvezér († 1790)
1754 – Charles-Maurice de Talleyrand francia politikus, diplomata († 1838)
1829 – Alfred Brehm német zoológus († 1884)
1849 – Hviezdoslav szlovák költő († 1921)
1857 – Hollósy Simon magyar festőművész († 1918)
1858 – Komjáthy Jenő magyar költő († 1895)
1874 – Szakovics József a magyarországi szlovének nyelvének ápolója és védője († 1930)
1875 – Fritz Kreisler osztrák hegedűművész († 1962)
1882 – James Joyce ír származású angol nyelvű író, költő († 1941)
1884 – Szőke Szakáll magyar színész, kabarészerző († 1955)
1885 – Mihail Vasziljevics Frunze orosz tábornok, bolsevik forradalmár († 1925)
1893 – Lánczos Kornél magyar matematikus, fizikus († 1974)
1896 – Gergely Sándor magyar író, újságíró († 1966)
1896 – Kazimierz Kuratowski lengyel matematikus, az MTA tagja († 1980)
1897 – Döbrentey Gábor magyar festőművész, restaurátor († 1990)
1901 – Jascha Heifetz litván származású hegedűművész († 1987)
1903 – Bartel Leendert van der Waerden holland matematikus († 1996)
1908 – Bertie Bradnack brit autóversenyző († 1989)
1912 – Kollár Ferenc jezsuita szerzetes († 1978)
1915 – Abba Eban izraeli diplomata, külügyminiszter († 2002)
1920 – George Tichenor amerikai autóversenyző († 1989)
1921 – Puja Frigyes politikus, magyar külügyminiszter († 2008)
1926 – Valéry Giscard d’Estaing francia politikus, köztársasági elnök
1927 – Stan Getz amerikai jazz-zenész († 1991)
1929 – Věra Chytilová cseh filmrendező
1937 – Martina Arroyo afro-amerikai opera-énekesnő
1937 – Tony Shelly új-zélandi autóversenyző († 1998)
1942 – Graham Nash angol zenész
1944 – Sir Andrew Davis brit karmester
1947 – Melanie Safka amerikai énekesnő
1947 – Farrah Fawcett amerikai színésznő († 2009)
1948 – Roger Williamson brit autóversenyző († 1973)
1948 – Sunyovszky Szilvia Jászai Mari-díjas magyar színésznő
1949 – Brent Spiner amerikai színész
1955 – Leszek Engelking lengyel költő, iró
1959 – Hubertus von Hohenlohe német származású mexikói alpesisíző, popénekes és fotóművész
1967 – Anthony Hardwood magyar születésű amerikai pornószínész
1977 – Shakira kolumbiai énekesnő
1987 – Gerard Piqué spanyol labdarúgó
1989 – Colin Daniel angol labdarúgó
Ünnepek, emléknapok, világnapok
A barna medve, gyertyaszentelő kedvelt „időjósa”
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe a katolikus egyházban: e napon a katolikus templomok körül sok helyen körmenetet tartanak, és közben zsoltárokat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat.
Gyertyaszentelő és a tavaszjóslatok: Az európai hagyomány szerint ha a barna medve – egyes helyeken a borz – gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az északolasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg.[1] Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert. Ezeket a hiedelmeket a meteorológusok nem igazolják.[2] A különböző vadállatok összekapcsolása a tavasz várásával ősi pogány ünnepekre nyúlik vissza. Február 14-ére esett az ókori rómaiaknál a Lupercalia ünnepe[3], amikor a természet rituális megtisztulását és a rómaiak totemisztikus farkasősét ünnepelték. Máshol, például Franciaország területén a medve játszott hasonló szerepet a közelgő tavasz ünneplésében. A kereszténység hivatalos vallássá emelése után a Lupercalia ünnep helyére, február 14-ére a Gyertyaszentelő Boldogasszony vagy másképp Szűz Mária megtisztulásának ünnepe került. Ez a karácsony utáni 40. napra esett, mivel a zsidó hagyomány szerint a szülő nő negyven nap alatt tisztult meg. Az 5. századtól a római pápa a karácsonyt az addigi január 6-áról december 25-ére, Mária megtisztulásának napját pedig február 2-ára helyezte át. A korábbi farkas- és medvekultusz emléke azonban a keresztény ünnep napjához kapcsolódva népi jóslatok formájában élt tovább.[4]
A vizes élőhelyek világnapja. 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölte a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára 116-ra emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer.
Szerzetesek világnapja. A katolikus egyház 1997 óta ünnepli ezen a napon II. János Pál pápa kezdeményezésére azt a mintegy egymillió férfit és nőt, akik szerzetesként élik életüket. A magyar katolikus egyház csaknem kilencven szerzetesrendet, 60 női és 28 férfi rendet tart nyilván.
