Központ
2019. május 26. vasárnap, Evelin, Fülöp

NAPI VISSZANÉZŐ – ÁPRILIS 18.

Molnár Tibor április 18, 2019 Kávé mellé

Az év 108. napja, hátra van még 257

POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1598 – Báthory Zsigmond lemondása után az erdélyi rendek felszólítására felesége, Mária Krisztierna átveszi az uralmat a fejedelemségben

1949 – Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését (Íxit)

1951 – Aláírják a párizsi szerződést. Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió alapja

1930 – A BBC bejelenti, hogy „Ma nincs hír”. Helyette a 20:45-ös hírblokkban tizenöt perc zongorazenét játszanak le

1906 – Egy 7,8-as erősségű földrengés lerombolja San Francisco nagy részét

SZÜLETÉSEK

1480 – Lucrezia Borgia itáliai hercegnő. Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa és Vannozza de Cattanei leánya. Testvérei: Cesare Borgia, Giovanni (Juan) Borgia és Goffredo (Joffré) Borgia
Volt két féltestvére is, akiknek az anyjuk ismeretlen: Don Pedro Luis de Borja és Girolama de Borja. A Borgiák a reneszánsz kor egyik leghírhedtebb családja volt, híresek voltak testi erejükről és bámulatos szellemi képességeikről csakúgy, mint erkölcstelenségükről. A későbbi krónikák Lucrezia nevét befeketítették, akárcsak családjának többi tagjáét. Számos vád – mint az apjával és testvérével folytatott vérfertőző viszony és két férjének rejtélyes halála – azonban megalapozatlannak bizonyult, jóllehet a méregkeverő nevet nem mosták még le róla.
Sok legenda kering körülötte. Az egyik szerint volt egy gyűrűje, amelyet nap mint nap egy általa kitalált méregbe mártott és ezzel ölte meg férjeit és szeretőit. További legendák a vérfertőzés vádja és az, hogy orgiákon vett részt nézőként a pápai udvarban. E kép azonban minden bizonnyal Victor Hugo 1833-as drámájának és Gaetano Donizetti ebből készített Lucrezia Borgia című operájának tulajdonítható. Valójában semmi bizonyíték nincs arra, hogy Lucrezia bárkinek is ártott volna rövid élete során. 1519-ben, mindössze 39 évesen hunyt el vérmérgezésben, 10 nappal azután, hogy életet adott nyolcadik gyermekének. Halála után a történelem egyik legnegatívabban ábrázolt szereplőjévé vált és a végzet asszonya (femme fatale) klasszikus megtestesítőjeként emlékezett rá a világ

1772 – David Ricardo brit üzletember, politikus, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja

1901 – Németh László magyar író, drámaíró, esszéista

1927 – Samuel P. Huntington amerikai történész, politológus. Huntington neve a szélesebb közvélemény előtt 1996-ban vált ismertté, amikor kiadta a A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című művét, amely a hidegháború utáni politikai, ideológiai helyzetet elemzi. Az eredeti publikáció Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember c. 1992-ben megjelent könyvére adott reakció, „kvázi-kritika” volt. Huntington nézete szerint a politikai ideológiák civilizációkon belüli összecsapását felváltja a vallás és a kultúra civilizációk közötti összecsapása. A szerző civilizáció alatt a legmagasabb kulturális csoportosulás, a kulturális identitás legtágabb szintjét érti, ez alapján 8 civilizációt különböztet meg, melyek határvonala nem mindig követi az országhatárokat

1939 – Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr. Filmjei számos nemzetközi díjat nyertek, közöttük Oscar-díjat és Emmy-díjat is; többek között a nagysikerű A miniszter félrelépnek is ő volt az operatőre:

1947 – James Woods amerikai színész

HALÁLOZÁSOK

1558 – Hürrem szultána I. Szulejmán oszmán szultán felesége és de facto társuralkodója, az Oszmán Birodalom első haszeki szultánája, aki több mint harminc évig játszott fontos szerepet az oszmán történelemben. Hürrem legyőzhetetlen politikus volt, ellenfeleivel kegyetlen és rideg; köztudottan Szulejmán egyik főtanácsadója az államügyekben. Mindezek mellett bőkezű adományozó is: mecsetek, kórházak, ingyenkonyhák és fürdők építtetője. Öt fiút és egy leányt szült a szultánnak, köztük II. Szelimet, a következő szultánt. Rajta kívül az Oszmán Birodalomban csak egy szláv származású szultána került hatalomra, Turhan Hatidzse. Vele ért véget a Hürrem által elindított mintegy 130 éves korszak, az úgynevezett nők szultanátusa (a szöveg ismerős lehet hétfőről, mert egyes források szerint akkor halt meg)

1660 – Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye; Zsuzsanna asszony bizonyára 1608-ban Patakra kerülve ismerhette meg a betű-vetést, az olvasást, a tudományok alapjait. A könyveket, a műveltséget bizonyos hogy mélységesen tisztelte, a pataki kollégiumot csakúgy támogatta, mint a többi kisebb-nagyobb református iskolát, köztük az ónodit is. Legfőbb olvasmánya a mélyen – de korántsem bigottan, elvakultan – vallásos asszonynak a Biblia volt. A reformáció népi, puritáneus irányzatát támogatta, s e tekintetben a szelíd asszony, ha kellett, még férjével és idősebb fiával is szembeszállt. Kiállt nagy tudású papjai, a kollégiumok neves professzorai, így Apáczai Csere János mellett is, s megvédte őket a fejedelmi nehezteléssel szemben

1898 – Gustave Moreau francia festőművész, a szimbolizmus képviselője

1955 – Albert Einstein fizikus, Nobel-díjas , a relativitáselmélet kidolgozója

Share Button
Ennyien olvasták: 217

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.