Központ
2017. április 25. kedd, Márk
Derült
Ma
Derült
Derült
Holnap
Derült
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Miért posztolunk mániákusan?

Központ február 1, 2017 Kávé mellé

Tojást reggelizet két szelet pirítóssal. Kiolvasott egy könyvet. Van egy új, piros táskája, és egy drága étteremben ebédelt a párjával. Vajon miért érzi egyre több ember azt, hogy minden lényeges és lényegtelen információt meg kell osztania ismerőseivel a közösségi oldalon, különben mit sem ér az egész?

Már egy új kifejezés is született arra, amikor valaki túl sokat mutat meg magából a közösségi oldalakon. Az úgynevezett „overshare” jelenség, a túl sok személyes vagy semmitmondó információk megosztását támasztja alá a világhálón, és arra hívja fel a figyelmet, hogy akad, akinek a tudatos „énmárkaépítés” a célja, de többségben azok vannak, akik úgy érzik, hogy az állandó pozitív visszajelzések sokasága nélkül mit sem ér az életük.

Mindenki boldog, szerelmes és sikeres

Az overshare jelenséget valójában nem is olyan könnyű körülhatárolni, hiszen valójában mit is jelent a túlzott jelleg? Kihez képest? Hiszen nincs objektív mérce! „A túlzás jelleget nem a posztoló, hanem a megfigyelő érzékeli. Az oversharing jelentheti a túl intim információk megosztását, de a kifejezetten mennyiséget is, vagyis a jelentéktelen dolgok tömeges posztolását”- állítják a szakemberek.

Az ember természetéből adódóan vágyik rá, hogy pozitívan értékeljék, hiszen ez képezi az önbecsülés alapjait, ez teszi lehetővé, hogy átélje a valahová tartozás élményét, és egy közösség értékes, nélkülözhetetlen tagjaként szemlélhesse magát.

Persze, hogy a legjobb arcunkat akarjuk mutatni! A világhálón ráadásul akarva és akaratlanul is élünk a „túlzás” lehetőségeivel, hiszen főként a kiemelkedőn, irigylésre méltó pozitív dolgokról számolunk be. Ez azért veszélyes, mert ha valaki végigpörgeti az üzenőfalat, azzal szembesül, hogy rajta kívül mindenkinek rengeteg barátja van, boldog, szerelmes, lediplomázott vagy éppen egy luxusnyaraláson vesz részt. Ők gyakran átélik az úgynevezett a Facebook-depressziót, a társas összehasonlításból fakadó kellemetlen érzést.

Kényszerből megfelelni?

Léteznek állandó, megszállott posztolók, és vannak, akik egy életesemény vagy egy közösségi cél hatására kerülnek kitárulkozó állapotba. Egy amerikai közvélemény kutatása arra az eredményre jutott, hogy a megkérdezettek közül majdnem mindenki ismer túlzott megosztókat, de magát senki sem tartja annak.

Hogy milyen tényezők vezethetnek a túlzott megosztáshoz? Nyilván szerepe van olyan személyiségtényezőknek, mint a nárcizmus vagy az extraverzió, azaz a társaságkedvelő személyiség, ám ez nagyon leegyszerűsített magyarázat.

Bizonyos életesemények, szakítás, új kapcsolat, társadalmi megmozdulás, esetleg valamilyen tragédia arra készteti az embereket, hogy átmenetileg többet posztoljanak, mint szoktak. Mindehhez hozzájárul a hangulatunk ingadozása is, a boldog és szomorú időszakok váltakozása is befolyásolja a kitárulkozás kedvét. Míg az átmenetileg túlzott megosztást magányérzet is kiválthatja, esetleg az, hogy egy konkrét helyzetet, például egy autó eladását szeretnénk megoldani, netán népszerűségre törekszünk: a közösségi médiában lévő aktív jelenlét erre mind megoldást kínál.

A közösségi oldal lehetőség teremt arra, hogy elmeséljük az ismerőseinknek egy-egy vicces sztorit a mindennapjainkról, vagy jól sikerült képeket osszunk meg, esetleg tapasztalatokat cseréljünk. Mindemellett érdemes arra vigyázni: ha túlságosan kitárulkozunk a bensőséges pillanatok, amelyeket kettesben vagy családi körben volna szép átélni, áldozatul eshetnek a közösségi média oldalán. Legjobb, ha minden poszt aktiválása előtt feltesszük magunknak a kérdést: egész biztos, hogy ez másra is tartozik? Ez a lehető legjobb kontroll!

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 241

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.