Az év 119. napja, hátra van még 246
POLITIKAI, TUDOMÁNYOS ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1912 – Kínában kihirdetik a köztársasági alkotmányt, véget ér a császárságot elsöprő forradalom
1945 – Amerikai csapatok felszabadítják a dachaui koncentrációs tábort
1885 – Első alkalommal vizsgázik nő az Oxfordi Egyetemen
2011 – Vilmos cambridge-i herceg és Kate Middleton esküvője
SZÜLETÉSEK
1885 – Egon Erwin Kisch cseh származású, német nyelvű újságíró, „a száguldó riporter”; a modern oknyomozó újságírás első évtizedeinek egyik legnagyobb alakja. Riportjai, riporteri módszerei és szakmai etikája mindmáig a publicisztika egyik oktatott mintája. A Prágáról és az első világháborúról megjelent és összegyűjtve számtalan könyvben kiadott írása ma is forrásértékű, amellett szórakoztató olvasmány.
Bejárta a fél világot. Megfordult Kínában, Japánban, Észak-Afrikában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Magyarországon is. A berlini Reichstag felgyújtásának másnapján, 1933 februárjában a nácik elfogták, de csehszlovák közbenjárásra kiszabadult. Az országból azonban kiutasították, könyveit pedig elégették, így Kisch Prágába költözött. 1936 és 1938 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Később Párizsban, 1940 és 1946 között Mexikóban járt, majd hazatért Prágába. Cseh öntudatát mindvégig megőrizte, csehnek mondta magát, és útleveléhez is ragaszkodott
1899 – Duke Ellington amerikai zeneszerző, zongorista, zenekarvezető, a jazz és az amerikai zene egyik legnagyobb hatású alakja
1901 – Hirohito császár, Japán uralkodója
1953 – Egri Kati magyar színésznő
1955 – Máté Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, egyetemi tanár, érdemes művész. 2001-ben summa cum laude minősítéssel Doctor of Liberal Arts (DLA) tudományos fokozatot szerzett. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Első felesége Jakupcsek Gabriella műsorvezető, második Albert Györgyi újságíró volt.
1955-ben született Budapesten, édesapja Máté Lajos színházrendező. A Színművészeti Főiskola színész szakán 1980-ban diplomázott, Major Tamás és Székely Gábor tanítványa volt. A nagy hírű kaposvári Csiky Gergely Színház szerződtette, tevékeny részese a teátrum újraépítésének, a korábbi sikereket is meghaladó művészi munkának. Egyik főszereplője volt a legendás Marat halála című előadásnak. A Corvin köz hatalmas fotója előtti, a forradalmat sirató jelenet sokak számára a legemlékezetesebb színházi pillanatok egyike.
1981-ben rendezőként is bemutatkozott. 1987-ben szerződött a Budapesti Katona József Színházhoz. A színház egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze, színészként és rendezőként is nagy sikereket arat. Vendégként rendszeresen rendez az Egri Gárdonyi Géza Színházban és a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison. 1993 óta tanít a Színművészeti Egyetemen, 2002 óta egyetemi tanár.
Tanítványaival évente egy alkalommal – Zsámbékon – újra együtt dolgozik. Kedvenc kikapcsolódása jazzlemezek hallgatása. A „Mi ez a hang – Dzsessztetés” című előadás inspirálója éppen a rajongott műfaj volt
1957 – Daniel Day-Lewis Oscar-díjas brit-ír kettős állampolgárságú ír színész; a Bristol Old Vic Theatre School elvégzése után számos színdarabban és filmben szerepelt, melyeknek köszönhetően három Oscar-díjat, négy BAFTA-díjat és két Golden Globe-díjat nyert el. A filmipar egyik legválogatósabb színészeként tartják számon, az elmúlt tíz évben mindössze három filmben tűnt fel. A „method acting” képviselője, szerepei iránt állandó elhivatottságot mutat, s kutatómunkát is végez velük kapcsolatban. Gyakran marad szerepében a kamerán kívül is a forgatási munkálatok alatt. 2014 júniusában II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte
1958 – Michelle Pfeiffer Golden Globe-díjas amerikai filmszínésznő
1964 – Varnus Xavér magyar orgonaművész, író
1970 – Andre Agassi amerikai profi teniszező, 2011 óta az International Tennis Hall of Fame, a Teniszhírességek Csarnoka tagja. Vezette a világranglistát, nyolcszor nyert Grand Slam-tornát egyesben. Egyike annak a hét teniszezőnek, akik pályafutásuk során megnyerték mind a négy Grand Slam-tornát – közülük csak Rod Laver, Roger Federer, Rafael Nadal és ő volt erre az ún. „open era” alatt képes. Megnyerte a Tennis Masters Cup döntőjét, a Davis-kupát és az olimpiai bajnoki címet is. Pályafutása során 17 ATP Masters Series tornát nyert, többet, mint addig bárki.
1997 és 1999 között a színésznő Brooke Shields volt a felesége. 2001-ben feleségül vette Steffi Grafot.
2006. június 24-én Agassi bejelentette, hogy a 2006-os US Open lesz az utolsó versenye. Utolsó profi mérkőzését Benjamin Becker ellen játszotta, 2006. szeptember 3-án, amivel lezárta 20 éves karrierjét
1970 – Uma Thurman amerikai filmszínésznő; anyja pszichoterapeuta, apja tibeti buddhista szerzetes és egyetemi tanár. Uma otthagyta a gimnáziumot, hogy New Yorkba költözhessen. Modellként dolgozott, első filmszerepe egy vámpír volt a Kiss Daddy Goodnight-ban. Az 1988-as Veszedelmes viszonyok után vált erotikus karaktereket megformáló színésznővé. A következő években több főszerep kísérte karrierjét, de igazán ismert a Ponyvaregényben lett. A drogos Mia Wallace megformálásáért a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjra is jelölték
HALÁLOZÁSOK
1380 – Sziénai Szent Katalin Olaszország és Európa egyik védőszentje
1937 – Wallace Carothers amerikai vegyész, feltaláló, a legnagyobb áttörést jelentő találmánya a nylon volt, melyet 1937 februárjában szabadalmaztatott a DuPont vállalat
1951 – Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez.
Bár harmincezer oldalas hagyaték maradt utána, mindössze öt munkáját találta méltónak arra, hogy a közönség elé tárja. Az egyik a Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus), egy helyesírási szótár és három rövidebb írás. Késői fő műve, a Filozófiai vizsgálódások, csak halála után jelent meg
1980 – Alfred Hitchcock angol születésű amerikai filmrendező; az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra az első filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei. Többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak. A Psycho híres zuhanyjelenetét 7 napon keresztül forgatták és 70 különböző kameraállást alkalmaztak. (Azt az alapvető fiziológiai tényt viszont a stábból senki sem tudta, hogy a halálban a pupilla nem összeszűkül, hanem éppenséggel kitágul.)
Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket ábrázolnak, akiket az általuk befolyásolhatatlan vagy érthetetlen körülmények ragadnak el; gyakori témája az ember, aki bűnös ugyan, de csak apró, össze nem függő tettekben. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak, és jellegzetes humorral vannak fűszerezve. Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel (úgynevezett cameo), amit azóta számos rendező követett. Angliában még barna, de amerikai filmjeiben már kizárólag szőke színésznőket alkalmazott filmjeiben.
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 80 évesen halt meg veseelégtelenségben, holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni. Pályafutása töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében
Egyik híres mondása: „Nem azt állítottam, hogy a színészek barmok, hanem azt mondtam, úgy kell bánni velük, mint a barmokkal”
1992 – Déri János magyar újságíró, televíziós szerkesztő-riporter
2014 – Bob Hoskins Golden Globe-díjas és Oscar-díjra jelölt angol színész
1982 óta a tánc, táncművészet világnapja
