Központ
2019. május 26. vasárnap, Evelin, Fülöp

NAPI VISSZANÉZŐ – ÁPRILIS 23.

Molnár Tibor április 23, 2019 Kávé mellé

Az év 113. napja, hátra van még 252

POLITIKAI ÉS TUDOMÁNYOS ESEMÉNYEK

1921 – Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz

1922 – Oszmán Birodalom: a Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja trónjától VI. Mehmed szultánt

1960 – Tenger alatti telefonkábelt építenek ki Lengyelország és Dánia között

1965 – Felbocsátják az első szovjet polgári célú távközlési műholdat, a Molnyija–1-et

SZÜLETÉSEK

1564 – William Shakespeare angol költő, drámaíró, színész; Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, és színműveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia műfajában számos maradandó művet alkottak.
A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti

1791 – James Buchanan az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke, hivatalban 1857 és 1861 között

1857 – Ruggero Leoncavallo olasz zeneszerző és zongorista, a Bajazzók komponistája

1858 – Max Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója; Albert Einstein mellett ő rakta le a modern fizika alapjait.
Amennyire sikeres volt a tudományos életben, a magánéletében olyan súlyos csapások érték. Túlélte mind a négy első házasságából származó gyermekét. Erwin fiát például azért végezték ki, mert részt vett az Adolf Hitler ellen 1944. július 20-án megkísérelt merénylet előkészítésében. A második világháborúban lebombázták a házát, mégis egészen haláláig részt vett a tudományos életben, előadásokat tartott, tudományos cikkeket publikált. Róla nevezték el a Planck-hosszt és a Planck-állandót

1891 – Szergej Szergejevics Prokofjev orosz zeneszerző és zongoraművész

1902 – Halldór Laxness Nobel-díjas izlandi író

1936 – Roy Orbison amerikai popénekes

1949 – Gedó György olimpiai bajnok ökölvívó

1954 – Michael Moore amerikai Oscar-díjas rendező; Rendkívüli szókimondással kritizálja a globalizációt, a nagyvállalatokat, a fegyveres erőszakot, az iraki háborút és George W. Bush kormányzását.
Első filmje az 1989-es Roger és én volt, amelyben nemcsak rendező, hanem már író és producer is volt. Első nagy sikerű filmje a 2002-es Kóla, puska, sültkrumpli volt. 2004-ben készítette el a Fahrenheit 9/11-et, amely a 2001. szeptember 11-ei eseményeken alapult. Ez a film minden idők egyik legmagasabb bevételét hozta

1972 – Csáky Attila (Choky Ice) magyar pornószínész

1983 – Daniela Hantuchová szlovák teniszezőnő

2018 – Lajos cambridge-i herceg; Vilmos cambridge-i herceg és Katalin cambridge-i hercegné harmadik gyermeke, II. Erzsébet brit királynő dédunokája, a brit trónutódlási sorrendben az ötödik.
A herceg teljes neve Lajos Artúr Károly, azaz Louis Arthur Charles, ezzel tisztelegve nagyapja, Károly walesi herceg és Lajos Ferenc battenbergi herceg előtt. Mivel bátyja teljes neve György Sándor Lajos, testvére harmadik nevét viseli. Lajcsika nem előzi meg nővérét, Saroltát a trónutódlási rendben, ugyanis az a törvény, amely kimondta, hogy a hercegek a hercegnők elé lépnek a sorrendben, már nincs érvényben

HALÁLOZÁSOK

303 – Szent György római katona és keresztény vértanú; Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott, ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, kivégezték

1616 – Miguel de Cervantes kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselője. Sok irodalomtörténész a Don Quijotét tartja az első, mai értelemben vett regénynek, illetve a spanyol arany század irodalmi csúcspontjának. Először Cervantes írt (olasz mintákból kiindulva) mai modern értelemben vett novellákat spanyolul. Ő volt a Lope de Vega előtti spanyol színház egyik legjelentősebb drámaírója is, költőként viszont nem volt annyira jelentős, kortársai nem is tartották igazi poétának. Egész életművét átszövik az önéletrajzi elemek, műveiben gyakran megnyilvánult a bukolikus reneszánsz költészet iránti vonzalma is.
Alcalá de Henares városkában született. Iskolai tanulmányait Córdobában kezdte, majd Sevillában és Madridban folytatta. Madridban ismerkedett meg kora spanyol színházával. 1570-ben párbajban megsebesített egy építőmestert, ezért menekülnie kellett Spanyolországból. Antonio de Sigurával Itáliába utazott, ahol de Sigura hamarosan bíboros lett, Cervantes pedig az ő asztali felszolgálója. A következő évben katonai pályára lépett, és részt vett a lepantói csatában. Bal karja a harcokban megsebesült, majd lebénult. 1575-ben elhatározta, hogy visszatér Spanyolországba, de a hajót, amelyen utazott, berber kalózok támadták meg. Miguel és öccse, Rodrigo Cervantes az algíri pasa fogságába került. Rodrigót hamarosan ki tudták váltani, de Miguel csak ötévi fogság és több sikertelen szökési kísérlet után térhetett haza. Ezután hivatali munkákat vállalt Spanyolország különböző városaiban, melynek során gyakran került összetűzésbe a helyi hatóságokkal, többször be is börtönözték. 1604-ben kiadta a Don Quijote első, 1615-ben a második kötetét. A regény nagy sikert aratott, és hamarosan elterjedt egész Európában

1616 – William Shakespeare angol drámaíró, költő

1947 – Károlyi Gyula politikus, a Magyar Királyság miniszterelnöke

1981 – Zelk Zoltán magyar költő; első verseskötetét 1930-ban adták ki Csuklódon kibuggyan a vér címmel, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. Megismerkedett a Nyugat második nemzedékével, köztük József Attilával is, akik hamar maguk közé fogadták. 1937-ben letartóztatták, de az irodalmi kör közbenjárására kiengedték. A második világháború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, de ép bőrrel átvészelte (1942–1944). Magyarország megszállásakor azonban bujdosni kényszerült felesége, Bátori Irén zuglói lakásán.
A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket Sztálin és Rákosi Mátyás dicsőítésére. 1948-ban Baumgarten-díjjal, 1949-ben és 1951-ben Kossuth-, illetve József Attila-díjjal jutalmazták. Gyermeklapot is indított Kisdobos címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival, és az 1956-os forradalom lelkes híve lett. A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték, de amnesztiával másfél év után, 1958. október 15-én szabadult.

Azonban ez nem tölthette el örömmel: felesége egy héttel szabadulása előtt meghalt, édesanyja pedig a halálos ágyán feküdt, és másnapra meg is halt. Zelk életében ez volt a mélypont, de lírájában egy új korszak kezdődött. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály). 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az Élet és Irodalomba, 1965–1967 között a Tükörben is megjelentek írásai.
Felesége halála után szerelmek, vagy szerelemnek vélt kapcsolatok, nőideálok váltották egymást. Az 1960-as évek végén megismerkedett a nála 25 évvel fiatalabb Sinka Erzsébet irodalomtörténésszel. Feleségül vette, és benne hűséges társra lelt, aki idősebb korára gondozója is lett a gyakran betegeskedő költőnek. Ebben az időszakban jelent meg a Meszelt égbolt című kötete, amelynek egyik legszebb verse az Asszony a hófúvásban. 1971-ben Robert Graves-díjat kapott (az év legszebb verséért). 1980-ban SZOT-díjjal tüntették ki. 1981. április 23-án halt meg Budapesten

2007 – Borisz Jelcin Oroszország első elnöke

Share Button
Ennyien olvasták: 162

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.