Központ
2019. augusztus 19. hétfő, Huba

NAPI VISSZANÉZŐ – AUGUSZTUS 12.

Központ augusztus 12, 2019 Kávé mellé

Az év 224. napja, hátra van még 141

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1833 – 350 telepes a Chicago folyó partján, Chicago néven saját települést alapít

1914 – Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak

1952 – A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában; 13 prominens jiddis író, költő, zenész, színész és más művész meggyilkolására utal 1952. augusztus 12-ről augusztus 13-ra virradóra. A művészeket Sztálin utasítására végezték ki titokban a hírhedt Lubjanka börtön pincéjében

1966 – John Lennon nyilvánosan bocsánatot kér azon kijelentése miatt, miszerint a The Beatles népszerűbb, mint Jézus

SZÜLETÉSEK

1887 – Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja. Kiemelkedő munkát végzett a statisztikus fizikában, a kvantumelméletben, a relativitáselméletben és a biofizikában.

A Schrödinger macskája Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződő gondolatkísérlet. A tudós ezzel a kísérlettel kívánta szemléltetni a mikrovilágban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. A gondolatkísérlet arra az abszurditásra mutat rá, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot

1930 – Soros György magyar származású amerikai filantróp üzletember, közgazdász, a reflexivitás elméletének kidolgozója, Soros Tivadar ügyvéd fia, Soros Pál mérnök öccse. Pénzügyi tevékenységén kívül sokszor világpolitikai eseményekben is szerepet vállalt, támogatta a Black Lives Matter nevű progresszív mozgalmat is, amivel az Egyesült Államok határain kívül is közismertté vált. A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról, az Open Society Foundationsről (Nyílt Társadalom Alapítványok) is ismert. Magyarországon az ehhez az alapítványi hálózathoz tartozó, 1984-ben Soros Alapítvány néven általa alapított szervezetet támogatja adományaival.

A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. 2017 májusában szintén a világ 30 leggazdagabb embere közé sorolták, azóta azonban vagyona nagy részét elajándékozta, amit önerejéből, képzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtött össze.
2017-ben a The Wall Street Journal cikke hírül adta, hogy a filantróp üzletember személyes vagyonából 18 milliárd dollárt, vagyis közel 4800 milliárd forintot utalt át az Open Society Foundations alapítványának. A Forbes amerikai üzleti magazin szerint 8 milliárd dollárra csökkent 2018-ban, 2019 májusában a Bloomberg Billionaires Index szerint már csak a világ 218. leggazdagabb embere (7 milliárd dollárral).
2017 júliusától a magyar kormány intenzív propagandakampányt folytat a személye ellen. Ezt elsősorban Soros Györgynek a menekültekkel, illetve az európai migrációs válsággal kapcsolatos nyilatkozataival indokolja.
2018-ban a Financial Times nevű brit gazdasági lap az Év Emberének választotta

1969 – Tanita Tikaram nyugatnémet születésű brit pop- és folkénekesnő, dalszerző, dalszövegíró. Stílusára főleg rövid, akusztikus gitárral kísért dalok jellemzőek, bár legismertebb dala, a Twist in My Sobriety, mellyel 1988-ban tarolt a listákon, egy csaknem öt perces zeneszám

1971 – Pete Sampras amerikai teniszező, korábbi világelső, összesen 286 hétig vezette az ATP hivatalos világranglistáját. Hat egymást követő évet is világelsőként zárt (1993–1998).
Tizenöt éves karrierje során összesen 14 Grand Slam-címet szerzett (összesen 52 Grand Slamen indult), ezzel – Roger Federer, Rafael Nadal és Novak Đoković után – negyedik az örökranglistán a férfiak között. 14 győzelmének a felét Wimbledonban aratta (1993, 1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2000): 2012-ig ő nyerte meg legtöbbször Wimbledont a tenisztörténelem során, de hetedik győzelmével Roger Federer a 2012-es tornán utolérte, míg a 2017-es győzelme után immáron Federer tartja a rekordot. A US Openen ötször nyert (1990, 1993, 1995, 1996, 2002) – ez open-era rekord, amit Jimmy Connorsszal és szintén Roger Federerrel tart. Maradék két címét az Ausztrál Openen (1994, 1997) szerezte, Roland Garrost nem sikerült nyernie: a salakos Grand Slamen a legjobb eredménye 1996-ban az elődöntő volt. Grand Slam-tornákon a meccsrekordja 203-38 lett.

Pete Sampras minden idők egyik legjobb teniszezője, Bud Collins amerikai újságíró és sportközvetítő minden idők öt legjobb teniszezője közé sorolta és a Tennis Magazine az 1965 és 2005 közötti időszak legjobb teniszezőjének nevezte. 2007. január 17-én felvették az International Tennis Hall of Fame tagjai közé.
Teniszpályafutása során gyors szervái miatt a “Pistol Pete” becenevet kapta

HALÁLOZÁSOK

1848 – George Stephenson, angol gépészmérnök, géptervező, a gőzmozdony feltalálója

1924 – Bródy Sándor magyar író, drámaíró és publicista. Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is.

Apja egri zsidó származású gabonakereskedő volt, egy ideig ő kezelte az egri érsek gabona értékesítését. Fiatal gyermek volt, amikor apja tönkrement és hamarosan meghalt. Külsejét tőle örökölte. Néptanítónak készült, de tanulmányait sosem fejezte be. Műveltsége hiányosságait rendkívüli tehetségével sikerült pótolnia. Bár ebben az időben a magyar polgárság és az értelmiség zöme szinte kétnyelvű, ő csak magyarul beszélt. 18 éves korában írnokoskodni kezdett testvérbátyjánál, aki Gyulán volt ügyvéd. Első cikkeit is itt, a helyi lapban sikerült megjelentetnie. Nagy hatással volt rá Jókai áradó meseszövése és Zola naturalizmusa. 1884-es Budapestre költözése után sikerült megjelentetnie Nyomor című novelláskötetét és Faust orvos című regényét, amelyek feltűnést keltettek. Sokan a magyar Zolát látták benne.

1888–89-ben újságíróként dolgozott a Magyar Hírlapnál. Kolozsvárra utazott és az Erdélyi Képes Újságot szerkesztette, később a Kolozsvári Életet (1889), majd pedig a Magyarországot. Szenvedélyes természetű ember volt. A jóképű Bródy még Kolozsvárra érkezése után elcsábította Hunyady Margitot, korának ismert színésznőjét. A kapcsolatból nemsokára megszületett törvénytelen gyermeke Hunyady Sándor, aki kedvence volt, ő is az irodalmi pályán indult el a későbbiekben. Ebben az időben már házas volt, felesége Fehér Judit. Családját Budapesten hagyta. Feleségét és gyermekeit anyagilag támogatta.
1890-ben visszatért Budapestre, ahol ismét a Magyar Hírlapnak dolgozott. 1891-ig Fehér Könyv címen irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amit teljesen egymaga írt. Herczeg Ferenc Új idők című hetilapjában rendszeresen publikált a kortárs művészeti élettel kapcsolatos cikkeket, műkritikákat. Harcias, szellemes volt és tele ötletekkel. Ő volt a korabeli társaságok lelke, egyben az irodalmi divatot is ő diktálta.

Az 1903–1905 közötti időszakban Ambrus Zoltán és Gárdonyi Géza közreműködésével szerkesztette a Jövendő című hetilapot, amelyet a Nyugat előfutárának is tekinthetünk. Ebben a korabeli társadalom visszásságait bírálta. Erdős Renée írónővel szerelmi viszonyt folytatott. Az érzelmeit szenvedélyesen megélő Bródy 1905 nyarán a Semmeringen öngyilkosságot kísérelt meg. Miután felgyógyult, ismét újságíróskodott (Pesti Hírlap, A Nap, Az Ujság, később Az Est). Bár rokonszenvet érzett a Magyarországi Tanácsköztársaság iránt, abban szerepet nem vállalt. Ennek ellenére az ellenforradalom alatt bécsi emigrációba kényszerült.
1923-ban tért vissza Magyarországra. Hirtelen magára maradt és anyagi problémái támadtak. Még megírta utolsó nagy művét, egy novellaciklust Rembrandtról, az elmagányosodott, megöregedett művészről. Ezt követően kórházba került és elhunyt.
Egerben könyvtárat neveztek el róla 1952-ben.

A fent említett Nyomor című novelláskötetén és Faust orvos című regényén kívül sok jelentős művet hagyott hátra.
Klasszikus alkotásai közé tartozik többek között a Hófehérke című regénye, mely a Jókai-típusú romantikát idézi, valamint az Az ezüst kecske és A nap lovagja című realista regények is.
A tanítónőhöz két befejezést írt. Az egyik szerencsés, boldog kimenetelű (ezt a polgári közönségnek szánta), a másik szomorú, tragikus

1955 – Thomas Mann német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki

1964 – Ian Fleming angol író.
James Bond figurájának megalkotója, Ian Fleming vagyonos angol családba született. John Lanchester (aki 3 regény előszavát is írta) szerint Ian nem szívesen követte volna a családi hagyományokat a közgazdaságtan területén, így gyakran teljesen más véleményen volt, mint családja többi tagja.
Diákévei sem teltek unalmasan, hiszen anyja azért vette ki egy híres angol iskolából, mert nemi betegséget szedett össze egy prostituálttól. Hosszabb-rövidebb szünet után a tengerészet kémelhárításánál kapott állást. Goldfrey admirális, a felettese ihlette Bond főnökének, M-nek karakterét. Goldfrey admirálisnak köszönhető Bond egyik legjelentősebb ismertetőjegye, a „vodka-martini rázva nem keverve”, hiszen az admirális csak így itta. Moneypenny figurája is ebből a korszakából származik. Az iroda titkárnőjének személyisége annyira megragadta az írót, hogy egyik legjelentősebb tulajdonságát kölcsönvette James Bond számára. Ugyanis a titkárnő kivételesen jól tudta a kalapot az iroda egyik sarkából a szoba másik sarkában lévő fogasra dobni

2014 – Lauren Bacall Golden Globe-díjas amerikai színésznő.


Hírnevét olyan film noirrokkal alapozta meg, mint A hosszú álom (1946) vagy a Sötét átjáró (1947), de később nagy sikerű vígjátékokban is szerepelt: Hogyan fogjunk milliomost? (1953), Formatervezett nő (1957).
A filmiparban betöltött helyének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en

Share Button
Ennyien olvasták: 231

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.