Ki ne szeretné, ha gyermeke sikert sikerre halmozna az életben, és lehetőleg minél fiatalabb korábban belépne az „ifjú milliárdosok” elit klubjába, ahogy tette azt anno a Facebook feltalálója, Mark Zuckerberg. Van egy jó hírünk: a vállalkozó szellem tanítható, vagyis tudatos eszközzel a gyermekbe nevelhető, hogy ne bérrabszolgaként végezze, hanem innovatív cégtulajdonosként valósítsa meg önmagát.
Helikopter gyermeknevelés: az amerikai szakirodalom bevett fogalma arra a fajta magatartásra utal, amellyel a szülő igyekszik csemetéjének minden percét előre beosztani és felügyelni, és teszi mindezt azzal a felkiáltással, hogy ezáltal képes megóvni a lurkót az élet nehézségeitől. „Így fordulhat elő, hogy mire a fiatalok a felsőoktatásba kerülnek, ugyan a tanulási technikákból jelesre vizsgáznak, az élethez teljesen impotensek”- foglalja össze tapasztalatait Julie Lythcott-Haims, a Stanford elsőévesekért felelős dékánja, a témát boncolgató bestsellerében.
Márpedig ahhoz, hogy szárnyaink alól, ha nem is egy új kis Zuckerberg, de legalábbis egy örökös megújulásra képes ember kerüljön ki, a legfontosabb összetevő a túlzásba vitt törődés megszüntetése és az önálló gondolkodásra való nevelés.
Beteljesült jóslat?
Az Andraka család mindkét sarja még csak tizenéves, mégis kivételes eredményekkel büszkélkedhet. Míg a 16 éves Jack az általa kifejlesztett költséghatékony ráktesztnek köszönhetően a tudományos és politikai élet krémjével bratyizik, a 18 éves bátyja bányabiztonsági téren rukkolt elő egyéni innovációval. A szülők büszkén utalnak a független tanulás biztosítására, ami úgy vált fiaik mindennapjává, hogy ha valamilyen problémába ütköztek, akkor mindenekelőtt el kellett azt magyarázniuk, majd lehetőség szerint meg kellett próbálniuk megoldási javaslatokkal előállni. Ha pedig segítségre volt szükségük a tanulásban, akkor a szülők mindig érdeklődéssel viszonyultak hozzájuk, és az így kialakult eszmecsere további tapasztalatokkal gazdagított a gyerekeket. Náluk az is bevált, hogy magasra tették a lécet, az intellektuális elvárásoknál, ami egyben önbeteljesítő jóslatként működött.
A vállalkozó szellem taníthatóságára hívja fel a figyelmet Mary Mazzio is, aki üzleti innovátorként sikertörténeteinek megörökítésével szerzett magának hírnevet. Teret kell adni a gyerek saját gondolatainak kiforrására. Ez kezdődhet azáltal, hogy ha azt mondja „unatkozom”, akkor igenis találja fel magát, ami erősíti a kezdeményezőkészséget. Lerágott csont ugyan, de nem lehet elégszer hangsúlyozni a kudarc és az abból való kilábalás készségeinek jótékony hatását. „Ésszerű keretek között hagyni kell a kísérletezésre, és azt, hogy a gyereket kudarc érje. Ebből fog tanulni.”-mutat rá Mazzio.
Apai intelmek
Ha már az elején Zuckerberg juniort hoztuk fel példának, aki a semmiből húzta fel a világ egyik legnagyobb techcégét, érdemes hallgatni Zuckerberg szenior, egy rádióban elhangzott szavaira, hogy szerinte mi játszhatott szerepet fia ekkora és ilyen fiatal korában elért áttörésében. Dr. Edward Zuckerberg fogászati rendelőt vitt, amely a család otthonával egy helyen üzemelt, ahol szerencsés módon mindig a legújabb technológiát alkalmazták, így Mark hamar kapcsolatba került az informatikai újdonságokkal. Fia ezen felbuzdulva ki is kísérletezett egy kezdetleges üzenetküldő programot, amellyel az épület különböző pontjairól lehetett kommunikálni. „Ez annak volt köszönhető, hogy gyorsan átláttuk, hogy ezek az informatikai dolgok érdeklik Markot, és nem próbáltuk meg eltéríteni tőle, inkább segítettünk neki kiteljesedni”- idézi fel az édesapa. A nevelésben ugyanakkor mindig is elvetette mindkét fajta szélsőségességet: a túlzott engedékenységnek ugyanúgy nincs helye, mint az autoriter magatartásnak. Ugyan soha nem hitt a fizikai fegyelmezésben, azt mindig hathatósan éreztette, hol a határ, amit aztán következetesen be is tartott. Mindazonáltal úgy véli, hogy a játék fontos dolog, „elvégre mégis csak gyerekek”- jegyzi meg. Még szerencse, hogy van valami ebben a sikersztoriban, amiben nincs semmi rendkívüli.
Timár Tímea
