Az év 113. napja, hátra van még 252
POLITIKAI, TUDOMÁNYOS ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1288 – I. Lúcia átveszi az uralmat a Tripoliszi Grófságban (uralkodik 1289-ig)
1289 – A muszlimok elfoglalják Tripoliszt, ezzel a Tripoliszi Grófság is megszűnik. I. Lúcia tripoliszi grófnő Ciprusra menekül
1478 – A Pazzi-összeesküvők sikertelen hatalomátvételi kísérlete Firenzében. A Santa Maria del Fiore székesegyházban a nagymise alatt megtámadják a Medici testvéreket. Giuliano de’ Medicit meggyilkolják, Lorenzo de’ Medici herceg (il Magnifico) sebesülten elmenekül, és a városi őrség élén leveri a lázadást. Az összeesküvés résztvevőit kivégzik
1964 – Egyesül Tanganyika és Zanzibár, e két országnévből alkotott új név alatt létrejön Tanzánia
1986 – Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben
A védőépületek hiánya („a radioaktív felhő elhaladásának idejére a lakosság tagjainak fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött kell tartózkodni, a napi életvitelből a nyílttéri tartózkodás kihagyásával ugyanis jelentősen lecsökkenthető az elszenvedett sugáradag”) miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le.
Az atomreaktor-baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergia-ipar biztonságossága, ami évekre lassította fejlődését, a szovjet kormánynak pedig le kellett állnia a titkolózással. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása. Nehéz megítélni, pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan csak később haltak meg a szövődményekben, és vannak, akik még ma is élnek, de nem lehet eldönteni, betegségüket a katasztrófa okozta-e. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy körülbelül 4000 ember halt meg a későbbiekben ezzel kapcsolatos betegségekben. A korábbi becslések 30-40000 többlet halálesetről szóltak, ezt később korrigálták 4000-re; az európai lakosság (közel 100 millió fő) 20%-a statisztikailag rákban hal meg, így a Csernobil miatti halálesetek statisztikailag nem kimutathatók, mely azt jelenti, hogy a természetes ingadozáson belül van ezen esetek száma
2002 – Erfurt Gutenbergről elnevezett gimnáziumában 14 tanárt és 2 tanulót lő agyon R.S., az iskola volt diákja
SZÜLETÉSEK
121 – Marcus Aurelius római császár, filozófus
1575 – Medici Mária francia királyné
1711 – David Hume angol filozófus
1798 – Eugène Delacroix francia festőművész
1889 – Ludwig Wittgenstein osztrák születésű angol filozófus, az analitikus filozófia képviselője
1894 – Rudolf Heß (Hess) náci politikus, birodalmi vezető, háborús főbűnös; a második világháborút követően Nürnbergben bíróság elé állították és életfogytig tartó börtönre ítélték.
1987-ben, 93 évesen halt meg a spandaui börtönben. Halála körülményei tisztázatlanok. Valószínűleg öngyilkos lett, de felvetődött annak a lehetősége is, hogy brit kommandósok gyilkolták meg. Rudolf Heß sírja eredetileg a család temetkezési helyén, Wunsiedelben volt, ami neonáci szervezetek zarándokhelye lett. Heß végrendeletében azt kérte, hogy ott temessék el, ahol szülei nyugszanak, és ahol családi nyaralójuk állt. A helyi evangélikus egyházközség először beleegyezett Heß kérésébe, ám 2011 júliusában mégis úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a lejáró bérleti szerződést. Heß testét ezért a család beleegyezésével 2011. július 25-én exhumálták, azzal a céllal, hogy – végakaratát megsértve – elégessék és hamvait a tengerbe szórják.
Rudolf Heß volt az egyetlen vádlott, aki azt mondta: „Ich bereue nichts”, azaz „Nem bántam meg semmit”
1905 – Keleti Márton magyar filmrendező.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt
1918 – Perczel Zita magyar színésznő, filmszínésznő (Meseautó, Dunaparti randevú, Lovagias ügy)
1945 – Szörényi Levente Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes, szövegíró, Szörényi Szabolcs testvéröccse. A Mediterrán, a Balassa, az Illés, a KITT-egylet és a Fonográf zenekarok egykori tagja. 1962-ben a Kőszegi Imre-Bajtala János-Szörényiék felállású zenekarral megnyerte az iskolai Ki mit tud?-ot. Több tucat sikeralbum és színpadi darab szerzője, előadója. Jelentős részt vállalt a magyar beatzene megteremtésében. Illés Lajossal és a Tolcsvay fivérek zenekarával együtt, nevéhez fűződik a Kárpát-medence népzenéjének és a modern beat-/rockzenének a házasítása. Ezáltal sokat köszönhet a munkásságának a népzene népszerűsítésének ügye.
1994 óta foglalkozik szőlőtermeléssel, ebben az évben vásárolt meg egy elvadult ős szőlőst és egy romos présházat a Balaton-felvidéken. Az elhanyagolt birtokot lekaszálta, szőlőt telepített rá, mely pár éven belül termésnek indult. Boraival több ezüst- és aranyérmet is nyert
HALÁLOZÁSOK
1478 – Giuliano de’ Medici, Firenze ura
1902 – Lazarus Immanuel Fuchs német matematikus, aki a függvényelmélet, differenciálgeometria és variációszámítás területén tevékenykedett
1908 – Karl August Möbius német zoológus, ökológus
2016 – Szipál Márton (külföldön: Martin Szipál, művésznevén: Martin S. Martin) magyar-amerikai fotóművész.
Szolnokon született 1924-ben, édesapja Szipál Márton Károly udvari fényképészmester volt, édesanyja Szepessy Karolin Margit. Debrecenben töltötte gyermekkorát és fiatalkorát, majd Budapesten telepedett le. A fotózást Münchenben tanulta, 1942-ben tett mestervizsgát. A második világháború alatt pilóta volt, később hadifogságba került. 1946-ban nyitotta meg első üzletét Debrecenben. 1953-ban tagja lett a Budapesti Fényképész Szövetkezetnek, 1954-ben alapító tagja a Debreceni Művészfényképészek Szövetségének,
1956-ban pedig a Magyar Fotóművészek Szövetségének 1956-ban emigrált, az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol keresett fotós lett belőle. Képeit ezt megelőzően kiküldte egy Münchenben megrendezett nemzetközi kiállításra, ahol 1000 dollárral honorálták műveit. Ezután Hollywood felé vette az irányt, s négy évtizeden keresztül fényképezett filmsztárokat, többek között John Wayne-t, Tommy Lee Jones-t, Leslie Nielsent, Charlene Tiltont, Timothy Huttont, Priscilla Presley-t. 1997-ben tért vissza Magyarországra, ahol fotósújságok munkatársaként dolgozott és tanított. Több hazai és nemzetközi pályázaton nyert díjat. Munkáit a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi. A fotóművészt 2016. április 26-án délután érte a halál Falk Miksa utcai otthonában. Halála után került mozikba Politzer Péter Férfikor című filmje, amelynek az egyik főszereplője volt
