Központ
2017. november 22. szerda, Cecília
Eső
Ma
Eső
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Helyenként felhős
Péntek
Helyenként felhős

Modern rabszolgasors – gyakoribb, mint hinnénk   

Központ július 4, 2017 Kávé mellé

Több mint 45 millió ember él szabadságtól megfosztva, embertelen körülmények között a világon. 68 százalékuk kényszermunkát végez. Minden harmadik rabszolga gyermek. A rabszolgák több mint fele nő, illetve kislány. És ez napjainkban, mondhatni, hogy a szemünk előtt zajlik.

„Az általános iskolások Amerika-szerte azt tanulják, hogy a rabszolgaságnak a 19. században vége szakadt. Szomorú módon azonban, majd százötven évvel később, még közel sincs vége annak a harcnak, hogy eltörüljük ezt a világméretű sorscsapást ” – írta nyílt levelében Hillary Clinton 2010-ben.

Minden emberi lény szabadnak születik, senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, minden formája tilos – bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ezt mondja, rengeteg iparágban bukkantak súlyos visszaélések nyomára. Kezdve a thai halászoknál, az üzbég és türkmenisztáni pamut- vagy a katari építőiparban, de megtalálni a rabszolgákat a nemzetközi diplomaták háztartásaiban, más háborús övezetekben, természeti csapások által sújtott területeken, mint például a földrengés rázta Nepálban.

Bárkivel, bárhol megtörténhet

Egy fiatal lány, Kamala ebből a rettenetes szegény, dél-ázsiai országból indult Libanonba házicselédnek, de a jobb élet helyett egészen más várt rá. Munkaadója bezárta a házba, az összes ajtót és ablakot becsukta. „Úgy éreztem magam, mint egy sertés, amit levágásra tartanak. Megparancsolták, hogy hajnali négykor keljek, és hajnal egykor mehettem aludni. Fogoly voltam a munkaadóm házában, el voltam vágva a kinti világtól” – nyilatkozta az Anti-Slavery International által készített dokumentumfilmben a lány, akit, amikor a fizetést kérte, egyszerűen összeverték.

Az emberkereskedelem, a kényszermunka, az adósrabszolgaság, a kényszerházasság és a szexuális kizsákmányolás mind a modern kori rabszolgaság egy-egy formája.

Brick Beltnek (Tégla övezetnek) hívják Indiának azt a területét, ahol a legjobban él az adósrabszolgaság. Az ellehetetlenített falusiakat megszégyenítéssel, veréssel veszik rá az embertelen munkára. A felnőttek mellett gyerekek görnyednek a tűző napon, mert a téglakészítésnél nagy szerepük van: mivel könnyűek, szinte szellőként táncolnak a kényes építőanyagon, s forgatják a téglákat.

Az adósrabszolgaság nem átmeneti állapot: mindig is úgy volt kitalálva, hogy az adósság egyre halmozódjon, és kilátás se legyen a felszabadulásra.

Bár napjainkban a világ összes állama elkötelezte magát a modern rabszolgaság felszámolása mellett, mégis megtalálható továbbra is a földgolyó minden pontján. Hiszen a bűnözés és korrupció biztosítja, hogy létezzen. A legrosszabb a helyzet Észak-Koreában, ahol minden huszadik állampolgár teljes jogfosztottságban él. De hogyan is lehetne másként, amikor számtalan bizonyíték van arra, hogy maga a kormány követel kikényszerített, de meg nem fizetett munkát még a kisdiákoktól és egyetemi hallgatóktól is, illetve büntető kényszermunkatáborokat működtet?

Észak-Korea, Kambodzsa, India, hogy a háború sújtotta Szíriáról ne is beszéljünk, elég messze vannak tőlünk, miért is kéne aggódnunk? A statisztikák szerint is Európában a legritkább a modern rabszolgaság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ismeretlen lenne a jelenség, sőt, továbbra is célállomás, illetve kisebb mértékben forrása a férfiak, nők és gyermekek kényszermunka általi kizsákmányolásának. Ráadásul az Európában azonosított emberkereskedelem áldozatainak 65 százaléka EU-állampolgár, a legtöbbjük Kelet-Európából származott, míg a többiek főleg Nigériából, Kínából és Brazíliából.

A magyar áldozatok is elsősorban a legszegényebb társadalmi csoportokból, a romák, a menekültek és a hajléktalan férfiak közül kerülnek ki, gyakran állami gondozottak, illetve javítóintézetek (volt) lakói – áll az Amerikai Egyesület államok 2016-os jelentésében. Legmerészebb becslések szerint a tanyákon, falvakban, sőt városainkban felnőttek és gyermekek tízezreit tartják bezárva, miközben munkájukért nem kapnak sem bért, sem megfelelő ellátást.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 977

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.