Központ
2019. november 18. hétfő, Jenő

NAPI VISSZANÉZŐ – ÁPRILIS 22.

Molnár Tibor április 22, 2019 Kávé mellé

Az év 112. napja, hátra van még 253

POLITIKAI, TUDOMÁNYOS ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

i.e. 753 – Róma város megalapítása, a római időszámítás kezdete

1509 – VIII. Henrik angol király trónra lép

1915 – Első világháború; a németek a nyugati fronton először vetnek be nagyobb mennyiségben harci gázt (mustárgázt), a belgiumi Ypres térségében

1924 – A legendás 424-es mozdony próbaútja Budapest és Vác között

1912 – Szentpéterváron kiadják a Pravda első számát, amely a Szovjetunió vezető napilapja volt és egyben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos lapja 1912 és 1991 között

2004 – Észak-Korea Rjongcson városában két üzemanyag-szállító tehervonat összeütközik és felrobban, 150 ember halálát okozva

SZÜLETÉSEK

1724 – Immanuel Kant német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora; az ő nevéhez fűződik továbbá a kategorikus imperatívusz megalkotása, a filozófiai „kopernikuszi fordulat” és a transzcendentális idealizmus.
Soha sem nősült meg, és soha nem hagyta el az országa határait. Egyszerű életet élt: reggel 5-kor kelt, pipázott és teát ivott, egészen 7 óráig dolgozott, majd megtartotta az első előadását, annak végeztével 13 óráig tovább dolgozott. Soha nem ebédelt egyedül; meghívottainak száma mindig három és hét között volt, úgymond ne legyen kevesebb a gráciák számánál, de a múzsák számát se haladja meg. 1797-ben előrehaladott korától legyengülve visszavonult a tanítástól, és elméleti munkájának szentelte életének utolsó éveit. 1804. február 12-én halt meg életének nyolcvanadik esztendejében, hosszú betegség után. Utolsó szavai: „Es ist gut” („Minden jól van”)

1861 – Gróf Tisza István politikus, magyar miniszterelnök; a nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején és az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én. Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (Monarchia) fenntartásának híve és az akkoriban elterjedt „liberális-konzervatív konszenzus” képviselője volt. Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének, s a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra

1870 – Vlagyimir Iljics Lenin orosz ideológus, forradalmár, szovjet-orosz politikus; a Szovjetunió egyik legbefolyásosabb és legnépszerűbb vezetője volt, azok közül is sokan rajongtak érte, akiknek nem kedvezett az általa követett politikai irányvonal. Hatalmas sikereit többek között intelligenciájának, karizmatikus személyiségének, kiváló szónoki tehetségének és filozófiai jártasságának köszönhette. Oroszországban, a volt tagállamokban és egyes keleti országokban is hatalmas személyi kultuszra és népszerűségre tett szert. Szellemének közvetett hatásai még a mai napig is érezhetőek az orosz politikában.


1924. január 21-én halt meg, a hivatalos jelentés egy negyedik agyvérzést jelölt meg a halál okaként. Ugyanakkor az őt kezelő 27 orvos közül csak nyolc írta alá a boncolási jegyzőkönyv eme megállapítását, emiatt sok elmélet született a haláláról.
Lenin halálát egy nappal később a szovjet kormányzat vezetője, Mihail Kalinyin könnyeivel küszködve jelentette be. Közben orvosai megkezdték testének preparálását és felkészítését arra, hogy Moszkvába lehessen szállítani. A halotti menetet már a vasúti szállításkor is tömegek kísérték, Moszkvába érkezés után pedig a Paveleckij pályaudvarról koporsóját kézben vitték közvetlen harcostársai a Szakszervezeti Székházba, ahol felravatalozták. Négy napon keresztül milliós nagyságrendben özönlöttek az emberek, hogy leróják a kegyeletüket.
Lenint a párizsi kommün egy fennmaradt zászlajába göngyölték, utalásképpen a proletárdiktatúrának a kommünnel vállalt közösségére. Január 27-én gyászzene kísérettel vitték át a Vörös térre, ahol beszédek sora hangzott el, majd egy kriptába helyezték. A Szovjetek Össz-szövetségi Kongresszusa, amely abban az évben január 26. és február 2. között tartotta ülését, tiszteletére Petrográdot Leningrádnak nevezte át. Később átkerült a felépített Lenin-mauzóleumba, ahol bebalzsamozott testét a mai napig őrzik

1873 – Luigi Lucheni olasz anarchista, Erzsébet császárné és királyné gyilkosa.
Erzsébet inkognitóban utazott Genfbe, de egy újság – máig nem tudni, honnan szerzett információ alapján – megírta érkezését. A királyné a Beau Rivage hotelban szállt meg; Lucheni 1898. szeptember 10-én délelőtt ott várakozott a hotel előtt, jobb kabátujjába rejtve a gyilkos eszköznek szánt reszelővel. Mikor Erzsébet és udvarhölgye, Sztáray Irma grófnő elsétáltak mellette, ő odarohant, bepillantott a napernyő alá, hogy megbizonyosodjon róla, valóban a királyné az, majd fellökte és közben szíven szúrta. Erzsébet elesett, de a járókelők felsegítették. Ekkor még nem tudta, hogy halálos sebet kapott, olyan erősen be volt fűzve, hogy a szúrást is alig vette észre, és azt hitte, az ismeretlen csak az óráját akarta ellopni. A menekülő Luchenit időközben a járókelők feltartóztatták és átadták a rendőrségnek.
Erzsébet még saját lábán eljutott a sétahajóig, amivel kirándulni indultak volna; itt esett össze, sebét csak ekkor vették észre. Sztáray grófnő elmondta a kapitánynak, hogy az inkognitóban utazó hölgy Ausztria császárnéja, és súlyosan megsebesült. A hajó visszafordult, a kikötőből a szállodába vitték Erzsébetet, de az orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani.
Lucheni büszke volt tettére, és örült, mikor megtudta, hogy Erzsébet valóban meghalt. November 10-én életfogytiglani börtönbüntetése ítélték. Több mint tíz évnyi raboskodás után, 1910-ben felakasztotta magát cellájában a nadrágszíjával

1899 – Vladimir Nabokov orosz származású amerikai író

1916 – Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész, karmester

1937 – Jack Nicholson háromszoros Oscar- és hétszeres Golden Globe-díjas amerikai színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer.

Már 17 éves korában úgy döntött, hogy saját lábára áll, így Los Angelesbe költözött. Kezdetben az MGM képregényosztályán dolgozott, majd egy idő után ki akarta próbálni magát színészként. Több tévésorozatban szerepelt, majd a játékfilmek következtek. Peter Fonda és Dennis Hopper közös filmje, a Szelíd motorosok (1969) hozta meg számára a nemzetközi elismerést, és első ízben jelölték Oscar-díjra.
1974-ben Roman Polański Kínai negyed című filmjében Nicholson Jake Gittist, egy cinikus magánnyomozót alakított és úgy megkedvelte a figurát, hogy több mint tizenöt évvel később szintén saját főszereplésével megrendezte a folytatást, Cinikus hekus (1990) címmel. Három Oscarján kívül még kilenc alkalommal jelölte az akadémia. Bár Nicholson soha egy iskolában se tanulta a színészetet, mégis a legsikeresebb művésznek mondhatja magát, aki bármilyen műfajban, legyen az dráma, vígjáték vagy thriller, megállja a helyét.
Nicholson számos romantikus kapcsolatot folytatott modellekkel és színésznőkkel. Leghosszabb kapcsolata – ami 17 évig tartott – Anjelica Huston színésznővel volt. 1991-2001 között Lara Flynn Boyle színésznővel élt. 2013 szeptember elején bejelentette, hogy végleg visszavonul a színészettől, mivel memóriaromlása miatt már egyre nehezebben tudja szövegeit megtanulni, s ebből következően megjegyezni

1959 – Falusi Mariann magyar énekesnő, színésznő, a Pa-Dö-Dö tagja

1979 – Gera Zoltán magyar labdarúgó

1993 – Kapás Boglárka magyar úszónő

HALÁLOZÁSOK

1672 – Georg Stiernhielm svéd író, barokk költő, jogász, nyelvész, matematikus, birodalmi antikvárius, a „svéd költészet atyja”, aki elsők között kezdte el tudományos szinten igazolni a finnugor nyelvrokonságot

1833 – Richard Trevithick angol feltaláló, bányamérnök, a legkiemelkedőbb munkája a magasnyomású gőzgép kifejlesztése, valamint ő építette az első működő gőzmozdonyt

1994 – Richard Nixon az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke, hivatalban 1969 és 1974 között

2002 – Linda Lovelace (er. Linda Susan Boreman) amerikai pornószínésznő („Deep Throat”); hírnevét a pornográf filmezés korai korszakában, 1972-ben forgatott Deep Throat („Mélytorok”) c. film főszerepével szerezte. 1974-ben elvált férjétől, és elhatárolta magát pornószínésznői múltjától. Nyilatkozataiban azt állította, első férje fizikai és mentális erőszakkal kényszerítette a hardcore aktusokra. 1974–76 között csak erotikus filmekben szerepelt (Linda Lovelace for President). 1976-ban teljesen szakított a szexiparral, ismét férjhez ment, a feminista mozgalomhoz csatlakozott, a pornográfia elleni küzdelem aktív harcosává vált

1970 óta A FÖLD NAPJA, melynek alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjá”-vá nyilvánította.
A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Share Button
Ennyien olvasták: 185

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.